368/2022. NVB határozat - a dr. H. F. Zs. által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

368/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. H. F. Zs. (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

  1. Kifogástevő 2022. április 13. napján 20 óra 5 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényre (a továbbiakban: Ve.) való hivatkozással, az „országos eredmény érvényessége” ellen.
  2. Kifogásában előadta, hogy meglátása szerint az Alaptörvény, amelynek alapján kitűzte Áder János köztársasági elnök az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választását 2022. április 3. napjára, közjogilag érvénytelen. Véleménye szerint csak a Nemzetgyűlés alkotmányozhat, az Alkotmány tervezetet népszavazáson kell elfogadni a társadalom többségének, ez a demokrácia alapja. Ennek okán Kifogástevő szerint az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választása csupán statisztikai adatgyűjtés volt.
  3. Kifogástevő álláspontja szerint jelenleg is érvényben van az 1920. évi I. törvény és az 1921. évi XLVII. törvény, mert ezeket a mai napig nem helyezték hatályon kívül.
  4. Előadta, hogy a szentkorona állameszme alapján csak legitim, szigorúan szabályozott eljárásban lehet a történeti alkotmányosság fejlesztését, szokásjogi módosítását végezni. A történelem során létező magyar államok sorával való államjogi folytonosság nélkül nem létezhet törvényes jogalkotás, az így készült törvények alkotmányellenesek, semmisek, ami alapján véleménye szerint az Alaptörvény is közjogilag érvénytelen.
  5. Meglátása szerint bár az Alaptörvény kimondja ugyan az 1949. évi XX. törvény és módosításai hatályon kívül helyezését, ám saját jogfolytonosságát mégis abból vezeti le, amellyel az Alaptörvény kimondja önmaga semmisségét. Kifogástevő szerint Alaptörvényt írni a hatalom nem jogosult, önmaga hatalmának a határait nem szabhatja meg, erre csak egy Alkotmány Helyreállító Nemzetgyűlés jogosult, amelynek tagjai nem lehetnek országgyűlési képviselők.
  6. Álláspontja szerint egy érvénytelen Alaptörvény alapján kitűzött választás eredménye érvénytelen, joghatása pedig ebből kifolyólag nincs. Véleménye szerint a választás eredményének elfogadása a „hatalom kizárólagos birtoklását erősítené meg, egy már kialakult diktatúrában, amely ellen mindenkinek alkotmányos joga és kötelessége is fellépni.”

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2. A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  3. A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

  1. A Ve. 215. §-a alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

  1. A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.
  2. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza a tételes, hatályos jogszabálysértésre való hivatkozást és az azzal kapcsolatos okfejtést, amely a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerint a kifogás kötelező tartalmi eleme, és amelynek hiánya esetén a kifogás a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  3. A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés is, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ezen esetek egy részében a Kúria hiányosnak értékelte a kérelmet, és mivel a kérelem hiányosságai – a rövid határidőkre tekintettel – a bírósági eljárás során már nem pótolhatóak, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Annak megítélése, hogy a jogszabálysértés kellően konkrét-e, kellően indokolt-e teret ad a bírói mérlegelésnek. (Kvk.III.38.072/2014/2., Kvk.II.37.326/2014/3., és Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések)
  4. Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. §-án, 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 14.

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke