359/2022. NVB határozat - az Aranyos Gábor képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

359/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság az Aranyos Gábor (a továbbiakban: Beadványozó) képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságának 30/2022. (IV. 9.) határozatát a jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás és az első fokon meghozott döntés tartalma]

  1.  R. A. K. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. április 06-án 15 óra 29 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB).
  2. Kifogástevő kifogásában előadta, hogy 2022. április 3-án, a választás napján Tiszavasváriban tartózkodott és tanúja volt, hogy gépjárművek szervezetten szállították szavazásra a szavazókat.
  3. Kifogástevő a fentiek igazolására bizonyítékként becsatolt egy Google Drive linket, amelyről gépjárművenkénti bontásban elérhetők a kifogásban sérelmezett magatartást megvalósítók gépjárműveinek mozgását, utasok felvételét és visszaszállítását igazoló képek és videók. Bizonyítékként készített nyolc táblázatot is, amelyek az egyes járművekről készült képek, felvételek elkészültének időpontjáról adnak tájékoztatást.
  4. Mindezeken túl Kifogástevő csatolta még három személy írásos tanúvallomását. Ezek közül egy általánosságban, kettő pedig a gépjárművek rendszámát is megjelölve számol be a 2022. április 3. napján tapasztalt eseményekről. Valamennyi nyilatkozat azt foglalja magában, hogy a nyilatkozatot tevő személyek több gépjárművet láttak többször megjelenni a Gépállomás utcai szavazóhelyiség közelében. Ezekből a járművekből pedig olyan emberek szálltak ki, akik a szavazóhelyiség felé tartottak.
  5. Kifogástevő kifogásában fentieken túl hivatkozott még az Alkotmánybíróság, illetve a Kúria rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye tekintetében kialakított gyakorlatára is.
  6. Kifogástevő álláspontja szerint a kifogásban részletezett magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott alapelvek közül az a), b), c) és e) pontokat, azaz a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, az esélyegyenlőség, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a Ve. 143/A. § (2) bekezdését, amely szerint mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.
  7. Mindezek alapján Kifogástevő kérte, hogy az OEVB adjon helyt a kifogásnak és állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és tiltsa el az elkövetőt a további jogszabálysértő tevékenységektől.
  8. Továbbá kérte a bírság kiszabását, illetve kérte, hogy az OEVB a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és ismételtesse meg.
  9. Az OEVB a 30/2022. (IV. 9.) számú határozatával a kifogást elutasította.
  10. Határozatának indokolásában az OEVB rögzítette, hogy teljeskörűen nem bizonyítható, hogy a szavazókat szervezetten szállították a szavazásra, illetve a szavazóhelyiséghez szállításra való nyilvános felhívás történt-e, így a benyújtott bizonyítékok az OEVB meglátása szerint alkalmatlanok voltak a kifogásolt jogszabálysértések alátámasztására.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. április 12-én 15 óra 23 perckor fellebbezést nyújtott be. A fellebbezést az OEVI vezetője ugyanezen napon 16 óra 33 perckor felterjesztette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
  2. Beadványozó érintettsége alátámasztásaként előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a jogsértés helyszínéül szolgáló országgyűlési egyéni választókerületben egyéni országgyűlési képviselőjelölt.
  3. Fellebbezésében megismételte a kifogásban foglaltakat, amelyen túlmenően előadta, hogy álláspontja szerint a csatolt bizonyítékok alapján egyértelműen eldönthető, hogy megvalósult a jogsértés: a Kifogástevő bizonyítása lényegesen alaposabb, mint ami a választási joggyakorlatban és egyébként életszerűen elvárt. Kifogástevő negyvenhat felvételt, illetve három tanú vallomását is csatolta a kifogáshoz, amelyből világosan kirajzolódik, hogy a választókerületben a szavazóhelyiséghez tömeges, szervezett szállítás történt.
  4. Kitért arra is, hogy amennyiben a kifogástevőnek teljeskörű, mindenre kiterjedő bizonyítást kellene lefolytatnia - amelyre sem erőforrásai, sem jogosultságai miatt nem lenne képes, hiszen minderre csak a nyomozó hatóság lenne jogosult - az a választási jogorvoslatot üresítené ki. A nyomozó hatóság a választásokra kiható döntést nem tud hozni, ezért áll rendelkezésre a választási jogorvoslat, amelyben azonban olyan fokú bizonyítás nem elvárható, mint amilyen egy hatósági eljárásnál lenne indokolt. A rendelkezésre álló bizonyítékok beszerzésével és kifogáshoz csatolásával, továbbá a jogsértés folyamatának leírásával, a tényállítások mellé a bizonyítékok rendelésével kifogástevő teljesítette a Ve. 212. §-ben foglaltakat, az alapelvek és tételes rendelkezések megsértésére kellő bizonyítékot nyújtott.
  5. Beadványozó fellebbezésében megjelölte ugyanazon Google Drive linket, amely a kifogásban is feltüntetésre került.
  6. Mindezekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét, vagyis az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának 4440 Tiszavasvári, Gépállomás utca 3. számon található 10. számú szavazókörének eredményét semmisítse meg és a szavazást ismételtesse meg.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés nem megalapozott.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségét jelen eljárásban.
  3. A Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a fellebbezés elbírálása során a választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
  4. A Ve. 43. §-a az alábbiak szerint rendelkezik a tényállás megállapításáról:

„(1) A választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.

(2) A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.

(3) A választási bizottság a kérelmező részére - kérésére - biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha jelen van - lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.

(4) A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(5) A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.”

  1. A Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárása során elsőként azt vizsgálta, hogy az OEVB megfelelően értékelte-e a bizonyítékként hivatkozott fényképek és videófelvételek tartalmát és annak értékelése alapján helytállóan állapította-e meg a tényállást. A Bizottság e körben irányadónak tekinti a Kúria Kvk.I.37.470/2018/2. számú végzését, amely szerint az eljárási határidők rövidsége miatt a választási ügyek többségében nehézséget okoz, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudja a kifogást tevő az állítását, hiszen a csatolt iratok, tárgyi bizonyítási eszközök hitelességének ellenőrzése nem mindig lehetséges, a bizonyítottság hiánya pedig a kifogást tevő terhére esik, ami a beadvány elutasítását eredményezi. Nincs egyértelműen megfogalmazható elvárás arra nézve, hogy a bizonyítottság milyen foka szükséges ahhoz, hogy a választási bizottságok, majd a bíróság megállapítsa a jogsértést, ebben a körben egyértelműen széles a mérlegelési lehetőség. A mérlegelés során az azonban elvárás, hogy a bizonyítási eszközök legyenek alkalmasnak a hivatkozottak bizonyítására, illetve a választási bizottságnak, bíróságnak az esetleges ellentmondásokat fel kell oldani.
  2. Beadványozó az általa csatolt fényképek és videófelvételek alapján azt állítja, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának napján, 2022. április 3-án, a választókerület területén, Tiszavasváriban szervezetten szállították szavazásra a választópolgárokat. Beadványozó szerint – egyezően Kifogástevő álláspontjával – az a személy is megvalósítja a Ve. 143/A. § (2) bekezdésének sérelmét, aki nem egyszerre, hanem egymás után szállít kilencnél több választópolgárt, vagy szervezi meg az ő szavazóhelyiséghez történő szállításukat.
  3. A Ve. 143/A. § (2) bekezdése alapján mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.
  4. A Ve. e rendelkezéséhez fűzött kommentár értelmében a Ve. törvényes eljárásnak nyilvánítja a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítását, kivéve, ha a szállítás autóbusszal történik. E szerint a kilenc vagy annál kevesebb állandó ülőhellyel rendelkező gépkocsival megengedett a választópolgárok szállítása. Ezt maga a fellebbező is elismeri a fellebbezés 6. oldalának alján a következők szerint: „(…) kizárólag a kilenc vagy annál kevesebb állandó ülőhellyel rendelkező gépkocsival megengedett a választópolgárok szállítása,(…)”.
  5. Ahogyan a szavazás napján történő autóbuszos személyszállítás egyes kérdéseiről szóló 3/2014. NVB iránymutatás is rámutat, az autóbuszos szállítás fogalmának meghatározása során a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) I. számú függelék II. e) alpontját kell figyelembe venni. E jogszabályi rendelkezés szerint az autóbusz olyan személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – kilencnél több állandó ülőhely van.
  6. A Bizottság egyetért az OEVB azon megállapításával, hogy a Kifogástevő által csatolt bizonyítékok nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a Ve. 143/A. § (2) bekezdés sérelme megvalósult volna, ugyanakkor a szűkszavú indokolásból nem derül ki, hogy az OEVB mire alapozza ezt a következtetését. A Bizottság álláspontja szerint a Kifogástevő által mellékelt fényképeken és videófelvételeken – amelyek egyezőek a Beadványozó által is csatolt bizonyítékokkal – nem látható olyan jármű, amely rendelkezne kilencnél több állandó ülőhellyel, és így alkalmas volna kilencnél több személy szállítására. A felvételeken és a nyilatkozatokban szereplő Opel Vivara kisbusz is csak nyolc személyes.
  7. A Bizottság álláspontja szerint összességében a csatolt fényképek és videófelvételek nem alkalmasak arra, hogy bizonyítsák a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt szervezett autóbuszos szállítás megvalósítását, tekintettel arra, hogy a felvételeken látható gépjárművek egyike sem autóbusz.
  8. A Kúria a Kvk.VI.37.467/2018/2. számú határozatában rögzítette, hogy „a választójog gyakorlása megkönnyítéséhez a választási szerveken túl bárki segítségét igénybe lehet venni. Ez lehet mozgó urna igénylés, de a választópolgár szavazóhelyiségbe eljuttatása, szállítása is, kivéve az autóbuszt. (…) Nem merült fel, illetve nem került előterjesztésre olyan bizonyíték, amely a jelölő szervezet részéről szavazóhelyiségbe történő szállításra tett volna ígéretet, ahhoz biztosított volna járművet, vagy konkrét szavazókört jelölt volna meg a szállítás céljául. A szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezését a választópolgárok maguk végezték.” (Kúria Kvk.VI.37.467/2018/2. sz. határozat [17]).
  9. Beadványozó a Ve. 143/A. § (2) bekezdésének sérelme megállapítása mellett kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt alapelvek, azaz a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, az esélyegyenlőség, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét.
  10. Az alapelvi sérelem megállapításához a Kúria Kvk.III.37.502/2018/2. számú határozata alapján többek között szükséges az is, hogy kiderüljön, hogy mikor – az országgyűlési választás napján, kiket – szavazati joggal rendelkező választópolgárokat és hová – az egyes szavazókörökbe – szállítottak. E tényezők ugyanis elengedhetetlenek a szervezettség fennálltának vizsgálatakor. Önmagában a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása a Ve. rendelkezései alapján nem törvénysértő, a szervezettség kapcsán merülhet fel olyan elem, amely kérdésessé teheti a Beadványozó által felhívott alapelvek érvényre jutását.
  11. Arra vonatkozóan azonban, hogy a gépjárművekből kiszálló emberek mindegyike vagy legalább többsége szavazásra jogosult állampolgár, akik a 4440 Tiszavasvári, Gépállomás utca 3. számon található 10. számú szavazókörben adhatták le szavazataikat, bizonyíték nem került csatolásra. Ahogy az sem nyert bizonyítást, hogy a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás került volna közzétételre.
  12. A Bizottság e tekintetben ismételten utal a Kúriának már részben hivatkozott joggyakorlatára, amely szerint – Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3, Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzésék – a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli, a bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.
  13. Mivel Beadványozó által hivatkozott bizonyítékok sem egyenként sem összességében nem alkalmasak az általa állított, bizonyítandó tény minden kétséget kizáró alátámasztására, sem az első fokon eljáró OEVB-nek, sem a Nemzeti Választási Bizottságnak nem volt módja megállapítani a jogorvoslati kérelemben szereplő jogsértést.
  14. Az NVB utal továbbá a Kúria már idézett Kvk.VI.37.467/2018/2. számú határozatára, amelynek során a Kúria a Ve. 143/A. § (2) bekezdése – mint tételes jogszabály – sérelmének vizsgálatát követően rámutatott arra, hogy mivel „tételes jogszabálysértés nem történt, így az NVB az alapelv sérelmet már - helyesen - nem is érintette”. (Kúria Kvk.VI.37.467/2018/2. számú határozat [21])
  15. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a jelen határozatban foglalt indokolással helybenhagyta.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 43. §-án, 143/A. § (2) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a KRESZ I. számú függelék II. e) alpontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 13.

         Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

                    elnöke