357/2022. NVB határozat - a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

357/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (képviseli: Földesi Gyula, 1062 Budapest, Lendvay utca 28.; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 29/2022. (IV. 08.) számú határozatát megváltoztatja, a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy a Budapest XVIII. kerület 11. számú szavazókörben működő szavazatszámláló bizottság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 184. § (6) bekezdését, azzal, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai nem értek vissza 19 óráig a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az elsőfokú határozat és az alapul fekvő kifogás tényállása]

1. Dr. Lévai István Zoltán országgyűlési képviselőjelölt (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. április 6-án 15 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Budapest XVIII. Kerület 11. számú, átjelentkezők, illetve a települési szintű lakcímmel rendelkező szavazókörben történtekkel kapcsolatban.
2. Kifogástevő kifogását több részre bontotta, amelyet visszatükrözve kerül a tényállás ismertetésre.
3. Első jogsértésként Kifogástevő előadja, hogy egy megbízott szavazatszámláló bizottsági tag (a továbbiakban: szszb tag) nyilatkozata szerint, őt magát szavazás napján 18 órakor kiszállították egy külső helyszínre mozgóurnázás céljából. Amikor megérkezett a helyszínre azt tapasztalta, hogy az egyik választópolgár kertjében egy szszb tag várakozott a mozgóurnával és a szavazólapokkal a kezében. Kifogástevő ismerteti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 184. § (2) bekezdésének szabályait, majd kifejti, hogy álláspontja szerint azon körülménynek, hogy a mozgóurnát két szszb tagnak kell kiszállítania a mozgóurnát kért választópolgárok részére, valamint azt mindvégig felügyelete alatt kell tartania a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása mint alapelv érvényesülése szempontjából kiemelt garanciális jelentősége van.
4. Ezen jogsértés bizonyítékául Kifogástevő csatolja azon szszb tag nyilatkozatát (a továbbiakban: Szszb tag1), aki kiérkezésekor azt tapasztalta, hogy a másik szszb tag (egyedül) a mozgóurnával és a lepecsételt szavazólapokkal várt rá. Nyilatkozata szerint „A szavazás már kettőnk jelenlétében zajlott, de nem tudom, hogy a másik szszb tag a mozgóurnával merre járt és mit csinált mielőtt odaértem. Mi visszaértünk a mozgóurnával a szavazóhelyiségbe 19 óra előtt pár perccel, de a másik mozgóurna csak 19 óra után legalább negyed órával érkezett vissza a helyiségben.”
5. Második jogsértésként Kifogástevő előadja, hogy sérült a Ve. 184. § (6) bekezdése azáltal, hogy nem valamennyi mozgóurnázást végző szszb tag és a mozgóurna ért vissza a szavazóhelyiségbe 19 óráig.
6. Állításának alátámasztásául bizonyítékként csatol egy szszb tag nyilatkozatot (a továbbiakban: Szszb tag3), aki nyilatkozatában a következőket rögzíti: „Ebéd után a jegyzőkönyvvezető úr odajött hozzánk és felszólított minket, hogy egy valakinek ki kellene mennie mozgóurnázni. Ekkor felállt egy hölgy szszb tag, és elindult a teremből a kérésre egyedül. Mozgóurnát nem láttam nála. Reggel egy hölgy szintén kiment 70 címre mozgóurnával, őt este 19:30 körül láttam visszaérkezni a helyiségbe a mozgóurnával a kezében, egyedül.”
7. Harmadik jogsértésként Kifogástevő azt jelöli meg, hogy több állampolgár nem tudott szavazni, tekintettel arra, hogy hozzájuk a mozgóurna kérelmüknek helyt adó döntés ellenére nem jutott el. Jogsértésként Kifogástevő az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdését, valamint a Ve. 168. §-át jelöli meg.
8. E körben állításának igazolására Kifogástevő három választópolgár írásos nyilatkozatát és a helyi választási iroda mozgóurna iránti kérelmének helyt adó döntését csatolja.
9. Negyedik jogsértésként Kifogástevő azt jelöli meg, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvet nem lehet hitelesnek tekinteni, mivel abból nem derül ki, hogy az egyetlen, a jegyzőkönyvet ténylegesen aláíró jegyzőkönyvvezetőn túl kik voltak azok a személyek, akik szintén jegyzőkönyvvezetői munkát végeztek, mi több a szavazólapok kiadásában, pecsételésében is közreműködtek. Ennek kapcsán Kifogástevő jogsértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait jelöli meg.
10. Ezen jogsértés kapcsán Kifogástevő bizonyítékul hivatkozik egy szszb tag nyilatkozatára (a továbbiakban: Szszb tag3), aki így fogalmaz „Számomra az sem volt egyértelmű, hogy hány személy jegyzőkönyvvezető volt jelen, de a jegyzőkönyvön csak egy fő van feltüntetve. A nap folyamán minimum 4 segítő is jelen volt a szavazóhelyiségben, akikről nem tudtuk, hogy kicsodák, de tevékenységet végeztek (bélyegezték a szavazólapokat) és este 7-kor derült ki a zárás után, hogy szszb tagok, mivel elbúcsúztak tőlünk a számlálás előtt.”
11. Ötödik elemként Kifogástevő azt teszi kifogás tárgyává, hogy az Szszb elnöke, valamint a jegyzőkönyvet aláíró jegyzőkönyvvezető a szavazás ideje alatt többször, hosszabb ideig nem volt jelen a szavazókörben. Jogszabálysértésként kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját jelöli meg.
12. E körben bizonyítékul Kifogástevő nyilatkozatokat csatol. Szszb tag1 nyilatkozata szerint „Az elnök és jegyzőkönyvvezető sokszor nem volt jelen.”, Szszb tag2 ismerteti, hogy „az elnök és a jegyzőkönyvvezető alig tartózkodtak a szavazóhelyiségben, ezért napközben sokszor volt olyan időszak, hogy delegált társammal” Szszb tag1-gyel „ketten maradtunk csak a szavazólapokkal és a jegyzőkönyvvel való teendőkre.” Szszb tag3 nyilatkozatában rögzíti, hogy „Nap közben az általam ismert jegyzőkönyvvezető […] és az elnök asszony többször, hosszabb ideig nem tartózkodott a szavazóhelyiségben, ezért is alakulhatott ki olyan szituáció, hogy egész délután ketten láttuk el a jegyzői feladatkört annál az asztalnál, ahol a helyi lakosok szavazólapjának a kiadása történt.”
13. Mindezek alapján Kifogástevő kérte, hogy az OEVB adjon helyt a kifogásának és a tárgyi (Budapest XVIII. Kerület 11. számú) szavazókörében a szavazóköri választást ismételtesse meg. A megismételtetést Kifogástevő elsődlegesen az egyéni képviselőjelölt választás tekintetében indítványozta, de amennyiben az ún. közös eljárás keretében folyt választások egymástól nem elválaszthatóak, úgy mindhárom választás tekintetében indítványozza Kifogástevő a választás megismétlését.
14. Az OEVB 29/2022. (IV. 08.) számú határozatában a kifogás harmadik pontját érdemi vizsgálat nélkül, a kifogás első, második, negyedik és ötödik pontját érdemben elutasította.
15. A kifogás harmadik pontjának érdemi vizsgálat nélküli elutasítása körében az OEVB a következő érvelést fejti ki.
16. A Bizottság megállapította, hogy Kifogástevő olyan jogsértést állít, amelynek nem ő az elszenvedője, hanem más kerületi lakcímmel rendelkező választópolgárok. A kifogás ugyanakkor nem tartalmazza Kifogástevő képviseleti jogosultságát igazoló dokumentumot, ennélfogva Kifogástevő más nevében nem jogosult jognyilatkozat tételre sem, így kifogás benyújtására sem jogosult, amelyre való tekintettel az OEVB a kifogást a Ve. 215. § a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
17. A kifogás többi elemét érintő megalapozott döntéshozatal érdekében, a Ve. 43. § (1) és (4) bekezdése alapján beszerezte az érintett szszb elnökének, valamint jegyzőkönyvvezetőjének nyilatkozatát.
18. Az szszb elnök 2022. április 8. napján kelt nyilatkozatának a tényállás tekintetében releváns részei – függetlenül az OEVB döntésétől - a következőképpen foglalható össze „Szeretném elmondani, hogy minden flottul ment a választási munka folyamán … Kifejezetten jó hangulatban zajlott a munka…Olyan eset nem fordult elő, hogy három SZSZB tagnál kevesebben voltak jelen a 11. sz. szavazókörben. Több munkaasztalnál folyt a munka úgy, hogy a munkaasztalok sorba voltak rendezve. … Több jegyzőkönyvvezető segítette az SZSZB munkáját, mindenki tudta, hogy ki vagy kik a jegyzőkönyvvezetők, kik a delegált tagok, kik a választottak. Mindenki pontosan tisztában volt azzal, hogy kinek mi a feladatköre. A jegyzőkönyvvezetők soha nem pecsételtek, ők a névjegyzéket kezelték… A mozgóurnás szavazás megkezdése előtt a 2 db mozgóurna az SZSZB tagjai és mindenki más számára is látható helyen voltak elhelyezve a szavazóhelyiségben, ahhoz senki nem nyúlt hozzá. .. Mindenkivel beszéltem – aki a mozgóurnázásért felelős volt – beszámoltak a szavazás menetéről, de semmiféle különleges eset, atrocitás, gond nem volt. … Amikor visszaérkeztek a mozgóurnás SZSZB tagok, akkor mindenki elszámolt a szavazólapokkal. A 2 mozgóurna ép volt, sérülés nem volt egyiken sem, hiszen alaposan megvizsgálták az urnákat, minden oldalát, alját és tetejét is ellenőrizték. … A mozgóurnázás mindig párban, párosan történt. Két mozgóurnás tagnál felmerült, hogy még nem szavaztak …így helyettük kiment két másik SZSZB tag. A 11. sz. szavazókörben a szavazás menete 19.16 perckor fejeződött be, mert a mozgóurnás szavazás ekkor fejeződött be ténylegesen a Szociális intézményben, ahol sokan vártak mozgóurnára. Ezt a tényt telefonon jelentették le az SZSZB felé. Ezt követően kb. 15 perc múlva érkezett vissza a szavazókörbe az utolsó mozgóurnás páros.”
