355/2022. NVB határozat - a Cs. V. V. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

355/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Cs. V. V. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. Beadványozó 2022. április 5-én 19 óra 36 perckor - gyermeke, T. F. útján - elektronikus úton kifogást nyújtott be a Budapest 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének, valamint a Ve. 24. § (1) és (5) bekezdésének megsértésére hivatkozással.
  2. Tekintettel arra, hogy a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kifogás elbírálására a Budapest 07. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság nem rendelkezett hatáskörrel és illetékességgel, ezért a kifogás 2022. április 6-án áttételre került a Budapest 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB).
  3. Beadványozó kifogásában előadta, hogy a törvényes határidőn belül mozgóurna iránti kérelmet terjesztett elő a Ve. 103. § (2) bekezdés a) pontja szerint a helyi választási irodánál, amely a kérelmét 2022. március 25-én a kifogáshoz csatolt határozat szerint elbírálta. Hozzáfűzte, hogy az elbírálás az átjelentkezési kérelemmel együtt történt. Ismertette, hogy a határozat értelmében a mozgóurna iránti kérelmét elfogadták, azonban a választás napján hiába várta a kérelemben megadott címen (Szent Imre Kórház, 1115, Budapest Tétényi út 12-16.) a mozgóurna érkezését, az ugyanis nem érkezett meg. Álláspontja szerint a helyi választási iroda így nem tette lehetővé, hogy éljen az aktív választójogával, valamint a népszavazásban való részvételhez való jogával.
  4. Beadványozó kifejtette, hogy mozgásképtelen beteg és kórházban tartózkodott a választások napján, ezért a lányát, T. F-t kérte meg, hogy telefonon is érdeklődjön a választási irodánál. A lánya a választás napján többször is beszélt az újbudai helyi választási iroda munkatársaival telefonon, illetve a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) munkatársaival. A lánya az NVI-től is azt a tájékoztatást kapta, hogy a szavazatszámlálók be tudnak menni a kórházba, így Beadványozó szavazhat. A szavazás délutánján azonban azt az információt kapta telefonon a HVI-től a lánya, hogy nagyon sok mozgóurna igény volt, ezért nem biztos, hogy odaérnek hozzá a kórházba.
  5. Beadványozó véleménye szerint a kifogásban részletezett magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott alapelveket, továbbá az alábbiak szerinti tételes rendelkezéseket.
  6. Kifejtette, hogy a Ve. 103. § (1) bekezdése szerint mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be, amely tételes szabály szerinti lehetőség biztosítására szolgál a Ve. 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti alapelv, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése is.
  7. Álláspontja szerint a helyi választási irodának fel kellett volna készülnie a mozgóurnát igénylő választópolgárok számának megfelelő feltételek biztosítására, azonban véleménye szerint ezt a kötelezettséget elmulasztotta vagy elégtelen szinten tett eleget neki, mert az elégtelen feltételeknek köszönhetően hozzá nem érkezett meg a mozgóurna. Előadta, hogy a mozgóurnás szavazás körülményeinek megteremtése tekintetében a helyi választási irodát objektív felelősség terheli. Beadványozó kifejtette, hogy a helyi választási iroda mulasztása a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlással is ellentétes, a helyi választási irodának ugyanis feladata érvényre juttatni a választópolgárok választójoga gyakorlásának minden módját, így a mozgóurna útján történő részvétel lehetőségét is. Hozzáfűzte, hogy véleménye szerint a helyi választási iroda a mozgóurnát igénylő választópolgároknak megfelelő számú szavazatszámláló bizottsági tag és mozgóurna biztosítása útján lett volna köteles érvényre juttatni a választópolgárok számára annak a lehetőségét, hogy választójogukat rendeltetésszerűen gyakorolhassák. E körben Kifogástevő hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.419/2018/2. számú határozatára is.
  8. Álláspontja szerint különösen súlyos a mulasztás, mivel tekintettel az NVI által a koronavírussal fertőzött választópolgárokkal és kontaktszemélyekkel kapcsolatban megfogalmazott iránymutatásra, a helyi választási irodának előre fel kellett volna készülnie a mozgóurnát igénylő választópolgárok nagyobb számára. Előadta, hogy véleménye szerint kellő felkészülési idő állt rendelkezésére a helyi választási irodának arra figyelemmel, hogy az NVI álláspontját már 2021 januárjában nyilvánosan közzétette. Ennek megfelelően a mozgóurnát igénylő választópolgárok a szokásosnál is magasabb számára előre fel kellett volna készülnie a helyi választási irodának és ennek megfelelően a szavazatszámláló bizottsági tagok és mozgóurnák megfelelő számát garantálnia kellett volna (a fentiekben is hivatkozott rendelkezés értelmében).
  9. Kifejtette, hogy az NVI által a helyi választási iroda vezetői részére az országgyűlési képviselők választása és az országos népszavazás lebonyolításához kiadott segédlet tartalmazza, hogy „jogszerűen kérhető mozgóurna akkor is, ha a választópolgár pl. koronavírus miatt házi karanténban van.”
  10. Előadta, hogy a kifogásban részletezett magatartás álláspontja szerint sérti a Ve. 24. § (1) és (5) bekezdését is. E körben hivatkozott és idézte a Ve. 24. § (1) bekezdését, valamint a Ve. 24. § (5) bekezdését is.
  11. Beadványozó a Ve. kommentárját is idézte és e körben előadta, hogy “ha a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma meghaladja a negyvenet, a helyi választási iroda vezetője a szükséges számban (plusz mozgóurnáztató »csapatonként« két fővel) további tagokkal egészítheti ki a bizottságot - a törvény a szavazatszámláló bizottság ilyen okból történő kibővítésére nem állapít meg határidőt, így akár a szavazás napján beérkező mozgóurna-kérelmek nagy száma is megalapozhatja a további tagok szavazásnapi bevonását”.
  12. Kifejtette, hogy a Ve. tételes szabályai szerint tehát kellően nagy mozgástérrel bír a helyi választási iroda arra, hogy a szavazás napjáig és a szavazás napján kiegészítse megfelelő számban a mozgóurna szállításában részt vevő bizottsági tagok és az általuk vitt mozgóurnák számát. Hozzáfűzte, hogy a mozgástér arra garancia, hogy a helyi választási iroda biztosítsa a mozgóurnát igénylő választópolgárok számának megfelelő eljárási feltételeket.
  13. Ismertette továbbá, hogy az NVI által a HVI vezetője részére az országgyűlési képviselők választása és az országos népszavazás lebonyolításához kiadott segédlet arra is kitér, hogy “[h]a az átjelentkezők szavazására kijelölt szavazókörben a választópolgárok száma az átjelentkezőkkel együtt több mint 1500, akkor a HVI vezetője az SZSZB létszámát további tagok bevonásával a szükséges mértékben megnövelheti. (...) Ha indokolt, biztosítani kell, hogy az SZSZB tagjai egyszerre több mozgóurnával is végezhessék a mozgásukban korlátozottak szavaztatását.”
  14. Beadványozó kifejtette, hogy a fentiek szerint tehát mulasztott a helyi választási iroda, ugyanis nem biztosította számára a mozgóurna útján történő választójog-gyakorlásának a feltételeit, ezért választójoga gyakorlása ellehetetlenült.
  15. Mindezek alapján kérte az OEVB-t, hogy állapítsa meg, hogy a kifogásolt magatartással megsértették a választási eljárás fent megjelölt eljárási alapelveit és a Ve. tételes rendelkezéseit, tiltsa el a jogellenes magatartást tanúsító személyt a további jogsértéstől, továbbá a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és ismételtesse meg.
  16. Az OEVB a 23/02.OEVB/2022/IV.09./ számú határozatával Beadványozó kifogását elutasította.
  17. Határozata indokolásában a OEVB kifejtette, hogy 2022. április 03. napján, az országgyűlési képviselők általános választása és országos népszavazás során megtartott szavazáskor, a Budapest, XI. kerület közigazgatási területén, a 02. OEVK 115. számú szavazókör volt kijelölve a Ve. 78. § (2) bekezdése szerinti átjelentkezéssel szavazásra.
  18. Az OEVB határozatában rögzítette, hogy a szavazókör névjegyzékében 6139 választópolgár került felvételre, akik közül 5845 fő ténylegesen szavazott. A mozgóurna igénylők névjegyzékében 178 választópolgár szerepelt, amelyből összesen 150 fő szavazott. A Szavazatszámláló Bizottság (SzSzB) 59 főből állt, 8 fő volt a delegált 51 fő pedig választott tag.
  19. Az OEVB álláspontja szerint a HVI vezetője adott helyzetben elvárhatóan járt el, amikoris az átjelentkezők és a mozgó urnát igénylők számára tekintettel a 115. szavazókörben működő SzSzB három fő választott tagjait további 48 fő választott taggal egészítette ki.
  20. Az OEVB indokolása szerint a Ve. a HVI vezetőjének kizárólag a szavazatszámláló bizottság tagjainak bővítésére ad felhatalmazást, az SzSzb egyes tagjainak feladatellátására, a tagok közötti munkamegosztás elrendelésére nincs kompetenciája. Erre tekintettel a mozgóurna igények teljesítésének módszertanát, az abban részt vevők személyét maga az SzSzb dönti el szóbeli megegyezés útján, vagy jegyzőkönyvi döntéssel.
  21. Az OEVB határozatában rögzítette, hogy összesen hat fő, azaz három pár tag vállalta önként, hogy a mozgó urnát igénylőket – taxi gépjármű igénybevételével – a megadott címen felkeresi. Az SzSzB elnök által adott írásbeli tájékoztató szerint „2022. április 03. napján, a mozgóurna kérelmeket teljesítő (összesen 6 fő taxi használattal) SzSzB tagok 9.00 órától folyamatosan tett napközbeni jelentéseikben valamennyi mozgóurna igény valószínű teljesítéséről tájékoztattak. Arról a körülményről, hogy a névjegyzéken átvezetett összesen 178 kérelemből mégsem fog mindegyik megvalósulni (összesen 27 kérelem) – az SzSzB érintett tagjaitól – 18.00 órakor kaptam tájékoztatást. Ekkor kértem a 19.00 órai beérkezés érdekében, hogy a szavazóhelyiségbe térjenek vissza.”
  22. Az OEVB határozata indokolásában kifejtette, hogy ebből egyértelműen megállapítható, hogy a HVI vezetőjét az SzSzB elnöke nem tájékoztatta és nem is kellett tájékoztatni arról a körülményről, hogy újabb választott SzSzB tagok bevonásával az esetlegesen elmaradó mozgóurna igényeket a 115. számú SzSzB teljesíthesse, hiszen a tagok napközbeni jelentéseiből ez a következtetés nem volt levonható. Mindezek alapján az OEVB álláspontja szerint kijelenthető, hogy mind az SzSzB elnök, mind a HVI vezetője, a szavazás időtartama alatt az adott helyzetben elvárhatóan, a jogszabályoknak megfelelően járt el.
  23. Az OEVB határozatában azt is megjegyezte, hogy a HVI vezetőjének semmilyen ráhatása nincs arra, hogy a mozgóurna igények teljesítésére jelentkező SzSzB tagok a névjegyzékben szereplő címek sorrendjét, Újbuda közel 34 km2 területén történő közlekedés megszervezését, a kórházak fertőző részlegén, izolációs szobában tartózkodó betegek számára – saját egészségügyi védelmük megtartása mellett – a szavazás biztosítását milyen körülmények között alakítják ki, így a HVI vezetőjének elvárt intézkedésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a bekövetkezett akadályokról haladéktalanul értesítik. Az OEVB rögzítette, hogy ilyen értesítés a szavazás napján az SzSzB elnöke részéről nem érkezett.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. április 11-én 12 óra 23 perckor – gyermeke, T. F. útján - elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 23/02.OEVB/2022/IV.09/ számú határozatával szemben.
  2. Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy fenntartja a kifogásban előadott valamennyi tényállítását, valamint az azt megalapozó bizonyítékokat.
  3. Kifejtette, hogy számára a levélből nem derül ki, hogy végül miért nem ment ki a mozgóurna, miért nem lehetett egy előre látható problémát orvosolni.
  4. Előadta, hogy véleménye szerint az OEVB jogszabálysértően nyilatkoztatta a helyi irodát a szavazás körülményeiről. E körben hivatkozott és idézte a Ve. 43. § (3) bekezdését.
  5. Hozzáfűzte, hogy külön problémának látja, hogy a határozat kizárólag a jegyző felelősségéről szól, de nem derül ki, hogy ha nem ő, akkor ki a valódi felelős és az sem derül ki számára, hogy vele szemben milyen eljárást folytattak, folytatnak le. Véleménye szerint mindenképpen fontos lenne, hogy ez kiderüljön és ne maradjon felelős nélkül az, ami történt.
  6. A továbbiakban hivatkozott és idézte a Ve. 224. § (1) bekezdését, majd a fellebbezés határidőben történt benyújtásának igazolására előadta, hogy a határozatot 2022. április 6-án kézbesítették számára.
  7. Érintettsége alátámasztására pedig hivatkozott és idézte a Ve. 221. § (1) bekezdését és kijelentette, hogy az ügyben érintett. E körben hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.439/2014/2., Kvk.37.440/2014/3., Kvk.V.37.469/2014/2. számú határozataira is.
  8. Kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg, hogy az általa kifogásolt magatartással megsértették a választási eljárás fent megjelölt eljárási alapelveit, illetve tételes rendelkezéseket, illetve kérte, hogy nevezzék meg a történtek felelősét, továbbá a Bizottság a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és ismételtesse meg.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2. Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  3. A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a fellebbezést a Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással [a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [b) pont] lehet benyújtani.
  4. A fellebbezésnek a Ve. 224. § (3) bekezdése szerint tartalmaznia kell

a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,

b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

  1. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
  2. A Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó fellebbezését a Ve. 223. § (3) bekezdésének a) és b) pontjaira hivatkozással nyújtotta be.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság az OEVB mérlegelési jogkörének megsértésére hivatkozás kapcsán megállapítja, hogy a támadott határozat nem minősül még részben sem mérlegelési jogkörben hozott határozatnak. A Kúria a Kvk.V.38.003/2019/4. és a Kvk.V.38.046/2019/4. számú végzésében is kifejtette, a 2/2015.(XI.23.) KMK véleményben megfogalmazottakra alapítottan, hogy „a hatóság bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó tevékenysége nem azonos a mérlegelési jogkörével. Az a határozat nem minősül mérlegelési jogkörben hozott határozatnak, amelyben a hatóság a határozathozatalhoz szükséges bizonyítékok értékelése alapján döntési lehetőségeket nem biztosító jogszabály alkalmazásával dönt. Mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatnak az a határozat minősül, amelyben a hatóság döntését olyan jogszabályra alapozza, amely kizárólag a döntés kereteit jelöli ki, és az is, ahol a döntési lehetőségeket meghatározó jogszabályi rendelkezés a döntés meghozatalának feltételeit és szempontjait nem jelöli meg. Az NVB a választási kifogás elbírálásakor a bizonyítékok alapján dönt a jogsértés fennálltáról vagy hiányáról, így a határozat nem minősül mérlegelési jogkörben hozott döntésnek”.
  4. Jelen esetben is az állapítható meg, hogy téves Beadványozó azon okfejtése, amely szerint fellebbezését a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontjára alapította, mivel az OEVB jelen esetben is, a Ve. 43. §-a és a 24. §-ában foglaltaknak megfelelően, a bizonyítékok jogszabályban meghatározott értékelése alapján döntött úgy, hogy Beadványozó kifogását elutasítja.
  5. Mivel az OEVB határozata nem minősül mérlegelési jogkörben hozott döntésnek, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja sérelmét nem vizsgálhatta.
  6. A továbbiakban a Bizottságnak azt vizsgálta, hogy Beadványozó fellebbezésében jelölt-e meg olyan Ve.-beli rendelkezést, amelyet az OEVB határozata sértene.
  7. Ennek kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó fellebbezésében kizárólag a Ve. 43. § (3) bekezdése szerepel a jogsértés tételes megjelöléseként.
  8. E körben Beadványozó előadta, hogy „A fellebbezés tárgyául szolgáló határozatban szereplő megállapítások és a fellebbezési érvek

-véleményem szerint jogszabálysértően nyilatkoztatta a helyi választási irodát a szavazás körülményeiről (a Ve. 43. § (3) szerint.”

Ezen túl azonban a fellebbezés érdemi okfejtést nem tartalmaz.

  1. A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl pedig a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
  2. A Bizottság megállapítja, hogy ennek a követelménynek azonban Beadványozó jogorvoslati kérelme nem tett eleget, ugyanis a fellebbezés nem tartalmazza értelmezhető módon, hogy a konkrét, megsérteni vélt jogszabályhelyhez kapcsolódóan milyen oknál fogva eredményez jogsértést a támadott OEVB határozat.
  3. Mindezek alapján Beadványozó fellebbezésében kifejtett érvei az érdemi okfejtés hiányában érdemben nem voltak vizsgálhatóak.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság ezért a fellebbezést a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemek hiánya miatt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy - ahogy azt már a 156/2016. számú NVB határozatának indokolásában is kifejtette - a szavazás elsődleges módja az, hogy a választópolgár a szavazatát a szavazóhelyiségben adja le. A Ve. 184. §-ában biztosított mozgóurnás szavazás a mozgásában korlátozott választópolgár részére biztosít lehetőséget arra, hogy szavazatát tartózkodási helyén adja le. Azonban a szavazatszámláló bizottság csak annyiban köteles biztosítani a szavazás ezen módját, amennyiben az nem veszélyezteti a szavazóhelyiségben történő szavazást, időben és térben lehetséges a kérelmezők felkeresése, valamint teljesül a Ve. azon előírása, hogy a mozgóurnás szavazást bonyolító bizottsági tagoknak 19.00 óráig vissza kell érniük a szavazóhelyiségbe.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 221. §-án, a 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén és a 231. § (1) bekezdés d) pontján, valamint (5) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 13.

                 Dr. Téglási András

     a Nemzeti Választási Bizottság

                            elnöke