A Nemzeti Választási Bizottság
358/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Tóth Viktor (a továbbiakban: Beadványozó) képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 21/2022. (IV. 08.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás és az első fokon meghozott döntés tartalma]
- Dr. T. Á. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. április 6. napján 15 óra 43 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt alapelvek, és a Ve. 143/A. § (2) bekezdés sérelme miatt.
- Kifogásában előadta, hogy tudomására jutott, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának napján, 2022. április 3-án, a választókerület területén, Nyírbátorban szervezetten szállították szavazásra a választópolgárokat.
- Előadta, hogy e cselekménnyel sérült a választás tisztaságának megóvása, mivel értelemszerűen nem valósulhat meg „tiszta választás”, ahol a választópolgárt joggyakorlásában jogellenes eszközökkel befolyásolják, szavazatának irányára a választópolgárok tömeges szállításával, illetve arra való felhívással vagy annak megszervezésével gyakorolnak közvetlen befolyást.
- Meglátása szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt önkéntes részvétel a választási eljárásban alapelv is megsértésre került, mivel az önkéntesség mind a választáson való részvétel, mind az attól való távolmaradás kontextusában értelemezhető, amibe beletartozik a befolyásmentes út is, amit megtesz a választópolgár lakóhelyétől vagy tartózkodási helyétől a szavazóhelyiségig.
- Véleménye szerint továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelv is sérül az általa kifogásolt cselekménnyel, mivel a jogellenes eszközzel megszerzett szavazat (idetartozik az is, ha a választópolgárok szavazatainak leadását a tömeges szállítás révén érik el) jogellenes előnyt eredményez annak számára, aki a jogellenes eszköz haszonélvezője.
- Előadta továbbá, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv is megsértésre került, mivel a tömeges szállítás jogsértő cselekmény, ekként ilyen cselekmény elkövetése minden érintett szereplő oldaláról fogalmilag kizárja a jóhiszeműség és a rendeltetésszerű joggyakorlást. E körben hivatkozott az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB határozatára, illetve a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára.
- Idézte a Ve. 143/A. § (2) és (3) bekezdéseit, amelyek tekintetében előadta, hogy sérti e rendelkezéseket az a személy is, aki nem egyszerre, hanem egymás után szállít kilencnél több választópolgárt vagy szervezi meg az ő szavazóhelyiséghez történő szállításukat. A tömeges szállítás ugyanis meglátása szerint megvalósul az ilyen magatartásból kifolyólag is, mindössze a cselekmény megvalósításának tekintetében nem egyidejűség, hanem egymásutániság jellemzi azt. Meglátása szerint az egymásutánisággal megvalósított szándékos tömeges szállítás a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvére tekintettel sérti a Ve. 143/A. § (2) bekezdését, ugyanis a formálisan jogszerű cselekedet rosszhiszeműség esetén éppen a tilalmazott tényállást valósítja meg.
- Kifogásához mellékelt egy Google Drive linket, amely számos fényképet és videófelvételt tartalmaz, amelyeken több személygépkocsi látható egy parkolóban, illetve Vajda György nyilatkozatát a tárgyban, hogy nyírbátori 001. számú szavazókörben meglátása szerint gépjárművekkel szállították a szavazóhelyiségbe a választópolgárokat.
- Mindezek alapján arra kérte az OEVB-t, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, szabjon ki bírságot, illetve a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és ismételtesse meg.
- Az OEVB a 21/2022.(IV.08.) számú határozatával a kifogást elutasította.
- Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a rendelkezésére álló, Kifogástevő által becsatolt bizonyítékokat megvizsgálta és megállapította, hogy azok nem alkalmasak a jogszabálysértés tényének bizonyítására. Az OEVB megállapította, hogy a fotók és a videók a nyírbátori 001. számú szavazókör (Nyírbátor, József A. u. 19.) épületének parkolójában készültek 2022. április 3-án. Az OEVB álláspontja szerint azonban sem a fotókon és a videókon látható gépjárművek és személyek, sem a kifogáshoz mellékelt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat nem támasztja alá, hogy ismeretlen elkövető a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívást tett volna közzé, illetve a szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítást végzett volna.
