372/2022. NVB határozat - a G. Cs. K., F. A. E. és Sz. J. magánszemélyek által benyújtott kifogások tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

372/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a G. Cs. K., (a továbbiakban: Beadványozó1), F. A. E. (a továbbiakban: Beadványozó2) és Sz. J. (a továbbiakban: Beadványozó3) magánszemélyek által benyújtott kifogások tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogások tartalma]

1. Beadványozó1 2022. április 17-én 18 óra 07 perckor, Beadványozó2 2022. április 18-án 11 óra 43 perckor elektronikus úton tartalmukban megegyező kifogást nyújtottak be az országos eredmény ellen.
2. Beadványozók a választásai alapelvek országos szinten és folyamatosan történő be nem tartása, az EBESZ megfigyelők megállapításai, a demokrácia alapelveinek megsértése, az Alaptörvény sérelme, annak közjogi érvénytelensége és alkotmányellenessége, valamint az ebből és a választási eredményből adódó kizárólagos hatalomra törekvés, állampárti diktatúra megvalósulása miatt kérték a választások érvénytelenségének megállapítását és eredményének megsemmisítését, valamint a választás újbóli kiírását.
3. Beadványozók véleménye szerint az eredmény elfogadása egy állampárti diktatúra létrejöttét segítené elő. Előadták továbbá, hogy az ellenzéki szavazók hatékony képviselete nem tud megvalósulni az általuk választott képviselőik útján. A hatalom kizárólagos birtoklására való törekvést pedig az Alaptörvény szerint mindenkinek joga és kötelessége törvényes úton megakadályozni.
4. Beadványozók előadták, hogy a 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt választási alapelvek a kifogásban kifejtettek miatt több okból is sérültek.
5. Beadványozók a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelvének sérelmét abban látják, hogy a köztelevízióban a kis pártok képviselőinek nem volt a négy év alatt több idejük öt percnél a választási programjuk ismertetésére.  Álláspontjuk szerint ez egyértelműen elégtelen idő egy párt programjának ismertetésére, ugyanakkor a Fidesz-Kdnp kormányon lévő párt ennek az öt percnek a sokszorosával bírt a választási szlogenjeinek az ismertetésére.
6. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme kapcsán kifejtették, hogy az alapelv sérül, ha nincsen programja egy pártnak, tekintettel arra, hogy így nem ad számonkérhető információt arról, hogy mit kíván tenni az ország és a nemzet érdekében a következő négy év alatt.
7. Beadványozók előadták, hogy az országos listát állító pártok a közmédiában öt percben mutatkozhattak be, amelyre március 16-tól három héten keresztül szerdán és csütörtökön az M1 és a Kossuth rádió biztosított felületet. Beadványozók álláspontja szerint öt perc alatt nem lehetséges egy választási programot ismertetni, amely sérti az objektív tájékoztatás elvét, aminek érvényesülnie kellett volna a kampányban. Véleményük szerint a kormánypárt nagyobb arányú megjelenése összemosható volt a politikai kampánnyal, a választási üzenetekkel.
8. Beadványozók hivatkoztak az EBESZ megfigyelők megállapításaira is. Kiemelték, hogy a nemzetközi megfigyelők szerint rendben lezajlott a magyarországi parlamenti választás, amely különböző választási lehetőségeket kínált a választóknak, de a választási folyamatot aláásta a kormány és a kormánypártok üzenetei közötti jelentős átfedés, amely elmosta a határvonalat az állam és a párt között, továbbá a média elfogultsága és az átláthatatlan kampányfinanszírozás.
9. Beadványozók rámutattak az EBESZ jelentése alapján arra is, hogy a szavazás titkossága gyakran veszélybe került, különösen a túlzsúfolt szavazóhelyiségekben. A népszavazás kapcsán továbbá kifejtették, hogy a választók nem kaptak objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatást a választási lehetőségekről, sem azok jogi kötőerejéről, ami ellentétes a bevált nemzetközi jó gyakorlatokkal.
10. Beadványozók kiemelték továbbá, hogy a politikai pártok és a civil társadalom megbíztak a választói névjegyzék pontosságában, ugyanakkor a közelmúltban elfogadott jogszabályok gyengítették a rendszer fontos biztosítékait és a külföldön történő szavazásra vonatkozó eltérő szabályok aláásták az egyenlő szavazati jog elvét.
