356/2022. NVB határozat - a D. T. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

356/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a D. T. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Győr-Moson-Sopron Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 23/2022. számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. Beadványozó 2022. április 5. napján 15 óra 42 perckor elektronikus úton a Győr-Moson-Sopron Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) kifogást nyújtott be, amelyben előadta, hogy Sulyok Balázs József (a továbbiakban: Bepanaszolt), Újkér polgármestere a 2022. évi országgyűlési képviselők általános választásához kapcsolódó kampányban jogszerűtlen, erkölcstelen módon járt el.
  2. Beadványozó véleménye szerint Bepanaszolt az állami vagy önkormányzati infrastruktúrát használta fel a kampányolásra.
  3. A Beadványozó a kifogásában előadta, hogy az „Újkér Község” nevű, polgármester által kezelt lakossági tájékoztató Facebook-oldalon Barcza Attila (a továbbiakban: Jelölt) politikai hirdetése jelent meg, 2022. március 26. napján 16:39-kor és 2022. április 2. napján 15:23-kor.
  4. Beadványozó álláspontja szerint a kifogásban leírt tevékenység sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § e) pontját, mivel megakadályozza az e pontban foglalt választási eljárási alapelv érvényre juttatását. Beadványozó hivatkozott a következő bírósági döntésekre: Pest Megyei Bíróság 2.Kpk.26.992/2002/2. számú végzése, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.Lvk.20.711/2006/2. számú végzése, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Pk.20.724/2002/2. számú végzése.
  5. A Beadványozó bizonyítékként a Facebook-posztról készült képernyőképeket csatolta.
  6. Beadványozó kérte az OEVB-t, hogy állapítsa meg, hogy Bepanaszolt a kifogásolt magatartással megsértette a választási eljárás fent megjelölt eljárási alapelveit, tiltsa el őt a további jogsértő magatartástól, továbbá szabjon ki bírságot.
  7. Az OEVB a 23/2022. számú határozatában a kifogást elutasította.
  8. Az OEVB rögzítette, hogy Jelölt a 2022-es választási kampányban a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteknek a Győr-Moson-Sopron megyei 04. számú országgyűlési egyéni választókerületben a bejegyzések közzétételekor jogerősen is nyilvántartásba vett jelöltje.
  9. Az OEVB rögzítette, hogy kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására.
  10.  Az OEVB megállapította, hogy a kifogással érintett bejegyzések kampányidőszakban kerültek fel az önkormányzat facebook oldalára és egyértelmű felhívást tartalmaznak arra, hogy a választópolgárok a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek jelöltjére szavazzanak az országgyűlési választáson. Az OEVB véleménye szerint a bejegyzések a megosztott tartalommal alkalmasak a választói akarat befolyásolására, vagyis kampányeszköznek minősülnek.
  11.  Az OEVB rögzítette, hogy Beadványozó bizonyítékként mellékelte az „Újkér Község” elnevezésű Facebook oldal névjegyéről készült fényképfelvételt. A névjegyen az Újkéri Önkormányzat címe és telefonszáma szerepel, valamint a hivatalos honlapjának elérhetősége  (www.ujker.hu) , a nevezett Facebook-oldalt az Újkéri Önkormányzat hozta létre, a kifogásolt bejegyzéseket az Önkormányzat posztolta.
  12.  Az OEVB hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. határozatára, amely szerint a politizáló pártok pártreferenciáinak egyenlő esélyű megjelenítése olyan kötelezettség, mely az állam mellett a helyi önkormányzatokra is vonatkozik. A helyi önkormányzatok a közhatalom gyakorlása szempontjából azonos megítélés alá esnek, mint az állam, ez a közhatalom pedig nem használható fel semmilyen formában a jelöltek és a jelölő szervezetek közti erőviszonyok befolyásolására. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás azt feltételezi, hogy különösen a kampányidőszakában a közhatalmat gyakorló szervek részéről egyetlen jelölt, vagy jelölő szervezet sem részesül a másiktól eltérő támogatásban vagy segítségben.
  13.  Az OEVB álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a megjelenített tartalom egyértelműen állást foglalt egy konkrét jelölő szervezet, illetve képviselőjelölt mellett, a választási kampányban történő ilyen közvetlen kapcsolódás megalapozottan kelti azt a látszatot, hogy a helyi önkormányzat, semleges pozícióját feladva, meghatározott jelölő szervezetet, illetve jelöltet támogat.
  14.  Az OEVB kiemelte, hogy Beadványozó a kifogásban jogsértő személyként Bepanaszoltat, Újkér polgármesterét jelölte meg. Az OEVB rámutatott arra, hogy Beadványozó ugyanakkor nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely alapján megállapítható lenne, hogy az „Újkér Község” nevezetű facebook-oldal üzemeltetését ki végzi, ahhoz az Önkormányzat dolgozói, illetve rajtuk kívül ki fér hozzá, és ki tehet közzé bejegyzéseket.
  15.  Figyelemmel arra, hogy a benyújtott bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a sérelmezett posztokat Bepanaszolt tette közzé, ezért az OEVB a kifogást elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. április 11-én 15 óra 19 perckor fellebbezést nyújtott be az OEVB 23/2022. számú határozata ellen.
  2. Beadványozó a fellebbezéséhez mellékletként csatolt egy nyilatkozatot és egy képernyőfotót.
  3. Beadványozó véleménye szerint a képernyőfotó azt bizonyítja, hogy Bepanaszolt a 2019-es önkormányzati választás után indította az „Újkér Község” elnevezésű facebook oldalt, amelynek első bejegyzésében megköszöni az Újkér Portál munkáját és Beadványozó álláspontja szerint gyakorlatilag elveszi a szerepet tőle. Beadványozó állítása szerint köztudott, hogy Bepanaszolt kezeli az oldalt, illetve Bepanaszolt egyedüli érdekeit szolgálja, amely véleménye szerint a bejegyzések aláírásából, a hozzászólások tartalmából egyértelműen következik.
  4.  Beadványozó véleménye szerint Bepanaszolt tevékenysége sérti a Ve. 2. § e) pontját.
  5.  Beadványozó a fellebbezéséhez csatolt nyilatkozatban rögzítette a személyes adatait, továbbá kijelentette, hogy az „Újkér Község” elnevezésű facebook oldalt Bepanaszolt üzemelteti.
  6. Beadványozó 2022. április 12-én 7 óra 23 perckor elektronikus úton megküldött levelével kiegészítette a fellebbezését. Beadványozó előadta, hogy a választópolgártól nem várható el, hogy az önkormányzat hivatalos facebook oldalának konkrét üzemeltetőjének kilétéről bizonyítékokat szolgáltasson, nincs és nem is igen lehet abban a helyzetben, hogy ezt tudja vagy bizonyítsa. Beadványozó hivatkozott a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 67. § (1) bekezdésére, amely szerint a polgármester irányítja a polgármesteri hivatalt és meghatározza a polgármesteri hivatalnak a feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Beadványozó álláspontja szerint a törvény ezzel egy általános felelősséget telepít a polgármesterre a település nyilvános megjelenését, felületeit, kommunikációs csatornáit illetően, amely akkor is terheli a polgármestert, ha a település facebook tatalmait ténylegesen nem ő, hanem valamely hivatali dolgozó tölti fel. Véleménye szerint az OEVB nem térhetett volna ki annak megállapítása elől, hogy a település hivatalos facebook oldalán megjelent tartalomért a polgármester felelőssége minden további nélkül megállapítható.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2.  A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  3.  A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) hivatkozik az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseire, amelyben az Alkotmánybíróság az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
  4.  A Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
  5.  Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
  6. A Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy Beadványozó az érintettsége vonatkozásában semmilyen érvelést nem adott elő fellebbezésében.
  7. A Bizottság utal arra is, hogy a Kúria korábban abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
  8. Tekintettel a Bizottság és a Kúria által is megerősített joggyakorlatra, a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó tekintetében nem valósul meg a Ve. 221. § (1) bekezdésben foglalt követelmény. Önmagában az a tény, hogy Beadványozó kifogását az OEVB elutasította, nem alapozza meg az érintettséget a másodfokú jogorvoslati kérelem előterjesztésére.
  9. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja értelmében érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha azt nem a Ve. 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
  10. Továbbá a Bizottság Beadványozó 2022. április 12-én 7 óra 23 perckor küldött fellebbezés-kiegészítése kapcsán rögzíti, hogy annak vizsgálatára nincs mód.
  11. A Bizottság hivatkozik a 60/2020. számú NVB határozatra is, amelyben rámutatott arra, hogy az egységes és következetes joggyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtásával a kérelem eloldódik annak előterjesztőjétől. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek, illetve a bíróság szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a jogorvoslati kérelem elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást, fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek, illetve a bíróság munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) és 224. § (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.
  12. Tárgyi üggyel összefüggésben a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által benyújtott fellebbezés kiegészítéseit nem áll módjában figyelembe venni.
  13. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozónak nem áll fenn az érintettsége a tárgyi ügyben, ezért a Bizottság a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) pontján a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 13.

                       Dr. Téglási András

           a Nemzeti Választási Bizottság

                                  elnöke