- Az OEVB a Beadványozó által szolgáltatott bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelve megállapította, hogy azok nem alkalmasak arra, hogy kétséget kizáróan bizonyítsák a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt szervezett autóbuszos szállítás megvalósítását. Erre tekintettel az OEVB álláspontja szerint nem állapítható meg a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) b) c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértése sem.
II.
[A fellebbezés tartalma]
- Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. április 11-én 13 óra 48 perckor fellebbezést nyújtott be, amely fellebbezést az OEVI vezetője ugyanezen napon 16 óra 7 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
- Érintettsége alátámasztásaként előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a jogsértés helyszínéül szolgáló országgyűlési egyéni választókerületben egyéni országgyűlési képviselőjelölt volt.
- Fellebbezésében megismételte a kifogásban foglaltakat, amelyen túlmenően előadta, hogy véleménye szerint az OEVB helyesen állapította meg, hogy a kifogásban csatolt bizonyítékok a nyírbátori 001. számú szavazókör parkolójában készültek. Véleménye szerint azonban az OEVB nem vizsgálta érdemben azt, hogy sérti a Ve. 143/A. § (2) bekezdését az a személy is, aki nem egyszerre, hanem egymás után szállít kilencnél több választópolgárt, vagy szervezi meg az ő szavazóhelyiséghez történő szállításukat. A választópolgárok nem egyidőben, hanem egymás után való szállítása a szavazóhelyiséghez továbbá Beadványozó szerint visszaélés a Ve. kifejezett tiltásának hiányával, amely nem nevesíti az egymásutánisággal megvalósított alakzatot, amelynek tiltása ugyanakkor álláspontja szerint kiolvasható a törvényből. Ennek okán véleménye szerint az OEVB jogértelmezése indokolatlanul szűkíti le a cselekmény tilalmát. Álláspontja szerint amennyiben a Ve. 143/A. §-a pusztán azzal megkerülhető volna, hogy autóbusz helyett személyautót használ a jogsértést elkövető, azáltal a tételes tilalom is értelmét veszítené, ekként a tilalom megkerülése önmagában megvalósítja a fentiekben említett alapelvek sérelmét is.
- Fellebbezésében megjelölte ugyanazon Google Drive linket, amely a kifogásban is feltüntetésre került.
- Mindezekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és ismételtesse meg.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- A fellebbezés nem megalapozott.
- A Nemzeti Választási Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségét jelen eljárásban.
- A Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a fellebbezés elbírálása során a választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
- A Ve. 43. §-a az alábbiak szerint rendelkezik a tényállás megállapításáról:
„(1) A választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
(2) A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
(3) A választási bizottság a kérelmező részére - kérésére - biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha jelen van - lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.
(4) A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(5) A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.”
- A Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárása során elsőként azt vizsgálta, hogy az OEVB megfelelően értékelte-e a bizonyítékként hivatkozott fényképek és videófelvételek tartalmát és annak értékelése alapján helytállóan állapította-e meg a tényállást. A Bizottság e körben irányadónak tekinti a Kúria Kvk.I.37.470/2018/2. számú végzését, amely szerint az eljárási határidők rövidsége miatt a választási ügyek többségében nehézséget okoz, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudja a kifogást tevő az állítását, hiszen a csatolt iratok, tárgyi bizonyítási eszközök hitelességének ellenőrzése nem mindig lehetséges, a bizonyítottság hiánya pedig a kifogást tevő terhére esik, ami a beadvány elutasítását eredményezi. Nincs egyértelműen megfogalmazható elvárás arra nézve, hogy a bizonyítottság milyen foka szükséges ahhoz, hogy a választási bizottságok, majd a bíróság megállapítsa a jogsértést, ebben a körben egyértelműen széles a mérlegelési lehetőség. A mérlegelés során az azonban elvárás, hogy a bizonyítási eszközök legyenek alkalmasnak a hivatkozottak bizonyítására, illetve a választási bizottságnak, bíróságnak az esetleges ellentmondásokat fel kell oldani.
- Beadványozó az általa csatolt fényképek és videófelvételek alapján azt állítja, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásának napján, 2022. április 3-án, a választókerület területén, Nyírbátorban szervezetten szállították szavazásra a választópolgárokat. Beadványozó szerint – egyezően Kifogástevő álláspontjával – az a személy is megvalósítja a Ve. 143/A. § (2) bekezdésének sérelmét, aki nem egyszerre, hanem egymás után szállít kilencnél több választópolgárt, vagy szervezi meg az ő szavazóhelyiséghez történő szállításukat.
- A Ve. 143/A. § (2) bekezdése alapján mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.
- A Ve. e rendelkezéséhez fűzött kommentár értelmében a Ve. törvényes eljárásnak nyilvánítja a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítását, kivéve, ha a szállítás autóbusszal történik. E szerint a kilenc vagy annál kevesebb állandó ülőhellyel rendelkező gépkocsival megengedett a választópolgárok szállítása. Ezt maga a fellebbező is elismeri a fellebbezés 2. oldalának alján a következők szerint: „(…) kizárólag a kilenc vagy annál kevesebb állandó ülőhellyel rendelkező gépkocsival megengedett a választópolgárok szállítása,(…)”.
- Ahogyan a szavazás napján történő autóbuszos személyszállítás egyes kérdéseiről szóló 3/2014. NVB iránymutatás is rámutat, az autóbuszos szállítás fogalmának meghatározása során a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) I. számú függelék II. e) alpontját kell figyelembe venni. E jogszabályi rendelkezés szerint az autóbusz olyan személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – kilencnél több állandó ülőhely van.
- A Bizottság egyetért az OEVB azon megállapításával, hogy a Kifogástevő által csatolt bizonyítékok nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a Ve. 143/A. § (2) bekezdés sérelme megvalósult volna, ugyanis a Kifogástevő által mellékelt fényképeken és videófelvételeken – amelyek egyezőek a Beadványozó által is csatolt bizonyítékokkal – nem látható olyan jármű, amely rendelkezne kilencnél több állandó ülőhellyel, és így alkalmas volna kilencnél több személy szállítására.
- Emellett a Bizottság rámutat arra, hogy csatolt bizonyítékok alapján az sem nyert bizonyítást, hogy a kifogásban, illetve a tartalmilag azzal egyező fellebbezésben megjelölt személygépjárművek valóban többször, egymást követően szállítanának választópolgárokat a szavazóhelyiség parkolójába, tekintettel arra, hogy a csatolt fényképek és videófelvételek nem tartalmaznak időbélyegzőt, azok fájladataiból csupán az állapítható meg, hogy a felvételek 2022. április 3. napján, a választás napján készültek.
- Továbbá a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint bár az OEVB határozatában megállapította, hogy a csatolt bizonyítékok alapján egyértelműen beazonosítható, hogy azok a Nyírbátor, 001. számú szavazókör épületéül szolgáló intézmény parkolójában készültek, azonban az adott választókerületben helyismerettel nem rendelkezők számára nem egyértelműen azonosítható, hogy a felvételeken látható parkoló a nevezett szavazókör előtti parkoló-e. E körben a Bizottság megjegyzi, hogy a Beadványozó által mellékelt bizonyítékokból az sem megállapítható, hogy egyáltalán mely településen készültek a felvételek, annak ellenére, hogy Beadványozót terhelte volna annak kötelezettsége, hogy bizonyítékot szolgáltasson arra vonatkozóan, hogy a sérelmezett cselekmény pontosan hol történt. E körben a Bizottság hivatkozik a 79/2022. NVB számú határozatára, amelyben rögzítette, hogy „a kifogást előterjesztőnek a jogsértés helyszínét egyértelműen, mindenki számára beazonosíthatóan és kétséget kizáróan kell megjelölni, s annak bizonyítására alkalmas bizonyítékot kell csatolni”. Az ezen NVB határozatot helybenhagyó Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzésében a Kúria pedig a bizonyítás kapcsán rögzítette, hogy a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli. A bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.