19. A jegyzőkönyvvezető 2022. április 8. napján kelt nyilatkozatának a tényállás tekintetében releváns részei – függetlenül az OEVB döntésétől - a következőképpen foglalható össze „a mozgóurnák kivitelénél párosával távoztak a mozgóurnázást végző SZSZB tagok a mozgóurnával együtt. A mozgóurnát maguknál tartó SZSZB tagok visszaérkezésére is párosával került sor. … Engem 19 óra 16 perckor értesítettek telefonon, hogy a mozgóurnával történő szavazás a szociális intézményben befejeződött, és ez az időpont került feltüntetésre a jegyzőkönyveken. Ezt követően kb. 10-15 perccel később érkeztek vissza a mozgóurnázást végző SZSZB tagok a szavazókörbe. … Annak érdekében, hogy minél több választópolgárhoz eljuthasson a mozgóurna, két mozgóurnázó párost is elindítottunk, aki jelezték, hogy egyes intézményekben rendkívül lassan halad a voksok leadásának folyamata. … Rajtam kívül a szavazóhelyiségben 3 »segéd-jegyzőkönyvvezető« tartózkodott, akik a névjegyzékvezetés céljából került beosztásra. További 3 »segéd-jegyzőkönyvvezető« az átjelentkezéssel szavazó polgárok részére előkészített szavazólapokat és zöld borítékokat kérésre kikereste és átadta az illetékes SZSZB tagoknak, hogy azokat az átjelentkezéssel szavazó választópolgárnak átnyújthassák. … A szavazóköri jegyzőkönyvekben a jegyzőkönyvvezetői aláírásra csak egy rubrika van külön biztosítva … A jelenléttel kapcsolatban előadom, hogy a szavazás teljes időtartalma alatt az SZSZB mindvégig határozatképes létszámban és összeállításban volt jelen a szavazókörben. … Mindig abszolút elérhető közelségben voltam, hogy az esetlegesen felmerülő kérdések és problémák esetén rendelkezésre tudjak állni.”
20. Az OEVB rögzítette, hogy a szavazóköri névjegyzék több részre került felosztásra, így egy szavazóhelyiségben négy munkaasztalnál párhuzamosan folyt a munka, négy munkaasztal fogadta a szavazni érkező választópolgárokat. Az szszb 14 fővel működött.
21. Az OEVB határozat rávilágított, hogy a Ve. 52. § (2) bekezdése alapján további „segéd-jegyzőkönyvvezetők” kerültek beosztásra a hatékony munkavégzés érdekében.
22. Az OEVB hivatkozik arra, hogy a 3/2022. (I.11.) IM rendelet mellékletei szerinti szavazóköri jegyzőkönyvek nem tartalmaznak külön helyet arra, hogy azt egyéb jegyzőkönyvvezető is aláírhassa, annak ellenére, hogy a Ve. lehetővé teszi, hogy a szavazóhelyiségben több jegyzőkönyvvezető működjön közre. Ennélfogva az OEVB megállapította, hogy a jegyzőkönyv hitelességéhez a választási bizottság jelen lévő tagjainak aláírása elengedhetetlen, ugyanakkor nem szükséges valamennyi jegyzőkönyvvezető nevét és aláírását szerepeltetni, ezért a szavazóköri jegyzőkönyv hitelessége megkérdőjelezhetetlen.
23. Az OEVB kiemelte azt is, hogy a 11. számú szavazókörben nem a Ve. 257/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alszavazókörök kerültek kialakításra, amelyek külön szavazóhelyiségben helyezkednek el, így a szavazóhelyiségen belüli munkaasztalok esetében nem szükséges a munkaasztalonként szükséges három fő szavazatszámláló bizottsági tag jelenléte.
24. Az OEVB a mozgóurnás szavazás kapcsán a Bizottság rögzíti, hogy az a Ve-nek megfelelően zajlott, mivel a választópolgárok szavazása során mindkét tag együtt kereste fel az adott személyeket, nem pedig külön-külön. E körben kiemeli a Bizottság, hogy azt, hogy a mozgóurnás szavazás két szszb tag együttes jelenlétében zajlott maga az egyik delegált (nyilatkozatott tett) szszb tag nyilatkozata is alátámasztja.
25. A mozgóurnás szavazás lezárásával kapcsolatban az OEVB okfejtése a következő.
26. A szszb tagjai az egyik mozgóurnával még 19:00 óra előtt érkeztek meg egy olyan olyan helyszínre (szociális intézmény), ahonnan több mozgóurna iránti igényt nyújtottak be. Alapvető célként fogalmazódott meg az szszb részéről az, hogy minden mozgóurnát igénylő választópolgár élhessen szavazati jogával.
27. Az OEVB meglátása szerint azon a személyek, akik mozgóurnával ugyan, de még 19:00 órakor azon a helyszínen, ahol az szszb a mozgóurnázást megkezdte, még szavazni kívánnak, kvázi „sorban álló” személynek minősülnek, akiknek feltétlenül biztosítani kellett a választójoguk gyakorlását.
28. Az OEVB kifejti, hogy lényegesen nagyobb érdeksérelmet okozott volna az, ha 19:00 órakor visszatér a mozgóurna a szavazókörbe, nem várva meg, hogy a mozgóurnás szavazással érintett címen lévő, a mozgóurnát igénylők névjegyzékén szereplő valamennyi választópolgár leadja szavazatát.
29. Az OEVB megítélése szerint szavazóhelyiségnek azt a helyszínt kellett tekinteni, ahová még 19:00 óra előtt a mozgóurnával megérkeztek a mozgóurnás szavazást végző szszb tagok, és ahol több, a mozgóurnát igénylők névjegyzékén szereplő választópolgár várakozott arra, hogy leadhassa szavazatát.
30. Az OEVB tisztázottnak látja azt a tényt, hogy a szavazás lezárásának időpontja 19 óra 16 perc, amely az utolsó mozgóurnát kérő választópolgár szavazatának leadási időpontja volt, amelynek következtében megállapítható az is, hogy a mozgóurna 19.30 körül ért vissza a szavazóhelyiségbe.
31. Az OEVB fontosnak tartotta megjegyezni, hogy minden választásra jogosult választópolgárnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy a választójogát gyakorolhassa. A szavazás során ez a szabály konkurált azzal az előírással, hogy a mozgóurnával 19.00 óráig vissza kell érkezni a szavazóhelyiségbe (versengő jogok), amelyek közül az OEVB álláspontja szerint a választójog gyakorlásának biztosítása elsőbbséget kellett, hogy élvezzen.
32. Az OEVB hangsúlyozta, hogy az szszb tagjai, így köztük a delegált tagok sem tettek észrevételt a mozgóurnás szavazással kapcsolatban, így a szavazatszámláló bizottság részéről nem került jegyzőkönyvben rögzítésre ezzel kapcsolatos jelzés.
33. Végezetül az OEVB ismerteti, hogy a szavazás megismételtetésére abban az esetben kerülhet sor, ha az adott jogszabálysértés a választás eredményére érdemben kihatott, vagy kihatással lehetett volna. Ennek vizsgálata során minden esetben a választás eredménye és a törvénysértő magatartás által befolyásolt választópolgárok (lehetséges) száma közötti korrelációt indokolt figyelembe venni.
34. Kifejtettek alapján az OEVB a kifogás első, második, negyedik és ötödik pontja tekintetében a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

35. Beadványozó 2022. április 11-én 15 óra 51 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben, arra való hivatkozással, hogy a Budapest 15. számú OEVB 29/2022. (IV.8.) számú határozata sérti a Ve. 168. §-át, 184. § (6) bekezdését, a 208. §-át és a 215. § a) pontját.
36. Érintettsége kapcsán a Beadványozó hivatkozik arra, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetséget mint jelölő szervezetet a 40/2022. (I. 27.) NVB számú határozatával nyilvántartásba vette, tehát Beadványozó az érintettsége alátámasztásaként egyrészt az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán történt jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételre hivatkozott, másrészt megemlíti, hogy az érintett választókerületben a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség is állított jelöltet, így a szavazatszámláló bizottságok feltételezhetően jogszabálysértő magatartása kétségkívül megalapozza az érintettségét.
37. Beadványozó meglátása szerint a Határozat a kifogást a harmadik pont tekintetében érdemi vizsgálat nélkül, a második pont tekintetében érdemi vizsgálat alapján elutasító részében jogellenes.
38. Beadványozó kifejti, hogy a Ve. 208. §-a értelmében kifogást központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet érintettség igazolása nélkül benyújthat, a mondat második felében szereplő „az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fordulat” jelen esetben nem értelmezhető. Ennek kapcsán Beadványozó előadja, hogy Kifogástevő a Ve. 208. §-a alapján mind választópolgárként, mind pedig jelöltként egyformán jogosult arra, hogy választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek sérelme miatt jogsértés megállapítását, illetve a szavazás megismételtetését kérje. Beadványozó álláspontja szerint a Ve. 168. §-ában foglalt tételes rendelkezés sérelme pedig akkor is megállapítható, ha nem az érintett választópolgár kéri közvetlenül annak megállapítását: ehhez képest az OEVB a Ve. 208. §-át megsértve leszűkítette e jogsértés állítására jogosult személyi kört. Beadványozó úgy ítéli meg, hogy az erre épülő további érvelés nyilvánvalóan jogellenes: a saját néven beadott kifogáshoz mellékelt bizonyítékok benyújtása önmagában nem igényel további, az OEVB által megkövetelt nyilatkozatok beszerzését és az OEVB elé tárását. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás alapja tehát az OEVB által állított módon nem áll fenn, így sérült a Ve. 215. § a) pontja is.
39. A kifogás második pontja vonatkozásában Beadványozó rámutat arra, hogy a Ve. 183. §-a értelmében a 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja, továbbá a Ve. 184. § (6) bekezdése alapján a mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával. Végül pedig hivatkozik arra, hogy a Ve. 185. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a mozgóurnás szavazásra a 175-182. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
40. Beadványozó előadja, hogy a Ve. nem tiltja, hogy nagyszámú kérelmező esetén a mozgóurnás szavazás már délelőtt megkezdődjön, és a 12 óráig beérkező kérelmeket bevárva egy másik mozgóurnával is elinduljon a szavazás. Szervezési hibák azonban meglátása szerint nem vezethetnek odáig, hogy a mozgóurna a szavazás végéig ne érkezzen vissza a szavazóhelyiségbe. Álláspontja szerint a Ve. tételes rendelkezése nem enged eltérést: a sorban állás analógiája azért sem alkalmazható, mert A Ve. 183. §-a mozgóurnás szavazásra nem alkalmazható, a Ve. 184. § (6) bekezdése pedig csakis úgy értelmezhető, hogy a mozgóurnának 19 órakor a szavazóhelyiségben kell lennie. Mindezek alapján Beadványozó rögzíti, hogy a mozgóurna 19 órát követően történt beérkezése egyértelműen jogsértő, az egyéb jogkövetkezmények levonás lehet csak ehhez képest kérdéses.
41. Mindezek alapján Beadványozó indítványozta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság, a támadott határozatot változtassa meg, és a kifogásnak helyt adva állapítsa meg, hogy a Budapest XVIII. kerület 11. számú szavazatszámláló bizottsága megsértette a Ve. 168. §-át és a 184. § (6) bekezdését, mert négy fő számára nem biztosította a mozgóurnás szavazást, ugyanakkor a mozgóurnák egyike nem érkezett vissza 19 óráig a szavazóhelyiségbe.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

42. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés részben alapos.
43. A Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó nevében eljáró személy a Nemzeti Választási Rendszerbe rögzített meghatalmazással rendelkezik, így a jelölő szervezet nevében való eljárásra való képviseleti jogosultsága megállapítható, fellebbezés benyújtására jogosult.
44. A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége kapcsán kifejtett érvelését.
45. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
46. Tekintettel arra, hogy a kifogás szerkezeti tagolása az OEVB döntésében és a fellebbezésében is visszaköszön, ezért a Nemzeti Választási Bizottság is vizsgálatát a kifogás szerkezeti egységeihez igazította.
47. A kifogás tárgyává tett első cselekmény az volt, hogy sérült a Ve. 184. § (2) bekezdése azáltal, hogy Szszb tag1 nyilatkozata szerint a mozgóurna és a szavazólapok kizárólagosan egyetlen szszb tag felügyelete alatt maradtak.
48. A Bizottság rámutat, hogy Kifogástevő akként hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelvi sérelemre, hogy annak mögötteseként valójában a Ve. 184. § (2) bekezdés, mint tételes rendelkezés sérelmét jelölte meg.
49. Tekintettel arra, hogy – ugyan eltérő tényállású ügyben, de –  tételes jogsérelmen keresztül alapelvi jogsérelemre alapított jogszabálysértésre hivatkozást a folyó választási eljárásban a Kúria is vizsgált, így a Bizottság szükségesnek tartja jelen üggyel is párhuzamba állítani a Kúria Kvk.I.39.245/2022/3. számú döntését.
50. Beadványozó előadása alapján egzakt módon nem határozható meg, hogy a Ve. 184. § (2) bekezdése szerinti tényállás megvalósulása kapcsán az Szszb tag1 nyilatkozatára, annak igazolására hivatkozott-e, vagy pedig második eshetőségként az Szszb tag1 nyilatkozatának tartalmára nézve a Ve. alapelvi sérelmeinek önálló bekövetkezését kívánta előadni. Ennek okán a Bizottság mindkét eshetőség vizsgálatát szükségesnek vélte.
51. Elsőként a Bizottság azt a szempontot vonta vizsgálódási körébe, hogy a Ve. 184. § (2) bekezdése szerinti jogsérelem igazolására szolgál az Szszb tag1 nyilatkozata.
52. E körben a Bizottság rámutat a választási bizottság Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti fő funkcióira, amely alapján a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
53. Fentiek alapján, amennyiben az szszb valamely tagja vélt vagy valós jogsérelmet észlel – a Ve. 37. §-a szerinti eskü-vagy fogadalomtétele alapján is – köteles erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a választás törvényes rendje helyreálljon, ezen kötelezettség még akkor is fennáll, ha az általa jelzett vélt vagy valós jogsértés az szszb mint testületi szerv döntése – szavazása – folytán nem kerül orvoslásra.
54. A fenti jelzés egyik eszköze a – rendkívüli eseménynek nem minősülő – jegyzőkönyv felvétele a szavazás napján. E tekintetben nem osztja a Bizottság Beadványozó azon állítását, hogy azzal a körülménnyel, hogy az OEVB döntésében felhívta arra a figyelmet, hogy a mozgóurnázással kapcsolatban egyetlen szszb tag sem tett észrevételt, az szszb delegált tagjaira hárítaná a felelősséget. A jegyzőkönyv léte vagy nem léte ugyanis ténykérdés.
55. Az OEVB határozatból kitűnik, hogy a szavazás napján a Ve. 184. § (2) bekezdése szerinti jogsérelem tárgyában jegyzőkönyv nem született. Ennélfogva a Bizottság álláspontja szerint a Kifogástevő által becsatolt Szszb tag1 2022. április 6. napján kelt – utólagos – nyilatkozata nem alkalmas arra, hogy a szavazás napján történt vélt vagy valós jogsértésről szóló jegyzőkönyv meglétét utólag pótolja, azaz a szavazás napján bekövetkezett tevékenység visszamenőleges igazolására egy későbbi nyilatkozat nem alkalmas, ennek alapján a Ve. 184. § (2) bekezdése szerinti jogsérelem nem állapítható meg (vesd össze Kúria Kvk.I.39.245/2022/3. számú döntés [22] pont).
56. Ezen érvrendszeren belül maradva, második lépésként a Bizottság azt elemezte, hogy az Szszb tag1 nyilatkozatának tartalmára nézve a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelvi sérelem megállapítható-e.
57. E körben a Bizottság különös súllyal értékelte azt, hogy a mozgóurnás szavazás a választási eljárás egyik legérzékenyebb pontja. Ennek során a szavazóurna és a szavazólapok kikerülnek a szavazatszámláló bizottság egészének felügyelete alól, és csupán annak két tagja viszi ki azokat a választópolgárokhoz.
58. Szszb tag1 a következőképpen nyilatkozott: „a szavazópolgár kertjén belül, beszélgetve rám vártak”, „a szavazás már kettőnk jelenlététben zajlott”. Továbbá mind az adott szszb elnökének, mind jegyzőkönyvvezetőjének nyilatkozata szerint a mozgóurna, és annak plombája ép volt, a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján a kettő darab mozgóurnában az ellenőrzőlap benne volt.
59. Az eset összes körülményeiből az is kiolvasható, hogy Szszb tag1 azért került bevonásra a mozgóurnázási tevékenységbe, mert az épp azon tevékenységet folytató másik szszb tag még nem élt szavazati jogával, ezért helyettük a szavazókörben munkát végző másik két szszb tag került beosztásra. (lásd szszb elnökének nyilatkozata 2. oldal utolsó előtti bekezdés).
60. Hangsúlyozandó az is, hogy a reggel hat órától a szavazatszámlálás befejezéséig feladatot teljesítő több tízezer szszb tag nem professzionális, jogi egyetemi képzettséggel rendelkező választási szakértő, hanem a Ve. szerinti összeférhetetlenségi kritériumoknak megfelelő, választójoggal rendelkező polgárok, akik a szavazás napján legjobb tudásuk szerint biztosítják a szavazás törvényes lebonyolítását.
61. Szszb tag1 nyilatkozata („rám vártak”, „szavazás már kettőnk jelenlétében zajlott”) a Bizottság megítélése alapján azt támasztja alá, hogy az szszb azon tagja, aki a mozgóurnázást tovább folytatta, tudatában volt a mozgóurnával történő szavazás Ve-beli szabályainak, és az adott helyzetben a tőle elvárható módon járt el.
62. A Bizottság megítélése szerint az elé tárt bizonyítékok, valamint azok súlya nem éri el azt a szintet, amely alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelvi jogsérelem megállapítható lenne.
63. Mindezek alapján a Bizottság a kifogás első részét a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
64. A kifogás második része a Ve. 184. § (6) bekezdése szerinti jogsérelmet állítja.
65. A Bizottság osztja Beadványozó azon érvelését, hogy az OEVB döntése e pont tekintetében téves következtetésre jutott.
66. Helyesen mutat rá Beadványozó arra is, hogy a mozgóurnával történő szavazás során a Ve. 185. § (1) bekezdése alapján a Ve. 183. §-a nem alkalmazható, ekként helytelen analógiát felállítani a szavazókörben való szavazás és a mozgóurna útján történt szavazás között.
67. A Ve. tételes és egzakt rendelkezést tartalmaz a tekintetben, hogy a mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy az szszb tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe.
68. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a tárgyi ügy tényállásából egyértelmű, hogy két-két szszb tag végezte a mozgóurnázást, amelyek közül az egyik (szociális otthonban tevékenykedő szszb) nem ért vissza 19 órára a szavazókörbe, a másik mozgóurnázást végző szszb páros a Ve. 184. § (6) bekezdése szerinti határidőbe visszaérkezett a szavazókörbe (lásd Szszb tag1 nyilatkozata, OEVB határozat 8. oldal alja).
69. A Bizottság rámutat arra, hogy a jogsértés tényét mind a Kifogástevő által szolgáltatott bizonyítékok, mind az szszb elnökének és jegyzőkönyvvezetőjének a nyilatkozata is megerősíti, ezért a Bizottság e tekintetben a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 29/2022. (IV. 08.) számú határozatát megváltoztatja, és megállapítja, hogy Budapest XVIII. kerület 11. számú szavazatszámláló bizottsága megsértette a Ve. 184. § (6) bekezdését azáltal, hogy a mozgóurnás szavazást nem úgy szervezte meg, hogy a mozgóurnázást végző szszb tagok 19 óráig visszaérjenek a szavazókörbe.
70. A kifogás harmadik részében Kifogástevő azt sérelmezi, hogy több állampolgár írásbeli nyilatkozata alapján nem tudtak részt venni a választáson, mivel jóváhagyott kérelmük ellenére a mozgóurna nem jutott el hozzájuk. Bizonyítékul Kifogástevő három (nem a fellebbezésben állított négy) választópolgár nyilatkozatát csatolta.
71. E körben a Bizottság nem kíván eltérni a 156/2016. számú NVB határozat által kialakított azon joggyakorlattól, hogy a szavazás elsődleges módja az, hogy a választópolgár a szavazatát a szavazóhelyiségben adja le. A Ve. 184. §-ában biztosított mozgóurnás szavazás a főszabályhoz képest kivételes jellegű, és arra ad lehetőséget, hogy a választópolgár szavazatát a tartózkodási helyén adja le. Azonban a szavazatszámláló bizottság csak annyiban köteles biztosítani a szavazás ezen módját, amennyiben az nem veszélyezteti a szavazóhelyiségben történő szavazást, időben és térben lehetséges a kérelmezők felkeresése, valamint teljesül a Ve. azon előírása, hogy a mozgóurnás szavazást bonyolító bizottsági tagoknak 19 óráig vissza kell érniük a szavazóhelyiségbe (lásd 156/2016. NVB határozat).
72. Az NVB által követett, fent bemutatott joggyakorlat alapján a Bizottság a kifogás harmadik részét is a Ve. 220. §-a alapján utasítja el.
73. A kifogás negyedik részében Kifogástevő azt kifogásolja, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvet nem lehet hitelesnek tekinteni, mivel abból nem állapítható meg egyértelműen, hogy pontosan hány jegyzőkönyvvezető vett részt a szavazóköri munkában.
74. E körben a Bizottság alaposnak tekinti az OEVB által kifejtett érvelést, azonban az alábbiakkal szükségesnek látja kiegészíteni.
75. A Ve. 173. § (2) bekezdése alapján a szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalomszolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.
76. A Ve. 52. § (2) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda legalább egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A szavazatszámláló bizottság mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg.
77. Fentiek alapján tehát az OEVB határozat szerinti „segéd-jegyzőkönyvvezetők”, a Ve. 52. § (2) bekezdése alapján tartózkodtak a szavazókörben. Az azonban teljesen életszerűtlen, hogy a szavazási iratokat valamennyi, az szszb munkáját segítő jegyzőkönyvvezető együttesen, párhuzamosan kezelje. A Ve-ben szabályozott tételes rendelkezés hiányában sokkal inkább megfelel a gyakorlatnak az, hogy az a személy írja alá a szavazóköri jegyzőkönyvet, aki annak kitöltését ténylegesen végezte.
78. A Ve. 14. § (1) bekezdése alapján a választási bizottságok elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása.
79. A Ve. 202. § (2) bekezdése alapján a jegyzőkönyvet két példányban kell kiállítani, amelyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak.
80. Jelen esetben a választási eredmény megállapítása szavazóköri jegyzőkönyv formájában történik meg.
81. A jegyzőkönyvvezető a választási iroda „meghosszabbított kezeként” vesz részt a szavazás lebonyolításában a szavazás napján, azonban a jegyzőkönyvvezetőnek a kifogásban leírtakkal ellentétben a választási eredményre kiható „hitelesítő” szerepe nincs.
82. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvek azon részének (B, C, D, E, F és G rovatok), amelyek az eredményt tartalmazzák (mind a listás, mind az egyéni választókerületi képviselő választásáról szóló jegyzőkönyvnél) csak az „szszb tagjainak szignója” felirat szerepel.
83. A jegyzőkönyvvezetőként eljáró személy(ek) aláírásának hiánya a szavazóköri jegyzőkönyv „A” rovata alól ténylegesen az eredmény megállapítására joghatással nem bír, így a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelvi jogsérelem sem állapítható meg.
84. Mindebből következően a Bizottság a kifogás negyedik részét a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
85. A kifogás ötödik részében Kifogástevő azt sérelmezte, hogy az szszb elnöke és a jegyzőkönyvvezető a szavazás során a szavazókörben többször nem volt jelen, amely Kifogástevő meglátása szerint kimeríti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti jogsérelmet.
86. A Bizottság megvizsgálta az elé tárt bizonyítékokat és arra a következtetésre jutott, hogy az szszb szavazásnapi munkáját tételesen, részletekbe menően szabályozza a Ve. a 168-186. §-aiban. Amennyiben Kifogástevő arra kívánt utalni, hogy a Ve. 257/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint kialakított szavazóhelyiségben az szszb Ve. 171. § (1) bekezdése szerinti működőképessége, vagy a Ve. 171. § (2) bekezdése szerinti határozatképessége nem állapítható meg, akkor ahhoz, hogy fellebbezése sikeres legyen, olyan bizonyítékokat kellett volna bemutatnia, amely alapján a Bizottság az állítását megalapozottnak látta volna.
87. Önmagában az a tény, hogy az szszb elnöke rövidebb vagy hosszabb ideig nem tartózkodik a szavazókörben, a Ve. 39. § (2) bekezdése alapján nem vezethet alapelvi jogsértéshez, hiszen feladatait az szszb elnökhelyettese el tudja látni.
88. Úgyszintén nem merítheti ki az alapelvi jogsérelmet jelen ügyben az, ha a jegyzőkönyvvezető átmenetileg nincs jelen a szavazóhelyiségben, hiszen – ahogy az mind a kifogásban, mind az OEVB határozatban szerepel – a választási iroda vezetője az adott szszb-hez több személyt osztott be a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátására, ekként Ve-beli rendelkezés nem sérült.
89. Mindezek alapján a Bizottság a kifogás ötödik részét a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
90. Összegezve a fentieket: a Bizottság a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 29/2022. (IV. 08.) számú határozatát megváltoztatja, a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy a Budapest 18. kerületi 11. számú szavazókörben működő szavazatszámláló bizottság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 184. § (6) bekezdését, a kifogást egyebekben elutasítja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

91. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, a 14. § (1) bekezdésén, a 37. §-án, a 39. § (2) bekezdésén, az 52. § (2) bekezdésén, a 173. § (2) bekezdésén, a 183. §-án, a 184. § (2) és (6) bekezdésén, a 185. § (1) bekezdésén, a 202. § (2) bekezdésén, a 220. §-án, a 231.§ (4) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 13.

                  Dr. Téglási András

       a Nemzeti Választási Bizottság

                             elnöke