11. Beadványozók véleménye szerint a demokrácia alapelvei sérülnek, amennyiben elfogadják az eredményt.
12. Álláspontjuk szerint sérül az állampolgári részvétel azáltal, hogy a létrejött egypárti többség döntheti el, milyen kérdésekben enged népszavazást kiírni, ezért az állampolgárok a választást követően ki vannak zárva a hatalomgyakorlásban való közvetlen részvételből. Nem érvényesül továbbá a hatalommal való visszaélés feletti ellenőrzés sem, mivel a kormánypárti többség egyben maga a parlamenti többség is, így nem tud szétválni a törvényhozó és végrehajtó hatalom. Sérül továbbá a jogegyenlőség, ugyanis a kisebbségbe került szavazók jogainak érvényesítése nem biztosított. Álláspontjuk szerint a többpártrendszer csupán látszólagos, mert az ellenzéki pártok akarata nem tud érvényre jutni a kormányzati munkában. Kifejtették továbbá, hogy választások tisztaságát a választási törvényen keresztül lehet szabályozni, de a törvényt a parlamenti többség, jelen esetben maga a kormánypárt változtathatja meg úgy, hogy saját hatalmon maradását és akaratát erősítse vele, ezáltal nem érvényesül a rendszeres, tiszta és szabad választás elve sem.
13. Beadványozók előadták, hogy a népszavazás intézménye és a köztársasági elnök jogköre erősen korlátozva van. A választási törvény módosításáról nem lehet népszavazást kiírni, ezért véleményük szerint azt a mindenkori kormány úgy alakíthatja, hogy hatalmának a megtartását segítse, továbbá a szavazókörzetek felosztása is a kormánypártnak kedvez, a listáról pedig olyanok is bejuthattak, akikre senki nem szavazott. Állításuk szerint a töredékszavazatok kiosztása a győztes pártnak kedvez. A szavazás a pártokról szól, nem pedig a közvetlen képviseletről, a miniszterelnök és a köztársasági elnök nem választható meg közvetlenül. Véleményük szerint mindezek a választói akarattal ellentétesek, csorbítják azt.
14. Beadványozók véleménye szerint a hatalom megosztása helyett egypárti kormány és ezzel diktatúra alakult ki. Előadták továbbá, hogy a parlamentáris kormányforma alapja az, hogy a kormánynak bírnia kell a törvényhozó hatalom bizalmát. Rámutattak arra, hogy mivel a parlamentben a kormánynak stabil többsége van, a kormánypárt törvényjavaslatai minden nehézség nélkül elfogadásra kerülhetnek.
15. Beadványozók előadták, hogy az Alaptörvény, amely alapján a választást kiírták közjogilag érvénytelen és alkotmányellenes. Kifejtették, hogy az Alaptörvény egyszer sem lett népszavazással megerősítve, ami sérti a népszuverenitás elvét, ezért nem jut érvényre a hatalmi fékek és ellensúlyok rendszere. Véleményük szerint az alkotmány jogfolytonossága megszakadt, érvényes Alaptörvényt csak ennek helyreállításával és népszavazással való elfogadással lehet hatályba helyezni. Álláspontjuk szerint alkotmány elfogadására csak egy Alkotmány Helyreállító Nemzetgyűlés jogosult, amelynek tagjai nem lehetnek országgyűlési képviselők. Mindezekre tekintettel Beadványozók szerint a választás nem más, mint illegális statisztikai adatgyűjtés, egy érvénytelen Alaptörvény alapján kiírt választás eredménye véleményük szerint semmis.
16. Beadványozók végezetül előadták, hogy az eredmény elfogadása a hatalom kizárólagos birtoklását erősítené meg, amellyel sérül a demokrácia, az alapvető emberi jogok érvényesülése és a jogállamiság elve és nem valósul meg a jóhiszemű joggyakorlás elve sem.
17. Beadványozó3 2022. április 18-án 17 óra 27 perckor elektronikus úton a Beadványozó1 és Beadványozó2 kifogásával közel azonos tartalmú kifogást nyújtott be, amelyet kiegészített a következőkkel.
18. Beadványozó3 a választás újbóli kiírása helyett kérte a „magyar történeti alkotmány jogfolytonosságát helyreállító nemzetgyűlés” megalakításáról és összehívásáról szóló határozatnak és az erre hivatott és jogosult személyek, szervek, testületek megnevezését és számukra az erre szóló utasítás megküldését. Továbbá szükségesnek tartja mindezen intézkedés megismertetését az egész magyarsággal.
19. Beadványozó3 véleménye szerint Magyarországnak csak a történeti alkotmány jogfolytonosságának helyreállítása esetén van esélye az életben maradásra.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

20. A Ve. 217. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg. Tekintettel arra, hogy Beadványozók jogorvoslati kérelme tartalmában teljes egyezőséget mutat, ezért a Bizottság azok egy eljárásban való elbírálásáról döntött.
21. Beadványozók kifogásukat az „országos eredmény ellen” nyújtották be. E körben a Bizottság rögzíti, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslat a Ve. 241. §-a alapján fellebbezésként, vagy a 297. § (5) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelemként terjeszthető el. A Bizottság ezért először azt vizsgálta, hogy Beadványozók kifogásnak nevezett jogorvoslati kérelmei, figyelemmel az abban foglaltakra, értékelhetők-e a választási eredmény elleni jogorvoslati kérelemként.
22. Az országgyűlési képviselők általános választásának nincs úgynevezett „országos eredménye”. Az országgyűlési képviselők választása vegyes választási rendszerben történik, amely alapján külön eredménye van a 106 országgyűlési egyéni választókerületben tartott egyéni választókerületi választásnak és külön eredménye van az országos listás választásnak.
23. A Ve. 294. § (2) bekezdése alapján az egyéni választókerületi választás eredményét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (a továbbiakban: OEVB) állapítja meg, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon. A Ve. 200. §-a alapján az OEVB az egyéni választókerületi választás eredményét alakszerű határozatba foglalja, amelynek melléklete az eredményről kiállított jegyzőkönyv.
24. A választás országos listás eredményét a Ve. 296. §-a alapján a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg az országos listás választás területi részeredményéről kiállított, Ve. 294. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvek, a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv, valamint a választás egyéni választókerületi eredményéről kiállított, a 294. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyv alapján. E döntéséről, egyezően az OEVB-kel, alakszerű határozatot hoz.
25. A Ve. 294. § (3) bekezdése alapján, a területi választási bizottságok (a továbbiakban: TVB-k) az országos listás választás területi részeredményét megállapító döntésüket, szintén határozatba foglalják.
26. A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozatával szemben fellebbezés, az NVB határozatával szemben a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nyújtható be.
27. A fentiek alapján megállapítható, hogy az országgyűlési képviselők választása tekintetében a 106 egyéni választókerületi választás eredménye a 106 OEVB e tárgyban hozott első fokú határozatával szembeni fellebbezésben, az országos listás választás területi részeredménye a megyénként, illetve Budapest illetékességi területe vonatkozásában a 20 TVB e tárgyban hozott elsőfokú határozatával szembeni fellebbezésben, míg az országos listás választás az NVB e tárgyban, 2022. április 14-én meghozott 366/2022. számú határozatával szembeni felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint támadható.
28. A Ve. 224. § (2) bekezdése szerint a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen az elsőfokú határozatot hozó választási bizottsághoz.
29. A Ve. 297. § (4) bekezdése az NVB országos listás eredményt megállapító határozatával szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtási határidőjével szemben az általánostól eltérő, speciális szabályt állapít meg és rögzíti, hogy azt úgy kell benyújtani, hogy az a határozat meghozatalát követő napon megérkezzen az NVB-hez.
30. Ahogyan az a fentiekből is látszik, választási eredménnyel szembeni jogorvoslat nem lehet kifogás, csak fellebbezés vagy felülvizsgálat iránti kérelem, mivel a kifogás az elsőfokú eljárás megindításának jogorvoslati ezköze. A választás eredményét azonban a Ve. 200. §-a alapján a megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottságnak határozatba kell foglalnia, amely miatt az azzal szembeni jogorvoslat benyújtásával a kérelmező másodfokú eljárást indít meg.
31. A választás eredménye elleni jogorvoslat jellege miatt speciális szabályozást igényel. Ezt tükrözi vissza a Ve. 241. §-ának és a kifejezetten az országos listás választás eredményével szembeni jogorvoslatra vonatkozó, a Ve. 297. § (5) bekezdésének szabálya.
32. A Ve. 241. § (2) bekezdése szerint, mely az egyéni választókerületi választás eredményét megállapító OEVB határozatok és az országos listás választás területi részeredményét megállapító TVB határozatokkal szembeni fellebbezésekkel kapcsolatos szabályokat állapítja meg, az alábbiak szerint rendelkezik:

„A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.”

33. A Ve. 297. § (5) bekezdése szerint a „Nemzeti Választási Bizottságnak a választás országos listás eredményét megállapító döntése ellen

a) a 294. § (2) bekezdése szerinti választáson keletkezett töredékszavazatok összesítésének,

b) a 294. § (3) bekezdése szerinti részeredmények összesítésének, vagy

c) a 295. § szerinti szavazás eredményének az a) és b) pont alapján keletkezett részeredményekkel történő összesítésének

törvénysértő voltára, vagy a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani.”

34. A Bizottság rögzít, hogy Beadványozók „kifogásnak” nevezett jogorvoslati kérelmei semmilyen módon nem felelnek meg az eredmény elleni jogorvoslati kérelem Ve. 241. § (2) és a 297. § (5) bekezdésében előírt szabályainak. A jogalap megjelölésének hiányán túl, annak ellenére, hogy az „országos eredmény”-t támadják, nélkülözik azon választási bizottság és választási határozat számának a megjelölését is, amely a támadott eredmény megállapításáról rendelkezik, annak ellenére, hogy az a jogorvoslati kérelem kötelező eleme, hiszen ennek hiányában nem beazonosítható a támadott döntés.
35. A Bizottság e körben hivatkozik a Kúria Kvk.V.37.985/2019/6. számú határozatára, amelyben kimondta, hogy „[a] jogalkotó előírta továbbá a Ve. 231.§ (1) bekezdés d) pontjában, hogy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a Ve. 224.§ (3) bekezdésében foglaltakat. A megjelölt törvényhely: a 224.§ (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját [a b) és a c) pontok a kérelem benyújtójára tartalmaznak előírásokat]. A Ve. 223.§ (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy fellebbezést lehet benyújtani a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A választási bizottság elsőfokú határozatát, amely ellen a fellebbezés előterjeszthető (Ve. 221.§ (1) bekezdés) a számával, a keltezésével és az azt meghozó bizottság megjelölésével kell beazonosítható módon megjelölni.” A Kúria álláspontja szerint az NVB ezért jogosan támasztja azt a követelményt, hogy a sérelmezett határozat számát a fellebbezés pontosan jelölje meg.
36. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozók országos listás eredmény elleni kifogás elnevezésű beadványai nem felelnek meg a Ve. 241. § (2) és a 297. § (5) bekezdésében előírt szabályainak, és nem tartalmazzák azt sem, hogy jogorvoslati kérelmüket melyik választási bizottság, melyik határozatával szemben nyújtják be. E jogszabályi hiányosságok mellett az is tényszerűen megállapítható, hogy az OEVB-k az egyéni választókerületi választás eredményét megállapító döntéseiket 2022. április 8-án és 9-én, a TVB-k az országos listás választás területi részeredményét megállapító határozatukat 2022. április 9-én, míg az NVB a választás országos listás eredményét megállapító határozatát 2022. április 14-én hozta meg. Mindez pedig azt jelenti, hogy az OEVB határozatokkal szembeni fellebbezéseket 2022. április 11-én 16.00 óráig, illetve 12-én 16.00 óráig, a TVB döntésekkel szembeni fellebbezéseket 2022. április 12-én 16.00 óráig, míg az NVB listás választás eredményét megállapító 366/2022. számú határozatával szemben a felülvizsgálati kérelmet 2022. április 15-én 16.00 óráig lehetett volna benyújtani. E körben kiemelést érdemel, hogy a Ve. 10. §-a alapján a Ve.-ben megállapított határidők jogvesztők, a határidő elmúlása, illetve elmulasztása a jogosultság megszűnéséhez vezet.
37. Beadványozó1 beadványát 2022. április 17-én 18.08-kor, Beadványozó2 2022. április 18-án 11:43-kor, Beadványozó3 2022. április 18-án 17:27-kor nyújtotta be, vagyis minden jogorvoslati kérelem a fentiekben jelzett jogvesztő határidőn túl került benyújtásra.
38. A fentiek alapján Beadványozók kifogásnak nevezett beadványai eredmény elleni jogorvoslatként érdemi vizsgálatra nem alkalmasak, mert nélkülözik a Ve. 241. § (2) és a 297. § (5) bekezdése szerinti jogalapra való hivatkozást és az azzal kapcsolatos jogi okfejtést, elkésettek, az NVB eredményt megállapító döntésével szemben a jogorvoslati fórum sem megfelelő, ezért azok érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye a Ve. 231. § b), c) és d) pontjai alapján.
39. A Bizottság megvizsgálta azt is, hogy jogilag hogyan lenne értékelhető Beadványozók jogorvoslati kérelme, amennyiben azt nem eredmény elleni jogorvoslati kérelemnek, hanem a Ve. 208. §-a szerinti kifogásnak tekinti. Beadványozók kifogásukban azt állítják, hogy több oknál fogva is sérültek a Ve. alapelvei, amelyet többek között a „közmédia” kiegyensúlyozatlan tájékoztatására, illetve az EBESZ jelentésében megfogalmazottakra alapítottak, amely szintén a média elfogultságával és a kampányfinanszírozás átláthatatlanságával kapcsolatban tett megállapításokat. A kifogások végezetül rögzítik, hogy az Alaptörvényt közjogilag érvénytelen és alkotmányellenes.
40. A Bizottság e körben rögzíti, hogy a kifogás benyújtásának határidejére vonatkozó szabályokat a Ve. 209. § (1) és (2) bekezdése tartalmazzák. Míg az első esetben a kifogásnak a jogsértés konkrét időpontját, a második esetben azt kell alátámasztania a, hogy a vélt jogsértés a jogorvoslati kérelem benyújtását megelőző 3. napon még fennállt. Jelen esetben azonban a kifogások nélkülözik a konkrét jogsértés megjelölését, általánosságok szintjén megfogalmazott érveléseket tartalmaznak és nélkülözik a jogsértés időpontjára való hivatkozást is. Mivel a választópolgárok a szavazás napján fejtették ki választópolgári akaratukat és a jelölő szervezetek tekintetében is a szavazás napjáig kellett biztosítani a kampányban való egyenlő részvétel érdekében azokat az eszközöket és feltételeket, amelyekkel üzeneteiket a választókhoz eljuttathatják, az eljárással kapcsolatos kifogásokat főszabály szerint legkésőbb a szavazás napját követő 3. napon 16.00 óráig lehet benyújtani. Jelen eljárásban, tekintettel arra, hogy a szavazás napja 2022. április 3. volt, ez az időpont 2022. április 6. 16.00 óra volt.
41. A kifogások nem igazolták azt, hogy mi az az általánostól eltérő körülmény, ami miatt a 2022. április 17-én 18.08-kor, 2022. április 18-án 11:43-kor és a 2022. április 18-án 17:27-kor benyújtott kifogások az országgyűlési képviselők általános választása és az azzal közös eljárásban bonyolított országos népszavazás tekintetében még határidőben előterjesztettnek minősülnének, ennél fogva azok elkésettségét állapította a Bizottság. Az elkésettség esetén a kifogást a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. Az Alaptörvény tekintetében tett megállapításokkal kapcsolatban a Bizottság rögzíti, hogy jogalkalmazó szervként sem neki, sem más választási bizottságnak nincs hatásköre a kifogás ezen állításának vizsgálatára, így a Ve. 215. § d) pontja alapján ez okból is érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani azokat.
42. A Bizottság Beadványozó2 tekintetében megjegyzi továbbá, hogy a kifogás nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontja szerinti személyi azonosítóját. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. melléklete szerint a személyi azonosító tizenegy jegyű szám.
43. Beadványozó2 a kifogásban személyi azonosítóként hat számból és két betűből álló adatot adott meg, amely azonban, figyelemmel a Törvény hivatkozott rendelkezésére, nem lehet azonos a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjában említett személyi azonosítóval. A kifogás esetén Beadványozó2 azonosítása érdekében személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány típusa és száma, így például személyazonosító igazolvány és annak száma akkor adható meg, ha az adott személy nem rendelkezik magyarországi lakcímmel és személyi azonosítóval. Beadványozó2 azonban kifogásában megadta magyarországi lakcímét, így esetében a személyazonosító igazolvány számának a kifogásban való feltüntetése nem fogadható el.
44. A Bizottság Beadványozó2 kifogását a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

45. A határozat a Ve. 212. § (2) bekezdésén, 215. § b), c) és d) pontjain, a 217. §-án, a 221. §-án, a 222. §-án, a 224. § (2) bekezdésén, a 231. §-án, a 241. §-án, a 294. §-án, a 297. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 20.

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke