350/2022. NVB határozat - a dr. Szigeti József képviselő által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

350/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Szigeti József (a továbbiakban: Beadványozó) képviselő által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Baranya Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 25/2022. (IV. 6.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. Z. E. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. április 3-án 18 óra 20 perckor kifogást nyújtott be a Baranya Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerülti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak, valamint a Ve. 149. §-ának sérelme miatt.
  2. Előadta, hogy Beadványozó mint önkormányzati képviselő, a VAN Egyesület elnöke a Facebook oldalán 2022. április 3. napján 9 óra 03 perckor közzétett bejegyzésében a szavazófülkében érvényesen kitöltött szavazólapjáról készített fényképet felhasználta a választói akarat befolyásolására. Álláspontja szerint – hivatkozva a Kúria gyakorlatára – a szavazólapot legfeljebb magáncélra lehet lefényképezni, azonban nevezett személy ezt nyilvános módon fel is használta.
  3. A kifogásban foglaltak alátámasztására mellékelt egy képernyőfotót, amely Beadványozó Facebook oldalát ábrázolja, azon az egyik legfrissebb bejegyzés egy listára, és egy egyéni jelöltre vonatkozó szavazólapról készült fényképpel, amelyen láthatóan már érvényesen leadott szavazat látható, a következő kommentárral: „Én már szavaztam, a demokratikus jövőre. Tegyél Te is így, légy részese ennek a pillanatnak!” Továbbá megjelölte az oldal elérhetőségét link formájában, amelyről a képernyőfotó tartalma nyilvánosan elérhető volt.
  4. Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB adjon helyt a kifogásának, és a Ve. 218. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől, valamint a választási eljárásnak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse és ismételje meg.
  5. Az OEVB a kifogásnak a 25/2022. (IV. 6.) számú határozatában részben helyt adott és Beadványozót eltiltotta a további jogszabálysértéstől.
  6. Határozatának indokolásában hivatkozott a saját, a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Kúria joggyakorlatára, amely alapján rögzíti, hogy az érvényes és kitöltött szavazólap fényképének közzététele jogszabályellenes, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sérti. E körben felhívta a Kúria Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozatát.
  7. Mindezek alapján megállapította, hogy Kifogástevő által leírt cselekmény jogsértő, így Beadványozó magatartása a Kúriai joggyakorlat alapján megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
  8. Az OEVB a választási eljárás jogorvoslattal érintett részének megsemmisítését és megismétlését nem tartotta indokoltnak, ezért Kifogástevő erre irányuló indítványát elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. április 9. napján fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdése értelmében a Ve.223. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt jogszabálysértésre hivatkozással. A fellebbezést a Baranya Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője ugyanezen a napon felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
  2. Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy az OEVB olyan kifogásnak adott részben helyt, amely nem tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemeket, ugyanis abból a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértés megjelölése hiányzott. Továbbá azt is rögzítette, hogy a Ve. olyan pontjaira hivatkozott, amelyeket a jogszabály nem is tartalmaz, nevezetesen a Ve. 2. § a), c), e) pontjai.
  3. Rögzítette, hogy az OEVB határozata maga is kitért indokolásában arra, hogy mind a jogszabályi megjelölés, mind pedig a bizonyítékok és a tényelőadás tekintetében kötve van, azon nem terjeszkedhet túl, annak pótlására a rövid határidőkre tekintettel nincsen lehetősége. Álláspontja szerint a kifogást kiegészíteni nem lehet, a Bizottság vélelmet nem állíthat fel a tényállás tekintetében, azonban véleménye szerint jelen eljárás tárgyát képező kifogás elbírálása során ez történt és a Bizottság olyan jogszabálysértést állapított meg, amelynek megállapítását Kifogástevő nem is kérte.
  4. Beadványozó rögzítette továbbá azt is, hogy Kifogástevő kifogásában a Ve. 149. §-ára hivatkozott, amely tekintetében előadta, hogy az értelmezhetetlen és összeegyeztethetetlen a kifogásban megjelölt cselekménnyel, ugyanis őt mint önkormányzati képviselőt és a VAN Egyesület elnökét jelöli meg, azonban bizonyítékként a saját, privát Facebook oldaláról készített képernyőfotót csatolta.
  5. Ennek értelmében álláspontja szerint nem minősülhet politikai kampánynak az általa a privát Facebook oldalán keresztül történő kommunikációja, illetőleg a Ve. 149. § szerinti közvetlen megkeresés is fogalmilag kizárt, tekintettel arra, hogy senkinek semmilyen adatát nem használta fel.
  6. Előadta, hogy a szavazólapot magáncélra készítette magánszemélyként, így az kampányeszköznek vagy kampánytevékenységnek nem is minősülhet. Véleménye szerint a Ve, 149. §-ával nincs semmilyen összefüggésben Kifogástevő által előadott tényállítás, így azt érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani. Ezzel összefüggésben sérelmezte, hogy az OEVB határozat az egyetlen jogszabályhely megjelöléssel nem is foglalkozott, azt teljes egészében figyelmen kívül hagyta. 
  7. Az OEVB által megállapított alapelvsérelem tekintetében előadta, hogy a Ve. 2 § (1) bekezdés e) pontját Kifogástevő nem is jelölte meg, így azt a Bizottság nem is vizsgálhatta volna, főként nem egy általa teljesen más jogi- és ténybeli alapokon nyugvó kúriai döntéssel összefüggésben.
  8. A szavazólapról készült fényképfelvétel és annak megosztása tekintetében hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vs. Hungary no 201/17 (23 January 2018) számú jogerős döntésére, amellyel összefüggésben előadta, hogy a szavazólapról fényképfelvételt készíteni és azt megosztani neki mint magánszemélynek joga volt és az OEVB ennek tükrében jogellenesen és okszerűtlenül állapított meg jogszabálysértést a véleménynyilvánításhoz fűződő joga gyakorlása során.
  9. A kifejtettekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja értelmében állapítsa meg a Baranya Megye 03. számú OEVB 25/2022. (IV. 6.) számú határozatának jogszabálysértő voltát, és a határozatot akként változtassa meg, hogy a kifogást a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglaltak hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül utasítsa el.

III.

[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés alapos.
  2. A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó – bár ezzel kapcsolatos érvelést nem adott elő, de – érintettsége aggály nélkül megállapítható az ügyben, tekintettel arra, hogy az ügy irataiból {vesd össze: Kvk.IV.37.286/2018/2. végzés, Indokolás [8]; Kvk.III.39.360/2022/5., Indokolás [30]} egyértelműen kiderül, hogy a támadott határozatban elmarasztalták, így nyilvánvalóan érintettnek tekintendő.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
  5. Beadványozó fellebbezésében elsősorban azzal érvelt, hogy az OEVB határozata azért jogsértő, mert annak ellenére érdemben vizsgálta a kifogást, hogy azt – a jogszabálysértés megjelölésének hiánya okán – érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania. Erre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság az alábbiak szerint áttekintette a kifogás elbírálása során releváns rendelkezéseket, illetve az ahhoz kötődő joggyakorlatot.
  6. A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”

  1. A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  2. A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
  3. A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban a jogsértés megjelöléseként kizárólag a Ve. „2.§-ának” a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvi sérelmek, illetve a 149. §-ának a sérelme szerepelt.
  4. A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre hivatkozás során a jogsértés tételes megjelölésén túl a kifogásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a sérelmezett tevékenység milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
  5. A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés is, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Ezen esetek egy részében a Kúria hiányosnak értékelte a kérelmet, és mivel a kérelem hiányosságai – a rövid határidőkre tekintettel – a bírósági eljárás során már nem pótolhatóak, ezért a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította. Annak megítélése, hogy a jogszabálysértés kellően konkrét-e, kellően indokolt-e teret ad a bírói mérlegelésnek. (Kvk.III.38.072/2014/2. szam, Kvk.II.37.326/2014/3. szam, Kvk.II.37.325/2014/3. szam).
  6. A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – osztva Beadványozó fellebbezésben kifejtett érvelését – megállapítja, hogy a kifogás semmilyen okfejtést nem tartalmazott arra vonatkozóan, hogy Beadványozó sérelmezett tevékenysége a Kifogástevő által – egyébként pontatlanul – megjelölt alapelvi rendelkezések sérelmét, valamint a Ve. általa felhívott – és a kifogásolt magatartással egyébként nyilvánvalóan össze nem függő – tételes rendelkezését milyen okból sérti.
  7. A Ve. 215. § c) pontja szerint, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
  8. A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta az OEVB határozatát és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 215. § c) pontján, a 221. §-án és a 231. § (1) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 11.

                  Dr. Téglási András

       a Nemzeti Választási Bizottság

                             elnöke