369/2022. NVB határozat - a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

369/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvay utca 28.; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 21/2022. (IV. 13.) számú határozatát helyben hagyja és megállapítja, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 33. § (3) bekezdés b) pontját azzal, hogy a határozat meghozatalában részt vettek olyan tagok is, akik megbízatása a határozathozatal időpontjában már megszűnt.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az elsőfokú határozat és az alapul fekvő kifogás tényállása]

  1. Beadványozó 2022. április 11-én 15 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv, továbbá a Ve. 40. § (3) bekezdésének sérelme miatt.
  2. Kifogásában előadta, hogy az OEVB az ügyrendje alapján az üléseinek jegyzőkönyvvezetésével összefüggésben törvényellenes gyakorlatot folytat. Ennek kapcsán rögzítette, hogy az OEVB utolsó jegyzőkönyvének kiadására 2022. április 8-án került sor, az OEVB 2022. április 8-ai üléséről, azonban a vonatkozó gyakorlat elvetéséig álláspontja szerint a továbbiakban megjelenő jegyzőkönyvek is érintettek lesznek. Ennek alátámasztására megjelölte az általa hivatkozott, az OEVB utolsó jegyzőkönyvének internetes elérhetőségét.
  3. Hivatkozott továbbá az OEVB ügyrendjére, amely ügyrendet az OEVB a 2/2022. számú határozatával 2022. február 14-én fogadott el.
  4. Beadványozó álláspontja szerint az OEVB ügyrendje a jegyzőkönyvek készítésével kapcsolatban az alábbi szabályokat rögzíti: „Az OEVB üléséről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről az OEVI gondoskodik. A jegyzőkönyv a Ve. 40. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmazza a napirendi pontok vitája során kifejtett jogi álláspontok lényegét és a szavazások eredményét. A jegyzőkönyvet az ülést vezető elnök írja alá. Az ülésről készült jegyzőkönyvet a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal honlapján, azaz a www.varoshaza.tiszaujvaros.hu oldalon közzé kell tenni [7. § (6) bekezdés].”
  5. Beadványozó meglátása szerint a Ve. 40. § (3) bekezdésében elvárt minimális jegyzőkönyvi tartalom nem opcionálisan választható lista, a választási bizottság a megjelöltnél többet igen, de kevesebbet semmiképpen nem tartalmazhat. A különvélemény és a többi hozzászólásnak legalább a különvélemény kontextusba helyezéséhez és értelmezéséhez szükséges részei a határozatoknak nyilvánvalóan nem tartalma, azonban ezeknek a törvény alapján a jegyzőkönyvben szerepelnie kell, figyelemmel arra is, hogy a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
  6. Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 209/2022. (III. 25.) számú és a 221/2022. (III.28.) számú határozatára, amellyel összefüggésben előadta, hogy az NVB legújabb gyakorlatában is egyértelművé teszi a választási bizottsági határozatok vonatkozásában, hogy a „Ve. 46. § d) pontja, amely szerint a választási bizottság határozatának tartalmaznia kell az indokolást nem opcionális lehetőség, hanem törvényi kötelezettség, nem elfogadható ugyanis az, hogy míg a kifogás benyújtójával szemben a megsérteni vélt jogszabályhely pontos megjelölése, a sérelmezett cselekmény bemutatása és e kettő közötti oksági kapcsolat kifejtése az elvárás –, mivel ennek hiányában az érdemi vizsgálat nélkül kerül elutasításra jogorvoslati kérelme –, addig a Ve. 14. § (1) bekezdése alapján jogvédő szerepet betöltő, a kifogás jogi megítélésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv csupán annyit rögzít határozatában, hogy a kifogásnak helyt ad vagy elutasítja. Annak azonban, hogy a kifogás alapján mégis milyen módon jutott erre a következtetésre, semmilyen indokát nem adja. Ez a magatartás különösen sérelmes annak fényében is, hogy fellebbezéshez való jog gyakorlása során a fellebbezőnek azt kellene bemutatnia, hogy milyen oknál fogva jogsértő az elsőfokú határozat. Ha azonban az nem tartalmaz semmilyen indokolást, akkor nincs mivel fellebbezőnek ütköztetni az érveit, ennél fogva pedig a jogorvoslathoz való joga is csorbát szenved. Emellett az OEVB azon eljárása, hogy indokolás nélkül hoz határozatot, a felettes választási szervvel, jelen esetben az Nemzeti Választási Bizottsággal szemben sem elfogadható, mivel a másodfokú eljárás keretében arra kényszeríti, hogy helyette végezze el az elmulasztott okfejtés bemutatását.”
  7. Beadványozó véleménye szerint a határozathoz hasonlóan a jegyzőkönyvnek is olyan részletességgel kell készülnie, hogy mind a jogorvoslatra jogosult, mind pedig a felülbírálati jogkörrel rendelkező választási bizottság vagy bíróság érdemben vizsgálhassa a választási bizottság eljárását a Ve. 231. § (4) bekezdésben foglaltak szerint.
  8. Mindezekkel összefüggésben Beadványozó felhívta az OEVB figyelmét, hogy álláspontja szerint a kifogásában megjelölt jegyzőkönyvben a hozzászólások tartalma nem került feltüntetésre. Előadta, hogy egy egyhangú szavazás esetében sem feltétlenül egyértelmű, hogy a vitában nem hangzik el előzetesen ellenvélemény, azonban meglátása szerint nyilvánvaló, hogy a jogorvoslati ügyet tárgyaló 2022. április 8-ai ülésen a jogorvoslati kérelemnél volt ellenvélemény, és ott a nemmel szavazó bizottsági tag hozzászólása, a „nem” szavazat indokolása nem került feltüntetésre. Ennek okán véleménye szerint sem az egyértelműen kisebbségi véleményt képviselő tag érvei nem derülnek ki, sem az, hogy miért volt vita a bizottság tagjai között.
  9. Kifejtette, hogy a 2022. április 8-án tartott ülésen az első napirendi pont tárgyalásakor a jegyzőkönyv kizárólag az OEVB megállapításait, illetve kizárólag azt rögzíti Kovács Tibor OEVB tag vonatkozásában, hogy Kovács Tibor kezdeményezte a tárgyalt kifogás és annak mellékletei továbbítását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv felé. Meglátása szerint kérdéses, hogy a napirendi pont tárgyalása során voltak-e hozzászólások, ha voltak, azok miként alakították az OEVB véleményét, az egy darab „nem” szavazattal jelzett kisebbségi vélemény milyen jogi álláspontot képviselt, azzal szemben volt-e, kialakult-e ellenvélemény, illetve az OEVB ülésen résztvevők bármelyikének a kisebbségben maradt OEVB tag véleményére vonatkozóan adott reakciója miben állt.
  10. Beadványozó álláspontja szerint a jegyzőkönyvezési gyakorlattal kapcsolatban nincs érdemi bírói gyakorlat, ugyanakkor a Ve. kommentárja úgy fogalmaz, hogy „a jegyzőkönyvnek mindazon adatokat tartalmaznia kell, amelyek a bizottság tevékenysége, döntése elleni jogorvoslatok megalapozott elbírálását lehetővé teszik”. Meglátása szerint ezt támasztja alá a Ve. 226. §-a és 227. §-a, amelyek a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügy összes iratával kérik felterjeszteni a döntéshozó szervhez. Véleménye szerint a gyakorlatban ez magában foglalja az ügyről első fokon döntő bizottság ülésének jegyzőkönyvét is, amelyből következik, hogy a jegyzőkönyv a jogorvoslati eljárásban tartalmi értékkel bír, amelynek jelentős részét adja az elhangzott vita, de legalább a kisebbségi vélemény pontos tartalmának ismerete.
  11. Beadványozó szerint azzal, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) a jegyzőkönyvezési gyakorlatában nem a Ve., hanem az ügyrend rendelkezéseit követi, nem csak a Ve. 40. § (3) bekezdésében foglaltakat sérti, hanem – mint a választások jogszerű lebonyolításáért felelős igazgatási szerv – a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is megsérti.
  12. Mindezekre tekintettel arra kérte az OEVB-t, hogy a jegyzőkönyvezési gyakorlattal kapcsolatban állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelmét, valamint a Ve. 40. (3) bekezdés sérelmét, illetve kérte az OEVB-t, hogy az ügyrendjét módosítsa akként, hogy az OEVI további jogsértése a jövőben elkerülhető legyen.
  13. Az OEVB a 21/2022. (IV.13.) számú határozatával a kifogást elutasította.
  14. Határozata indokolásában rögzítette, hogy az OEVB minden esetben biztosította a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás lehetőségét, hiszen az OEVB tagjai az üléseken korlátozás nélkül elmondhatták a véleményüket és a javaslataikat és ezekkel kapcsolatban az OEVB minden esetben állást foglalt.
  15. Az OEVB határozatában kifejtette továbbá, hogy jogszabály nem zárja ki, hogy az OEVB is ügyrendet készítsen, az ügyrend pedig nem más, mint az OEVB szervezeti és működési szabályzata, amelynek célja a bizottság működésének átlátható módon, részleteiben történő szabályozása. Rögzítette, hogy az OEVB ügyrendjének 7. § (6) bekezdése kötelezően előírja, hogy a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Ve. 40. § (3) bekezdésében írtakat, sőt azon túlmenően úgy rendelkezik, hogy a jegyzőkönyvben a jogi álláspontokat is rögzíteni kell. Az OEVB álláspontja szerint abból, hogy az ügyrend a Ve. szabályaihoz képest többlettartalmat ír elő, egyértelműen következik, hogy nem áll fenn ellentétes szabályozás a törvényhez képest, így a koherencia biztosított a törvény és az OEVB dokumentum között.
  16. Kifejtette továbbá, hogy a jegyzőkönyveket az aláírás előtt a bizottsági ülésen felolvassák, az OEVB tagjai erre észrevételeket tehetnek és kérhetik a jegyzőkönyv kiegészítését, amire még az aláírás előtt sor is kerül, ezt követően pedig a jegyzőkönyvet nem csak az OEVB elnöke, hanem az OEVB tagjai is aláírják, így az OEVB tagjai elfogadják a jegyzőkönyvben foglaltakat.
  17. A 2022. április 8-i ülés jegyzőkönyve kapcsán az OEVB rögzítette, hogy Kovács Tibor OEVB tag javaslatán kívül érdemi hozzászólás megtételére nem került sor az OEVB ülésén, az ülésről készült jegyzőkönyv a korábbi gyakorlatnak megfelelően ezen ülésen is felolvasásra került, annak kiegészítését, korrigálását egyetlen OEVB tag sem kérte, a jegyzőkönyv felolvasását követően pedig az OEVB tagok aláírásukkal hitelesítették azt.
  18. Az OEVB álláspontja szerint mindezek alapján megállapítható, hogy a jegyzőkönyvei mindenben tekintetben megfeleltek az ügyrend előírásainak, így a kifogást elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. április 15-én 17 óra 30 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben, arra való hivatkozással, hogy az OEVB 21/2022. (IV.13.) számú határozata sérti a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontját.
  2. Érintettsége kapcsán Beadványozó hivatkozik arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetséget mint jelölő szervezetet a 40/2022. (I. 27.) NVB számú határozatával nyilvántartásba vette, tehát Beadványozó az érintettsége alátámasztásaként egyrészt az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán történt jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételre hivatkozott, másrészt megemlíti, hogy az érintett választókerületben a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség is állított jelöltet, így az OEVB, valamint a mellette működő OEVI jogszabálysértő magatartása kétségkívül megalapozza az érintettségét.
  3. Beadványozó idézte a Ve. 14. §-át, valamint rögzítette, hogy a Ve. 22. §-a és 28. § (2) bekezdése határozza meg a választott és a megbízott bizottsági tagok megválasztásával, illetve megbízásával, míg a 33. § (3) bekezdése tartalmazza a megbízatásuk megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseket. Álláspontja szerint ezen 33. § (3) bekezdés b) pontja bír különös jelentőséggel, amely szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a Ve. 28. §-ban megjelölt, a megbízás jogalapját képező jelöléshez, listaállításhoz kapcsolódó választás eredményének jogerőssé válásáig tart.
  4. Fellebbezésében előadta, hogy az OEVB 2022. április 8-án megtartott ülésén fogadta el a 20/2022. (IV.08.) számú határozatot, amelyben megállapította az országgyűlési képviselők 2022. április 3-i általános választásának Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 06. Számú Országgyűlési Egyéni Választókerület választókerületi eredményét, amely határozat ellen jogorvoslati kérelmet nem nyújtottak be, így az abban megállapított eredmény 2022. április 11-én 16 órakor jogerőre emelkedett, így a hivatkozott Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszűnt az OEVB megbízott tagjainak megbízatása.
  5. Előadta továbbá, hogy az OEVB 2022. április 13-án öt igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a jelen fellebbezés keretében támadott 21/2022. (IV. 13.) OEVB határozatot, amely OEVB ülésről készített jegyzőkönyvet mind a három választott OEVB tag, továbbá a kettő megbízott tag is aláírta, továbbá velük együtt az OEVI vezetője és a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó munkatársa is ellenjegyezte.
  6. Ennek alapján meglátása szerint mind a 21/2022. (IV. 13.) OEVB határozat tekintetében feltüntetett szavazatszámból, mind az ülésről készített jegyzőkönyvből megállapítható, hogy az OEVB ülésén szavazati, így döntési jogot gyakoroltak - arra korábban tényszerűen jogosult, azonban az ülés időpontjában már - ezen jogosultággal nem rendelkező személyek, így véleménye szerint az OEVB 2022. április 13-án meghozott döntése nem tekinthető jogszerűnek. Kiemelte, hogy az ülésről készült jegyzőkönyv szerint az ülésen jelen volt az OEVI vezetője is, aki szintén nem észlelte a kifogásolt szabálytalanságot. Álláspontja szerint a Ve. kasszációs jogkört a fellebbezés elbírálására nem tartalmaz, azonban a súlyos eljárási hiba miatt a kifogás elutasításáról szóló 21/2022. (IV. 13.) számú OEVB határozat joghatás kiváltására alkalmatlan.
  7. Mindezekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a jogsértő döntésről foglaljon állást, illetve a választási eljárás törvényességét állítsa helyre.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem alapos.
  2. A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége kapcsán kifejtett érvelését.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
  4. A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a fellebbezés arra hivatkozással támadja az OEVB határozatát, hogy az sérti a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontját. Tekintettel arra, hogy más jogsértés megjelölését a fellebbezés nem tartalmaz, így az OEVB határozata jogszerűségének felülvizsgálata is kizárólag a Ve. ezen rendelkezésére tekintettel végezhető el.
  5. A Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja alapján az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a Ve. 28. §-ban megjelölt, a megbízás jogalapját képező jelöléshez, listaállításhoz kapcsolódó választás eredményének jogerőssé válásáig tart.
  6. A Ve. 28. § (2) bekezdése szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak a választott tagokon túli további egy-egy tagját az országgyűlési képviselők általános választásának vagy az időközi országgyűlési képviselőválasztásnak a kitűzését követően az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint az országgyűlési egyéni választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.
  7. Az országgyűlési képviselők általános választásán és az azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 3/2022. (I. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 15. § p) pontja szerint az OEVI a választási informatikai rendszerben rögzíti az OEVB tagjainak adatait.
  8. A hivatkozott rendelkezés alapján az NVB megállapítja, hogy az OEVB három választott tagja mellett két megbízott tagja volt, akik közül az egyik tagot a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek, míg a másik tagot a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek bízták meg.
  9. Az OEVB a Ve. 294. § (2) bekezdése alapján, az egyéni választókerületi választás eredményét a 20/2022. (IV.08.) számú határozatával állapította meg, amely határozat fellebbezés hiányában 2022. április 11-én 16.00 órakor jogerőre emelkedett. Ezzel az időponttal, a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja alapján a megbízott tagoknak az OEVB-ben betöltött megbízatása megszűnt.
  10. Mindez pedig az OEVB összetétele szempontjából azt jelenti, hogy ezen időpontot követően a döntések meghozatalában – folyamatban lévő időközi választás hiányában – csak a választott tagok vehetnek részt.
  11. Beadványozó kifogását 2022. április 11-én 15:55-kor nyújtotta be, ekkor tehát az OEVB megbízott tagjainak megbízatása még fennállt. Az elbírálás azonban 2022. április 13-án történt, amely már a 20/2022. (IV. 08.) számú határozat jogerőre emelkedését követő időpont, így ekkor az OEVB már a megbízott tagok nélkül, kizárólag választott tagokkal működött.
  12. A www.varoshaza.tiszaujvaros.hu/index.php/2022-evi-orszaggyulesi-valasztasok honlapon fellelhető jegyzőkönyv szerint, egyezően Beadványozó hivatkozásával, a 2022. április 13-i ülésen és a 21/2022. (IV. 13.) számú határozat meghozatalában a két megbízott tag részt vett, szavazott és a jegyzőkönyvet aláírta.
  13. Beadványozó helytállóan hivatkozott fellebbezésében arra, hogy az OEVB a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat megsértve járt el, akkor amikor az egyéni választókerületi választás eredményének jogerőre emelkedését követően, 2022. április 13-án megtartott ülésén az OEVB tagjaként vette figyelembe azt a két személyt, akiknek az OEVB-ben fennálló, jelölő szervezeti megbízáson alapuló megbízatása a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja alapján 2022. április 11-én 16.00 órakor megszűnt.
  14. Mindezek alapján tehát e tekintetben az NVB megállapítja az OEVB jogsértését. A fellebbezés kizárólag a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontjának megsértését állítja, azt, hogy ezen eljárásjogi szabálysértésen túl az OEVB 21/2022. (IV. 13.) számú határozatának tartalma milyen jogszabályhelybe ütközik, nem. Formálisan említi a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját és a 40. § (3) bekezdését, azonban kizárólag abban a szövegösszefüggésben, hogy kifogását ezen jogszabályhelyek megsértésére alapítva nyújtotta be. Olyan állítást azonban a fellebbezés nem tartalmaz, hogy a kifogás elutasításával az OEVB megsértette volna e rendelkezéseket.
  15. Mivel a fellebbezés az eljárásjogi jogsértésen túl nem vitatja az OEVB határozatának tartalmát és az egyhangú szavazás alapján az is megállapítható, hogy amennyiben az OEVB-nek kizárólag a 3 választott tagja vett volna részt a szavazásban, azon esetben is ugyanazon döntés született volna, az NVB a támadott határozat megváltoztatására nem jogosult.
  16. A Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.IV.39.420/2022/4. számú végzésére is, amelyben foglaltak alapján megállapítja, hogy egyezően a Kúriával, az NVB sem jogosult a fellebbezés hiányosságait pótolni a másodfokú eljárásban, és nem végezheti el azt a tartalmi elemzést, ami a fellebbezés elbírálásához szükséges.
  17. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell az annak alapját képező jogszabálysértés megjelölését. A fellebbezésben nem elég a kifogásban megjelölt jogsértésre hivatkozni, hanem a választási bizottság döntésének jogszabálysértő jellegét kell megjeleníteni és bizonyítani. Az NVB ugyanis alapvetően nem a kifogásról dönt, hanem az első fokon eljáró választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van, hogy a fellebbező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát.
  18. Jelen esetben a fellebbezés kizárólag az eljárásjogi szabálysértés alapján támadta az OEVB határozatát, amelynek megsértését az NVB megállapította. Arra vonatkozó okfejtést és jogszabálysértést azonban a kérelem nem tartalmazott, hogy tartalmát tekintve milyen okból jogsértő az OEVB határozata, és a megbízott tagok részvételének hiányában miért döntött volna másképp a kifogás tárgyában az első fokon eljárt választási bizottság. Ennél fogva az NVB a Ve. 231. § (5) bekezdésben foglalt jogkörében eljárva, a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 28. §-án, 33. §-án, 294. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, az IM rendelet 15. § p) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 19.

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke