364/2022. NVB határozat - a F. J. által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

364/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a F. J. (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

  1. Kifogástevő 2022. április 12. napján 1 óra 38 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásának jogalapjaként a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 77.§ (1) bekezdését, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-át jelölte meg.
  2. Kifogásában előadta, hogy indítványozza a választások eredménye tekintetében figyelembe vett szavazatok összeségéből az összes határon túli levélszavazat, valamint a Vajdaságból és a Romániából érkezett valamennyi szavazat kizárását.
  3. Felsorolta a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, illetve idézte az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 26. pontját.
  4. Előadta, hogy a határon túli levélszavazatok, valamint a Vajdaságból és a Romániából érkezett szavazatok tükrében nem lehet hitelt érdemlően megállapítani a szavazatok érvényességét, jogszerűségét, tisztességét. Meglátása szerint ezek a szavazatok sértik az egy választó, egy szavazat elvét, tekintettel arra, hogy nem lehet megállapítani a szavazók személyazonosságát, de még azt sem, hogy aki szavazott, az a saját nevében szavazott-e, vagy más nevében. Véleménye alapján az sem állapítható meg, hogy aki de jure szavazott, az valós, létező személy-e, vagy már esetleg meghalt, ahogyan azt sem lehet megállapítani, hogy valaki nincs-e kizárva a közügyek gyakorlásából, akár éppen a választási jogból.
  5. Álláspontja szerint Hadházy Ákos ismertetése alapján a Nemzeti Választási Iroda megküldte számára, hogy hány elhunyt határon túli választópolgárt „jelentettek ki” a szavazásra jogosultak közül, 2018 és 2021 között négy év alatt összesen 3085 főt. Meglátása szerint a határon túli regisztrált választók közül négy év alatt elhunytak száma minimum 20 ezer körül lehet, amelyhez képest csak 3000 választópolgárt töröltek a nyilvántartásból, a többiek címére ugyanúgy kiküldik a leveleket, mintha élnének és hozzátartozóik minden további nélkül szavazhatnak is helyettük.
  6. Kifejtette, hogy a „nemzeti mázzal leöntött választási iroda” korábban a levélszavazásról azt írta, hogy a szavazási levélcsomag kizárólag a jegyzéken szereplő választópolgárnak személyesen adható át, meghatalmazottnak nem. Előadása szerint a Vajdaságban viszont szinte az összes levélcsomag a Vajdasági Magyar Szövetség aktivistáinál van vagy volt, a Concordia Minoritas Hungaricae (CMH) ugyanis szerződést köthetett a Szerb Postával, hogy ők kézbesítik a levélszavazatokat. Ennek alátámasztására megjelölte az szmsz.press.hu „A VMSZ veszélybe sodorta az anyaországi választások tisztaságát!” című cikk elektronikus elérhetőségét.
  7. Előadása szerint amíg nincs arra garancia, hogy csak élő emberek szavaznak, addig nem lehet a határon túli levélszavazatokat, valamint a Vajdaságból és a Romániából érkezett szavazatokat érdemben figyelembe venni, illetve amíg arra sincs garancia, hogy senki sem szavazhat más nevében, valamint, hogy egy ember csak egy szavazatot adhat le, addig ugyancsak nem lehet a határon túli levélszavazatokat, valamint a Vajdaságból és a Romániából érkezett szavazatokat érdemben figyelembe venni, valamint amig fennáll a lehetősége a szavazatok nem megfelelő tárolásának, az azokhoz való bárki általi hozzáférhetőségnek, az esetleges manipulálásnak, a megváltoztatásnak, a részbeni kiemelésének és eltüntetésének, a titkosság megsértésének, addig ezeket a szavazatokat nem lehet sem legális, sem legitim szavazatoknak tekinteni. Mindezek alapján szerinte indokolt a Vajdaságból és a Romániából érkezett szavazatok összességét kizárni a szavazás végeredményéből, annak megállapításából.
  8. Kifogásához megjelölt egy Google Drive linket, amelyen előadása szerint dán civil szervezet angol nyelvű jelentése olvasható az „erdélyi magyarok levélszavazása” kapcsán. Mellékelt továbbá két videófelvételt, amelyek véleménye szerint azt bizonyítják, hogy mennyire sérül a választójog a határon túli szavazatok kapcsán.
  9. Álláspontja szerint, a dán civil szervezet jelentése, valamint a csatolt videók alapján a határon túli levélszavazatokat, valamint a Vajdaságból és a Romániából érkezett szavazatokat semmisnek kell tekinteni és nem lehet a választás eredménye tekintetében figyelembe venni. Ezért kéri és javasolja, hogy az összes hivatkozott, valamennyi határon túlról érkezett levélszavazatot, valamint a Vajdaságból és Romániából érkezett összes szavazatot zárják ki a magyarországi választások végeredményéből és ezeket a szavazatokat semmilyen formában ne vegyék figyelembe érvényes szavazatként.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2. A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  3. A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

  1. A Ve. 215. §-a alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) elkésett,

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

  1. A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.
  2. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza a tételes, hatályos jogszabálysértéssel kapcsolatos okfejtést, amely a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerint a kifogás kötelező tartalmi eleme, és amelynek hiánya esetén a kifogás a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  3. A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés is, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ezen esetek egy részében a Kúria hiányosnak értékelte a kérelmet, és mivel a kérelem hiányosságai – a rövid határidőkre tekintettel – a bírósági eljárás során már nem pótolhatóak, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Annak megítélése, hogy a jogszabálysértés kellően konkrét-e, kellően indokolt-e teret ad a bírói mérlegelésnek. (Kvk.III.38.072/2014/2. szam, Kvk.II.37.326/2014/3. szam, Kvk.II.37.325/2014/3. szam)
  4. Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. §-án, 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 13.

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke