360/2022. NVB határozat - a Gyurgyák Tamás képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

360/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Gyurgyák Tamás (a továbbiakban: Beadványozó) képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 29/2022. (IV. 08.) számú határozatát a jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás és az első fokon meghozott döntés tartalma]

  1. T. E. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. április 6. napján 14 óra 43 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt alapelvek, és a Ve. 143/A. § (2) bekezdés sérelme miatt.
  2. Kifogásában előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán, 2022. április 3. napján, a választás napján Farkaslyuk településen a választópolgárok szavazókörhöz történő szervezett, tömeges szállítása valósult meg. Előadta, hogy Farkaslyuk, Esze Tamás utca 9. szám alatt található a Farkaslyuki Általános Iskola, ahol a 001. és 002. számú szavazókörök találhatók, amely iskola előtti parkolóba folyamatosan érkeztek a szavazók, több személygépkocsival. Kifogástevő forgalmi rendszám megjelölésével hivatkozott egy konkrét gépjárműre, amely gépjármű előadása szerint 12 óra 50 perc és 14 óra között legalább öt alkalommal állt meg e szavazókör előtt, amely során alkalmanként 2-3 személy szállt ki az autóból és ment be a szavazókörbe szavazni. Álláspontja szerint a jogsértés súlyát mutatja a szállításban résztvevő járművek és az érintett választópolgárok száma.
  3. Előadta, hogy e cselekménnyel sérül a választás tisztaságának megóvása, mivel értelemszerűen nem valósulhat meg „tiszta választás”, ahol a választópolgárt joggyakorlásában jogellenes eszközökkel befolyásolják, szavazatának irányára a választópolgárok tömeges szállításával, illetve arra való felhívással, vagy annak megszervezésével gyakorolnak közvetlen befolyást.
  4. Meglátása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt önkéntes részvétel a választási eljárásban alapelv is megsértésre került, mivel az önkéntesség mind a választáson való részvétel, mind az attól való távolmaradás kontextusában értelemezhető, amibe beletartozik a befolyásmentes út is, amit megtesz a választópolgár lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől a szavazóhelyiségig.
  5. Véleménye szerint továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv is sérül az általa kifogásolt cselekménnyel, mivel a jogellenes eszközzel megszerzett szavazat (idetartozik az is, ha a választópolgárok szavazatainak leadását a tömeges szállítás révén érik el) jogellenes előnyt eredményez annak számára, aki a jogellenes eszköz haszonélvezője.
  6. Előadta továbbá, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv is megsértésre került, mivel a tömeges szállítás jogsértő cselekmény, ekként ilyen cselekmény elkövetése minden érintett szereplő oldaláról fogalmilag kizárja a jóhiszeműség és a rendeltetésszerű joggyakorlást. E körben hivatkozott az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB határozatára, illetve a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. és a Kvk.II.37.419/2018/2. számú határozataira.
  7. Idézte a Ve. 143/A. § (2) és (3) bekezdéseit, amelyek tekintetében előadta, hogy sérti e rendelkezéseket az a személy is, aki nem egyszerre, hanem egymás után szállít kilencnél több választópolgárt, vagy szervezi meg az ő szavazóhelyiséghez történő szállításukat. A tömeges szállítás ugyanis meglátása szerint megvalósul az ilyen magatartásból kifolyólag is, mindössze a cselekmény megvalósításának tekintetében nem egyidejűség, hanem egymásutániság jellemzi azt. Meglátása szerint az egymásutánisággal megvalósított szándékos tömeges szállítás a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvére tekintettel sérti a Ve. 143/A. § (2) bekezdését, ugyanis a formálisan jogszerű cselekedet rosszhiszeműség esetén éppen a tilalmazott tényállást valósítja meg.
  8. Kifogásához mellékelt öt fényképet, amelyeken láthatóak azon járművek, amelyek előadása szerint a jogellenes választópolgári szállításban részt vettek, valamint megjelölte az atlatszo.hu „A bánszállási szegénytelepen a Fidesz 5 ezer forintért, az ellenzék süteményért és borért vett szavazatokat” című cikkének elektronikus elérhetőségét, amely cikk beszámol a kifogásolt eseményről.
  9. Mindezek alapján arra kérte az OEVB-t, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, szabjon ki bírságot, illetve a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és ismételtesse meg.
  10. Az OEVB a 29/2022.(IV.08.) számú határozatával a kifogást elutasította.
  11. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a kifogáshoz mellékelt fényképek bizonyítékként nem értékelhetőek, további bizonyítékot pedig Kifogástevő nem csatolt, így a sérelmezett cselekményt nem tekintette bizonyítottnak, ezért a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. április 11-én 15 óra 55 perckor fellebbezést nyújtott be, amely fellebbezést az OEVI vezetője ugyanezen napon 17 óra 19 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
  2. Érintettsége alátámasztásaként előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a jogsértés helyszínéül szolgáló országgyűlési egyéni választókerületben egyéni országgyűlési képviselőjelölt volt.
  3. Fellebbezésében megismételte a kifogásban foglaltakat, amelyen túlmenően előadta, hogy az OEVB határozatában nem adta kellő indokát annak, hogy miért nem tartotta elégségesnek a Kifogástevő által csatolt fényképeket és előadottakat a sérelmezett cselekmény bizonyítására. Meglátása szerint az OEVB egyáltalán nem vette figyelembe a kifogás tárgyát képező, a Farkaslyuk településen megvalósuló „az egymásutánisággal megvalósított szándékos tömeges szállítás” jogsértő cselekményről hírt adó, az atlatszo.hu weboldalon megjelent újságcikket sem. Álláspontja szerint a határozat meghozatalára nyitva álló rövid határidő sem mentesíti az OEVB-t attól, hogy érdemi indokolási kötelezettségének teljesen eleget tegyen, a Kifogástevő által előadottakat egyenként és összeségében értékelje, és annak alapján hozza meg a határozatát.
  4. Mindezekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és ismételtesse meg.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés nem megalapozott.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségét jelen eljárásban.
  3. A Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a fellebbezés elbírálása során a választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
  4. A Ve. 43. §-a az alábbiak szerint rendelkezik a tényállás megállapításáról:

„(1) A választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.

(2) A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.

(3) A választási bizottság a kérelmező részére - kérésére - biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha jelen van - lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.

(4) A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(5) A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.”

  1. A Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárása során elsőként azt vizsgálta, hogy az OEVB megfelelően értékelte-e a bizonyítékként hivatkozott fényképek tartalmát és annak értékelése alapján helytállóan állapította-e meg a tényállást. A Bizottság e körben irányadónak tekinti a Kúria Kvk.I.37.470/2018/2. számú végzését, amely szerint az eljárási határidők rövidsége miatt a választási ügyek többségében nehézséget okoz, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudja a kifogást tevő az állítását, hiszen a csatolt iratok, tárgyi bizonyítási eszközök hitelességének ellenőrzése nem mindig lehetséges, a bizonyítottság hiánya pedig a kifogást tevő terhére esik, ami a beadvány elutasítását eredményezi. Nincs egyértelműen megfogalmazható elvárás arra nézve, hogy a bizonyítottság milyen foka szükséges ahhoz, hogy a választási bizottságok, majd a bíróság megállapítsa a jogsértést, ebben a körben egyértelműen széles a mérlegelési lehetőség. A mérlegelés során az azonban elvárás, hogy a bizonyítási eszközök legyenek alkalmasnak a hivatkozottak bizonyítására, illetve a választási bizottságnak, bíróságnak az esetleges ellentmondásokat fel kell oldani.
  2. Beadványozó az általa csatolt fényképek alapján azt állítja, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának napján, 2022. április 3-án, a választókerület területén, Farkaslyuk településen szervezetten szállították szavazásra a szavazókat. Beadványozó szerint – egyezően Kifogástevő álláspontjával – az a személy is megvalósítja a Ve. 143/A. § (2) bekezdésének sérelmét, aki nem egyszerre, hanem egymás után szállít kilencnél több választópolgárt, vagy szervezi meg az ő szavazóhelyiséghez történő szállításukat.
  3. A Ve. 143/A. § (2) bekezdése alapján mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.
  4. A Ve. e rendelkezéséhez fűzött kommentár értelmében a Ve. törvényes eljárásnak nyilvánítja a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítását, kivéve, ha a szállítás autóbusszal történik. E szerint a kilenc vagy annál kevesebb állandó ülőhellyel rendelkező gépkocsival megengedett a választópolgárok szállítása. Ezt maga a fellebbező is elismeri a fellebbezés 2. oldalán a következők szerint: „(…) kizárólag a kilenc vagy annál kevesebb állandó ülőhellyel rendelkező gépkocsival megengedett a választópolgárok szállítása,(…)”.
  5. Ahogyan a szavazás napján történő autóbuszos személyszállítás egyes kérdéseiről szóló 3/2014. NVB iránymutatás is rámutat, az autóbuszos szállítás fogalmának meghatározása során a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) I. számú függelék II. e) alpontját kell figyelembe venni. E jogszabályi rendelkezés szerint az autóbusz olyan személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – kilencnél több állandó ülőhely van.
  6. A Bizottság rögzíti, hogy az OEVB helyesen állapította meg, hogy a Kifogástevő által csatolt bizonyítékok nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a Ve. 143/A. § (2) bekezdés sérelme megvalósult volna, ugyanis a Kifogástevő által mellékelt fényképeken nem látható olyan jármű, amely rendelkezne kilencnél több állandó ülőhellyel, és így alkalmas volna kilencnél több személy szállítására.
  7. Emellett a Bizottság rámutat arra, hogy a Kifogástevő által csatolt bizonyítékok alapján az sem nyert bizonyítást, hogy a fényképeken szereplő, parkoló személygépjárművek mely településen, hol, milyen intézmény közelében parkolnak, illetve, hogy azokkal kiket és milyen célból szállítottak. Erre vonatkozóan Beadványozó sem mellékelt semmifajta bizonyítékot, amely igazolná, hogy a fényképeken látható járműveket valóban a sérelmezett cselekmény megvalósítására használták.
  8. A Bizottság álláspontja szerint összességében a csatolt fényképek nem alkalmasak arra, hogy bizonyítsák a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt szervezett autóbuszos szállítás megvalósítását, tekintettel arra, hogy a felvételeken látható gépjárművek egyike sem autóbusz.
  9. A Kúria a Kvk.VI.37.467/2018/2. számú határozatában rögzítette, hogy „a választójog gyakorlása megkönnyítéséhez a választási szerveken túl bárki segítségét igénybe lehet venni. Ez lehet mozgó urna igénylés, de a választópolgár szavazóhelyiségbe eljuttatása, szállítása is, kivéve az autóbuszt. (…) Nem merült fel, illetve nem került előterjesztésre olyan bizonyíték, amely a jelölő szervezet részéről szavazóhelyiségbe történő szállításra tett volna ígéretet, ahhoz biztosított volna járművet, vagy konkrét szavazókört jelölt volna meg a szállítás céljául. A szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezését a választópolgárok maguk végezték.” (Kúria Kvk.VI.37.467/2018/2. sz. határozat [17]).
  10. Beadványozó a Ve. 143/A. § (2) bekezdésének sérelme megállapítása mellett kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt alapelvek, azaz a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, az esélyegyenlőség, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét.
  11. Az alapelvi sérelem megállapításához a Kúria Kvk.III.37.502/2018/2. számú határozata alapján többek között szükséges az is, hogy kiderüljön, hogy mikor – az országgyűlési választás napján, kiket – szavazati joggal rendelkező választópolgárokat és hová – az egyes szavazókörökbe – szállítottak. E tényezők ugyanis elengedhetetlenek a szervezettség fennálltának vizsgálatakor. Önmagában a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása a Ve. rendelkezései alapján nem törvénysértő, a szervezettség kapcsán merülhet fel olyan elem, amely kérdésessé teheti a Beadványozó által felhívott alapelvek érvényre jutását.
  12. Arra vonatkozóan azonban, hogy a gépjárművekből kiszálló emberek mindegyike vagy legalább többsége szavazásra jogosult állampolgár, akik a Farkaslyuk, Esze Tamás utca 9. szám alatt található 001. és 002. számú szavazókörben adhatták le szavazataikat, bizonyíték nem került csatolásra. Ahogy az sem nyert bizonyítást, hogy a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás került volna közzétételre.
  13. A Bizottság e tekintetben ismételten utal a Kúriának már részben hivatkozott joggyakorlatára, amely szerint – Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3, Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzésék – a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli, a bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.
  14. Mivel Beadványozó által hivatkozott bizonyítékok sem egyenként sem összességében nem alkalmasak az általa állított, bizonyítandó tény minden kétséget kizáró alátámasztására, sem az első fokon eljáró OEVB-nek, sem a Nemzeti Választási Bizottságnak nem volt módja megállapítani a jogorvoslati kérelemben szereplő jogsértést.
  15. Az NVB utal továbbá a Kúria már idézett Kvk.VI.37.467/2018/2. számú határozatára, amelynek során a Kúria a Ve. 143/A. § (2) bekezdése – mint tételes jogszabály – sérelmének vizsgálatát követően rámutatott arra, hogy mivel „tételes jogszabálysértés nem történt, így az NVB az alapelv sérelmet már - helyesen - nem is érintette.” (Kúria Kvk.VI.37.467/2018/2. számú határozat [21])
  16. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a jelen határozatban foglalt indokolással helybenhagyta.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 43. §-án, 143/A. § (2) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a KRESZ I. számú függelék II. e) alpontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 13.

        Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

                    elnöke