- A Bizottság mindezek alapján egyetért az OEVB azon álláspontjával, miszerint a csatolt fényképek és videófelvételek sem egyenként, sem összességében nem alkalmasak arra, hogy kétséget kizáróan bizonyítsák a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt szervezett autóbuszos szállítás megvalósítását, tekintettel arra. hogy a felvételeken látható gépjárművek egyike sem autóbusz.
- A Kúria a Kvk.VI.37.467/2018/2. számú határozatában rögzítette, hogy „a választójog gyakorlása megkönnyítéséhez a választási szerveken túl bárki segítségét igénybe lehet venni. Ez lehet mozgó urna igénylés, de a választópolgár szavazóhelyiségbe eljuttatása, szállítása is, kivéve az autóbuszt. (…) Nem merült fel, illetve nem került előterjesztésre olyan bizonyíték, amely a jelölő szervezet részéről szavazóhelyiségbe történő szállításra tett volna ígéretet, ahhoz biztosított volna járművet, vagy konkrét szavazókört jelölt volna meg a szállítás céljául. A szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezését a választópolgárok maguk végezték.” (Kúria Kvk.VI.37.467/2018/2. sz. határozat [17]).
- Beadványozó a Ve. 143/A. § (2) bekezdésének sérelme megállapítása mellett kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt alapelvek, azaz a választás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, az esélyegyenlőség, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét.
- Az alapelvi sérelem megállapításához a Kúria Kvk.III.37.502/2018/2. számú határozata alapján többek között szükséges az is, hogy kiderüljön, hogy mikor – az országgyűlési választás napján, kiket – szavazati joggal rendelkező választópolgárokat és hová – az egyes szavazókörökbe – szállítottak. E tényezők ugyanis elengedhetetlenek a szervezettség fennálltának vizsgálatakor. Önmagában a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása a Ve. rendelkezései alapján nem törvénysértő, a szervezettség kapcsán merülhet fel olyan elem, amely kérdésessé teheti a Beadványozó által felhívott alapelvek érvényre jutását.
- Arra vonatkozóan azonban, hogy a gépjárművekből kiszálló emberek mindegyike vagy legalább többsége szavazásra jogosult állampolgár, akik a nyírbátori 001. számú szavazókörben adhatták le szavazataikat, bizonyíték nem került csatolásra. Ahogy az sem nyert bizonyítást, hogy a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás került volna közzétételre.
- A Bizottság e tekintetben ismételten utal a Kúriának már részben hivatkozott joggyakorlatára, amely szerint – Kvk.I.37.470/2018/2., Kvk.I.37.525/2018/3, Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzésék – a Ve. szabályrendszere alapján a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli, a bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására.
- Mivel Beadványozó által hivatkozott bizonyítékok sem egyenként sem összességében nem alkalmasak az általa állított, bizonyítandó tény minden kétséget kizáró alátámasztására, sem az első fokon eljáró OEVB-nek, sem a Nemzeti Választási Bizottságnak nem volt módja megállapítani a jogorvoslati kérelemben szereplő jogsértést.
- Az NVB utal továbbá a Kúria már idézett Kvk.VI.37.467/2018/2. számú határozatára, amelynek során a Kúria a Ve. 143/A. § (2) bekezdése – mint tételes jogszabály – sérelmének vizsgálatát követően rámutatott arra, hogy mivel „tételes jogszabálysértés nem történt, így az NVB az alapelv sérelmet már - helyesen - nem is érintette”. (Kúria Kvk.VI.37.467/2018/2. számú határozat [21])
- Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat a Ve. 43. §-án, 143/A. § (2) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a KRESZ I. számú függelék II. e) alpontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 13.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke