370/2022. NVB határozat - a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

370/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (meghatalmazás alapján képviseli: Földesi Gyula, székhely: 1062 Budapest, Lendvay utca 28.; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 27/2022. (IV.13.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az elsőfokú határozat és az alapul fekvő kifogás tényállása]

  1. Beadványozó 2022. április 12. napján 15 óra 44 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), a Ve. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjaiban foglalt alapelvi sérelem, valamint a Ve. 40. § (3) bekezdésének sérelme miatt.
  2. Előadta, hogy a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI), a Budapest 08. számú OEVB ügyrendje alapján az OEVB üléseinek jegyzőkönyvvezetésével összefüggésben törvényellenes gyakorlatot folytat.
  3. Kifejtette továbbá, hogy arra való tekintettel, hogy az OEVB valamennyi – a választás kitűzését követően kiadott – jegyzőkönyve érintett, illetve a vonatkozó gyakorlat elvetéséig a továbbiakban megjelenő jegyzőkönyvek is érintettek a jogsértéssel, így az folyamatosan fennáll.
  4. Rögzítette, hogy az OEVB az Ügyrendjét 2022. február 14-ei ülésén a 4/2022. számú jegyzőkönyvi döntésével fogadta el. Az Ügyrend vonatkozásában azt is Beadványozó előadta, hogy az sem a Ve-ben, sem a jogalkotásról szóló 2011. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) nem szabályozott szervezetszabályozó eszköz. Mindezekre figyelemmel álláspontja szerint az Ügyrend OEVI-re kötelező erejét a Ve. 71. § (4) bekezdése és a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontja teremti meg.
  5. Beadványozó hivatkozott a Budapest 08. számú OEVB Ügyrendjének 29., 30. és 31. pontjaira, amelyekkel összefüggésben előadta, hogy az Ügyrend 29. pontjában előírt jegyzőkönyvi tartalom nem felel meg a Ve. 40. § (3) bekezdésében foglaltaknak, amely előírja, hogy a jegyzőkönyv részének kell lennie a választási bizottság döntéséhez kapcsolódó kisebbségi véleménynek. Álláspontja szerint a Ve. 40. § (3) bekezdésében elvárt minimális jegyzőkönyvi tartalom egyik eleme sem választható, e lista nem opcionálisan alkalmazható elemeket tartalmaz: a választási bizottság üléséről készült jegyzőkönyv a felsorolásban megjelölt elemeknél többet igen, de kevesebbet semmiképpen sem tartalmazhat.
  6. Előadta, hogy a kifogásban megjelölt egyetlen jegyzőkönyvben sem volt hozzászólás tartalma feltüntetve, noha egy egyhangú szavazásnál sem feltétlenül egyértelmű, hogy a vitában nem hangzik el előzetesen ellenvélemény. Rögzítette, hogy a 2022. március 3-i ülésen két jogorvoslati kérelemnél volt ellenvélemény, és ott a nemmel szavazó bizottsági tag hozzászólásaként ugyanazon mondat került feltüntetésre, amelyből sem az egyértelműen kisebbségi véleményt képviselő tag érvei nem derülnek ki, sem az, hogy miért volt vita a bizottság tagjai között a bizonyítékok értékelését illetően.
  7. Az OEVB április 3-án tartott ülésével kapcsolatban rögzítette, hogy a meghozott két határozat vonatkozásában csak a 22/2022. számú határozatnál jelenik meg az egyik tag különvéleménye, miközben a jegyzőkönyvből kiderül, hogy ez, és a 23/2022. számú határozat is 6 igen és 2 nem szavazattal került elfogadásra. Előadta továbbá, hogy az előbbi határozatnál ennek megfelelően az egyik nemmel szavazó tag kisebbségi álláspontja nem jelenik meg, utóbbi határozat esetén pedig egyik kisebbségben maradt tag véleménye sem derül ki.
  8. A hozzászólások tartalmának megismerése körében előadta, hogy a hozzászólások lényegi tartalmának megismerése, de legalább a Ve. 30. § (3) bekezdésében előírt kisebbségi vélemény elérhetővé tétele garanciális elem a jogorvoslathoz való jog érvényesítéséhez, tekintettel arra, hogy a választási bizottság ülésén jelen nem lévők csak ebből a forrásból tájékozódhatnak a vitában felmerült jogi érvekről, illetve a bizonyítás azon elemeiről, amelyeket a határozat végül nem vesz figyelembe, de a vitában még említésre kerülnek. E körben hivatkozott a Ve. kommentárjára, amely úgy fogalmaz, hogy „a jegyzőkönyvnek mindazon adatokat tartalmaznia kell, amelyek a bizottság tevékenysége, döntése elleni jogorvoslatok megalapozott elbírálását lehetővé teszik”.
  9. Álláspontja szerint ezt alátámasztja a Ve. 226. §-a és 227. §-a melyek a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügy összes iratával kérik felterjeszteni a döntéshozó szervhez, amely magában foglalja az ügyről első fokon döntő bizottság ülésének jegyzőkönyvét is. Véleménye szerint ebből következik, hogy a jegyzőkönyv a jogorvoslati eljárásban tartalmi értékkel bír, amelynek jelentős részét adja az elhangzott vita, de legalább a kisebbségi vélemény pontos tartalmának ismerete.
  10. Előadta, hogy jelen kifogás megtételekor a www.zuglo.hu weboldalon elérhető választási dokumentumok ismeretében megállapítható, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán először fordul elő az, hogy az OEVI hiányos, funkciójuk betöltésére alkalmatlan jegyzőkönyveket készít.
  11. Véleménye alapján azzal, hogy az OEVI a jegyzőkönyvezési gyakorlatában nem a Ve., hanem az Ügyrend rendelkezéseit követi, nem csak a Ve. 40. § (3) bekezdésében foglaltakat sérti, hanem – mint a választások jogszerű lebonyolításáért felelős igazgatási szerv – a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is megsérti.
  12. Kifogásában megjelölte 9 darab OEVB jegyzőkönyvnek és az OEVB Ügyrendjének elérhetőségét kattintható link formájában.
  13. Mindezekre tekintettel kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjainak, valamint a Ve. 40. § (3) bekezdésének sérelmét, továbbá kérte, hogy az OEVB úgy módosítsa az Ügyrendjét, hogy az OEVI további jogsértése a jövőben elkerülhető legyen.
  14. Az OEVB 27/2022. (IV. 13.) számú határozatában a kifogást elutasította.
  15. Az OEVB határozatának indokolásában megállapította, hogy a kifogásolt jogsérelem kizárólag az OEVB üléséről készülő jegyzőkönyv kiállításakor és elfogadásakor következhet be, ezáltal a jegyzőkönyv lezárását követően a jogsértés nem követhető el, így nem tekinthető a jogsértés folyamatosnak sem. E tekintetben rögzítette, hogy az OEVB 2022. április 9-én tartott üléséről készült jegyzőkönyv tekintetében a kifogást határidőben érkezettnek tekintette, így annak esetleges jogsértő voltát, valamint az azzal összefüggésben megjelölt alapelvek esetleges megsértését vizsgálta.
  16. Az OEVB megállapította, hogy a nevezett ülésen – hasonlóan a korábbi időpontokban tartott ülésekhez – az egyes OEVB tagoknak lehetősége volt a többi tag véleményétől eltérő vélemény megfogalmazására, valamint annak jegyzőkönyvbe történő vételére. Ezzel összefüggésben rögzítette, hogy a 2022. április 9-én tartott ülésen a határozat meghozatalát megelőzően tárgyalták a bizottság tagjai a határozat tartalmát, az azzal kapcsolatos érveit valamennyi tag kifejtette, de ezt az érvelést a jegyzőkönyv nem jeleníti meg az egyes tagok kifejezett kívánsága hiányában.
  17. Az OEVB továbbá azt is megállapította, hogy nem feladata sem a jegyzőkönyvvezetőnek, sem a bizottság egészének, hogy az egyes tagok érvelését minden esetben automatikusan kisebbségi véleményként is minősítse, és azt leírja, anélkül, hogy ezt bármelyik tag kérné. Valamint azt is rögzítette, hogy a 2022. április 9. napját megelőzően tartott ülésekről készült jegyzőkönyvek több esetben is tartalmazták az OEVB tag hozzászólását, kisebbségi véleményét.
  18. Mindezekre tekintettel az OEVB nem állapított meg jogszabálysértést és a kifogást elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. április 15-én 17 óra 21 perckor fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben, arra való hivatkozással, hogy a Budapest 08. számú OEVB 27/2022. (IV. 13.) számú határozata megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját és a Ve. 40. § (3) bekezdését.
  2. Érintettsége kapcsán a Beadványozó hivatkozik arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetséget mint jelölő szervezetet a 40/2022. (I. 27.) NVB számú határozatával nyilvántartásba vette, tehát Beadványozó az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett t jelölő szervezet.
  3. Beadványozó álláspontja szerint az OEVB jogellenesen zárta ki a 2022. április 9-ét megelőző jegyzőkönyveket a vizsgálatából tekintettel arra, hogy a kifogás ugyanis nem egy konkrét jegyzőkönyvet támadott, hanem a jogszabállyal ellentétes tartalommal rendelkező ügyrend alapján folytatott jegyzőkönyvezési gyakorlatot, amellyel kapcsolatban a korábbi jegyzőkönyveket legalább bizonyítékként figyelembe kellett volna venni. Véleménye szerint a jogsértő gyakorlat elismerésének tekinthető, hogy a kifogás elbírálásával támadott gyakorlat alapjául szolgáló 4/2022. jegyzőkönyvi döntést (Ügyrend) ugyanazon az ülésen módosította, és tartalmát közelítette a Ve. szabályozásához.
  4. Előadta, hogy véleménye szerint az OEVB döntésében egyértelműen helytelenül ítélte meg a „kisebbségi vélemény” fogalmát, tévedése lényege, hogy a választási bizottság tagjának hozzászólásáról a szavazásig nem lehet tudni, hogy az kisebbségi vélemény lesz-e. A szavazást követően derül ki, hogy mely hozzászólások voltak az elfogadott döntési iránnyal egyezőek (többségi vélemény), illetve azzal ellentétesek (kisebbségi vélemény).
  5. Rögzítette, hogy Ve. 40. § (3) bekezdésében meghatározott garanciális erejű rendelkezések pedig akkor tölthetik be szerepüket, ha ezen hozzászólásoknak legalább a lényeges tartalma megismerhetővé, és visszakövethetővé válik és ezt a garanciális elemet nem pótolja a – tagi jelentkezés által, azaz nem automatikusan érvényesülő – szó szerinti jegyzőkönyvezési opció. E körben előadta, hogy ezáltal a jegyzőkönyvezési gyakorlat csak látszólag jogbővítő, hiszen egy minden esetben érvényesülő szabály helyére egy esetlegesen alkalmazható eszközt helyez.
  6. A kifejtettek alátámasztására a jogsértés további bizonyítékaként megjelölte az OEVB 2022. április 13-ai üléséről készült jegyzőkönyvét, amely álláspontja szerint alátámasztja, hogy az OEVB a kifogás nyomán maga is észlelte a jegyzőkönyvezési gyakorlat visszásságát, amelynek okán módosította a vonatkozó ügyrendi rendelkezését.
  7. Mindezekre tekintettel kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság változtassa meg az OEVB határozatát, és a kifogásnak helyt adva állapítsa meg, hogy a Budapest 08. számú OEVB mellett működő OEVI törvényellenes jegyzőkönyvezési gyakorlatot folytatott, amellyel megsértette a Ve. 40. § (3) bekezdését.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem alapos.
  2. A Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó nevében eljáró személy a Nemzeti Választási Rendszerbe rögzített meghatalmazással rendelkezik, így a jelölő szervezet nevében való eljárásra való képviseleti jogosultsága megállapítható, fellebbezés benyújtására jogosult.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
  4. A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségére vonatkozó érvelését.
  5. A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a fellebbezés arra hivatkozással támadja az OEVB határozatát, hogy az sérti a Ve. 40. § (3) bekezdését. Tekintettel arra, hogy más jogsértés megjelölését a fellebbezés nem tartalmaz, így az OEVB határozat jogszerűségének felülvizsgálata is kizárólag a Ve. ezen rendelkezésére tekintettel végezhető el.
  6. A Ve. 221. § (2) bekezdése szerint nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.
  7. A Ve. 223. §-a úgy rendelkezik, hogy fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani

a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve

b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

  1. Valamely választási bizottság ügyrendje – ahogyan azt maga a kifogás is megállapítja - nem jogszabály, hanem a Ve. felhatalmazása alapján megalkotott olyan belső szabályzat, amely az adott választási bizottság működésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat állapítja meg.
  2. A kifogás alapján a Bizottság megállapította, hogy az OEVB ügyrendjét jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel fogadta el, illetve módosította.
  3. A Bizottság rámutat arra is, hogy bár Beadványozó formálisan nem az OEVB jegyzőkönyvbe foglalt döntése ellen nyújtott be jogorvoslati kérelmet, hanem az OEVB 27/2022. (IV.13.) számú határozata ellen nyújtott be fellebbezést, azonban kérelme lényegében az OEVB által – jegyzőkönyvi döntéssel – elfogadott ügyrend jogszerűségét, továbbá az OEVB Ve. 40. § (3) bekezdésébe ütköző joggyakorlatát vitatja.
  4. A Ve. 40. § (3) bekezdése előírja, hogy a szavazatszámláló bizottság kivételével az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A törvény kizárólag jegyzőkönyv-készítési kötelezettségről rendelkezik, hangfelvétel készítését nem írja elő. A Ve. 40. § (3) bekezdés a kötelezettség nevesítésén túl a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit sorolja fel (az ülés időpontja és helyszíne, a jelenlévő tagok neve, a bizottság döntése és a kisebbségi vélemény). A törvény a jegyzőkönyvre vonatkozó további előírást nem tartalmaz, nem írja elő, hogy azt szószerinti formában kell elkészíteni, és közzétételi kötelezettségről sem rendelkezik. A közzététel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 37. § (1) bekezdése és az 1. melléklet II/8. pontja alapján történik.
  5. Erre tekintettel önmagában a Ve. 40. § (3) bekezdése mint a támadott határozat jogszabálysértő voltát alátámasztó jogszabályhely megjelölése nem alkalmas arra, hogy fellebbezési eljárás keretében a Bizottság az OEVB határozat jogszabálysértő voltát megállapítsa, hiszen a Ve. 40. § (3) bekezdése kizárólagosan a választási bizottságok üléséről készült jegyzőkönyvvezetési kötelezettséget, továbbá annak mibenlétét szabályozza, ebből kifolyólag nem lehet megállapítani azt sem, hogy a fellebbezéssel érintett határozat jogszerűtlensége miben merül ki.
  6. A Kúria következetes joggyakorlata szerint a jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
  7. A Beadványozó által fellebbezésében bemutatott okfejtés lényegében az OEVB jegyzőkönyvvezetési gyakorlata kapcsán kifejtett kritika és nem a határozat jogszabálysértő voltát alátámasztó jogi érvelés.
  8. A Ve. 221. § (2) bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.
  9. Fent kifejtettek alapján a Bizottság a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 27/2022. (IV.13.) számú határozatát helybenhagyta.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 40. § (3) bekezdésén, a 221. § (2) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 19.

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke