348/2022. NVB határozat - M. P. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

348/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság M. P. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó fellebbezése alapján a Vas megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 21/2022. (IV.6.) számú határozatát oly módon változtatja meg, hogy megállapítja, hogy a Körmend 001. számú szavazókörben működő szavazatszámláló bizottság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása alapelvét, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. Beadványozó 2022. április 3-án 18 óra 28 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Vas megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a), b) és e) pontjaiban foglalt alapelvek és a Ve. 178. § (2) bekezdésének megsértése miatt.
  2. Beadványozó előadta, hogy 2022. április 3-án a délelőtti órákban Körmend 001. számú szavazókörében szavazott. Kifejtette, hogy a névjegyzék aláírása előtt a szavazatszámláló bizottsági tagok megkérdezték tőle, hogy mindkét típusú – országgyűlési és népszavazási – szavazólapot meg szeretné-e kapni. Beadványozó jelezte a szavazatszámláló bizottsági tagok felé, hogy véleménye szerint a kérdés feltevése nem szabályszerű, amelyre azt a választ kapta, hogy ezt a kérdést fel kell tenniük.
  3. Beadványozó hivatkozott a Ve. 178. § (2) bekezdésére, illetve a valasztas.hu oldalon elérhető szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) részére szóló választási füzet 8.2, valamint 11. fejezetére, amely véleménye szerint nem tartalmaz olyan előírást, amely az SZSZB magatartását megalapozná.
  4. Beadványozó előadta, hogy nem kért az SZSZB-től kioktatást, véleménye szerint a Ve. 178. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatásra csak szükség esetén van lehetőség, amellyel Beadványozó nem kívánt élni.
  5. Beadványozó álláspontja szerint az SZSZB általa leírt magatartása alkalmas arra, hogy bizonytalanságot okozzon a választópolgárban a tekintetben, hogy állampolgári jogával éljen-e, élhet-e, továbbá alkalmas arra is, hogy befolyásolja azon választói akaratot, hogy mely szavazólapokat vegye át az SZSZB-től.
  6. Beadványozó a kifogásában foglaltak bizonyítékaként csatolta a szavazókörben mobiltelefonjával készített hangfelvételt. A bizonyíték elfogadhatósága tekintetében hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontjára.
  7. Beadványozó hivatkozva a Ve. 43. § (4) bekezdésére, a választási füzetben foglaltak becsatolását mellőzte.
  8. Beadványozó kérte az OEVB-t, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és Körmend 001. számú szavazókörének szavazatszámláló bizottságát tiltsa el a további jogszabálysértéstől.
  9. Az OEVB a 21/2022 (IV.06.) számú határozatával a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjának, valamint 178. § (2) bekezdésének megsértése tárgyában benyújtott kifogást elutasította.
  10. Az OEVB rögzítette, hogy az SZSZB a kifogásban sérelmezett kérdés feltevésével nem sértette meg a Ve. előírásait és nem befolyásolta a választópolgárokat tekintettel arra, hogy egy névjegyzék volt a két választásra (azaz egy a választásra és egy a népszavazásra), melyet két helyen kellett aláírniuk a választópolgároknak, amennyiben az országgyűlési választáson és a népszavazáson is részt kívántak venni.
  11. Az OEVB kifejtette, hogy abban az esetben, ha a választópolgár nem tudja meg azt a tényt, hogy az egy névjegyzéken történő két aláírással két választáson is részt vesz és emiatt csak a szavazólapok átadásával tudja meg, hogy ő megkapott egy olyan választás vagy népszavazás szavazólapját is, amin nem kívánt volna egyébként részt venni, abban az esetben kérhetné jogosan számon a szavazatszámláló bizottságot a tekintetben, hogy miért nem tájékoztatták őt az aláírás előtt arról, hogy az egy névjegyzéken szereplő két aláírással mindkét választáson megjelentnek kell őt tekinteni.
  12. Az OEVB rögzítette, hogy a névjegyzéken utólagos kijavítás nem lehetséges, ezért a választópolgárnak mindenképpen át kellett adni mindkét eljárás szavazólapjait, azok az aláírással lebélyegzésre is kerültek, a választópolgár azokat nem adhatta volna már vissza arra való hivatkozással, hogy nem kapta meg a szükséges tájékoztatást. 
  13. Az OEVB rögzítette továbbá, hogy választási plakátokon, választási hirdetményeken nem lett kiemelve az a választók előtt, hogy nem készült külön névjegyzék a két választásra. Az OEVB megítélése szerint a szavazatszámláló bizottság semmilyen jogszabályt nem sértett meg, csak a választói szándék egyértelmű beazonosítása miatt tette fel kérdését, felmérve a kérdés elmaradásából eredő, fent részletezett következmények súlyát.
  14. Az OEVB hangsúlyozta, hogy az SZSZB-nek különös gondossággal kellett figyelnie arra is, hogy csak olyan szavazólapot adjon ki a választópolgárnak, amely szavazáson ő részt kíván venni, mert az odafigyelés hiánya könnyen többletszavazathoz is vezethetett, ha valaki megkapott olyan szavazólapot is, aminek a névjegyzékét nem írta alá. A többletszavazat következménye pedig az, hogy minden érvényesen leadott szavazat számát csökkenteni kell a többletszavazatok számával.
  15. Az OEVB kiemelte, hogy az SZSZB-nek mindenképpen törekednie kellett ezen helyzet elkerülésére, minden, a választáson részt vevő jelöltek, listák, és népszavazásra feltett minden kérdés tekintetében, mivel könnyen az érvényesen leadott szavazatok válhatnak kvázi le nem adottá azzal, ha többletszavazat miatt levonást kell eszközölni minden érvényes szavazatból.
  16. Az OEVB rögzítette, hogy Beadványozó azon érvelése, hogy a választási füzetben nincs olyan előírás, amely az SZSZB kifogásolt magatartását megalapozná, helytelen, mivel a választási füzetben olyan előírás sem volt, ami az SZSZB kifogásolt magatartását tiltaná. Az OEVB rámutatott arra, hogy az SZSZB nem kioktatást végzett, hanem kérdést tett fel arra vonatkozóan, hogy mindkét típusú szavazólapját szeretné-e megkapni a választópolgár.
  17. Az OEVB végezetül kiemelte, hogy Magyarországon először került sor két választás (két szavazás) egy napon történő lebonyolítására, amit megnehezített az egy közös névjegyzék vezetésének kötelezettsége, de az OEVB megítélése szerint az SZSZB az eljárásával nem sértette meg a Ve. 178.§ (2) bekezdésében foglaltakat, valamint a Ve. alapelveit, ezért a kifogást elutasította.
  18. Az OEVB véleménye szerint Beadványozó azon magatartásának jogi megítélése, hogy tiltott hangfelvételt készített az SZSZB tagjairól, más szerv hatáskörébe tartozik.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. április 8-án elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 21/2022. (IV. 06.) számú határozatával szemben.
  2. Beadványozó álláspontja szerint az OEVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket, továbbá a Ve. 178. § (1) bekezdésében foglaltakat.
  3. Beadványozó az érintettségének alátámasztásaként előadta, hogy a kifogásában jelzett jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira, tekintettel arra, hogy az SZSZB magatartása a választójogát megsértette, annak semleges és befolyásmentes érvényesülését gátolta.
  4. Beadványozó az OEVB határozata ellenére továbbra is fenntartja a kifogásában kifejtett álláspontját.
  5. Beadványozó a fellebbezésében hivatkozott a Ve. 178. § (1) és (2) bekezdéseiben, valamint a 179. § (1) bekezdésében foglaltakra, amely során előadta, hogy a kifogásában, valamint a fellebbezésében hivatkozott jogszabályhelyek kógens normának minősülnek, ezért az SZSZB-nek – tekintettel arra, hogy egyéb akadálya nem volt – a névjegyzék aláírását követően át kellett volna adnia Beadványozó részére mindegyik szavazólapot. Beadványozó megjegyezte, hogy véleménye szerint az SZSZB nem tehette volna fel a választói szándékát befolyásoló kérdést a névjegyzék aláírását megelőzően és a személyazonosság ellenőrzését követően, ugyanis álláspontja szerint ennek mögöttes tartalma egyezőséget mutatott az érvénytelen népszavazásra buzdító kampánnyal.
  6. Véleménye szerint az OEVB azon állítása, amely szerint a választási füzetekben rögzítettek nem tiltják a kifogásban kifejtett magatartást, nem megalapozott.
  7. Beadványozó a fellebbezésében kifejtetteket a Ve. 225. §-a alapján új tényekkel és bizonyítékokkal támasztotta alá, amelyeket a fellebbezéséhez csatolva megküldött.
  8. Beadványozó hivatkozott a Nemzeti Választási Iroda által 2022. április 3-án kiadott közleményére, amely az SZSZB névjegyzék aláíratásának és a szavazólapok kiadásának rendjére vonatkozóan tartalmazott tájékoztatást.
  9. Beadványozó bizonyítékként csatolta az origo.hu hírportálon megjelent cikket, valamint a szavazókörben általa rögzített hangfelvételt.
  10. A bizonyítékok elfogadhatósága tekintetében Beadványozó hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontjára, a 43. § (1) és (2) bekezdésére. Beadványozó a hangfelvétel tekintetében előadta, hogy az nem tekinthető jogsértőnek, figyelemmel arra, hogy a Ve. a jogsértőnek minősülő bizonyítási eszközök körét nem zárja ki, ellentétben például a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel, amely ezt kimondja.
  11. Beadványozó csatolt egy nyilatkozatot az eseményről, amelyben tanúsítja a kifogásában foglaltak megtörténtét.
  12. Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a fellebbezésének adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, az OEVB határozatát pedig változtassa meg.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése alapos.
  2. A Bizottság rögzíti, hogy továbbra is fenntartja a 333/2022. számú határozatában foglaltakat.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó tekintetében az érintettségre vonatkozó érvelést elfogadta, mivel a jogorvoslati kérelemben kifogásolt cselekménynek ő volt az alanya, azaz személyesen neki tették fel a sérelmezett kérdést.
  4. Az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választását a Köztársasági Elnök az Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdése és a 9. cikk (3) bekezdés e) pontja, valamint a Ve. 6. §-a alapján a 7/2022. (I. 11.) KE határozatával 2022. április 3-ára tűzte ki.
  5. Ezt követően a 8/2022. (I. 11.) KE határozatban az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés e) pontja, az Nsztv. 67. § (1) bekezdése, a Ve. 1/A. és 6. §-a alapján, az Országgyűlés 32/2021. (XI. 30.) OGY határozatával elrendelt országos népszavazást – az Alkotmánybíróság 1/2022. (I. 7.) AB határozatára figyelemmel – szintén 2022. április 3. napjára tűzte ki a Köztársasági Elnök.
  6. Fontos hangsúlyozni, hogy az újkori választástörténetben 2022. április 3-án került sor először arra, hogy az országgyűlési képviselők általános választásával egy napon országos népszavazáson is szavazhattak a választópolgárok. Jelen ügyben az is lényeges körülmény, hogy az országos népszavazás volt az az eljárás, amely úgymond rácsatlakozott az országgyűlési képviselők általános választására, és nem fordítva.
  7. Az országgyűlési képviselők általános választása és az országos népszavazás együttes lebonyolítása (a továbbiakban: közös eljárás) érdekében alkotta meg a jogalkotó az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Módtv.), amely a Ve. és az Nsztv. rendelkezéseit egyaránt módosította annak érdekében, hogy megteremtse annak gyakorlati-technikai feltételeit, hogy az országgyűlési választással azonos napon megtartható legyen az országos népszavazás is.
  8. A közös eljárás végrehajtási szabályait az országgyűlési képviselők általános választásán és az azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 3/2022. (I. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) tartalmazza.
  9. A szavazás szavazóhelyiségben való lebonyolításának szabályait a közös eljárásban is a Ve. X. Fejezete 84. alcímének szabályai tartalmazzák. Az itt rögzített Ve. 176. §-a szerint a szavazni kívánó választópolgár a szavazóhelyiségben személyazonosságát, lakcímét és személyi azonosítóját igazolja a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) előtt.
  10. A Ve. 178. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a személyazonosság ellenőrzése és a lakcím, vagy a személyi azonosító igazolása megtörtént, és a választópolgár szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben, a szavazásnak nincs akadálya. Az SZSZB ilyenkor a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet - annak bal felső sarkában - a választópolgár jelenlétében bélyegzőlenyomattal lát el, valamint átadja a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.
  11. A Ve. 178. § (2) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - megmagyarázza a szavazás módját.
  12. A Ve. 179. § (1) bekezdése szerint a szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.
  13. A többszöri szavazás megakadályozása érdekében a Ve. 179. §-ának gyakorlati alkalmazása az, hogy a választópolgár még a szavazólap átvételét megelőzően aláírja a névjegyzéket.
  14. A közös eljáráson használt névjegyzék mintáját az IM rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ezen egyértelműen látszik, hogy amennyiben a választópolgár az országgyűlési képviselők általános választásán és az országos népszavazáson is szavazni kívánt, úgy két helyen kellett aláírnia a névjegyzéket.
  15. Az országgyűlési képviselők általános választásával egyidejűleg, egy eljárásban bonyolított népszavazás a közös eljárás újdonsága okán, jelentős kihívás elé állította a választásokat szervező választási irodákat, és a szavazóhelyiségben a szavazás törvényes lebonyolítását végző SZSZB-ket is. Hangsúlyozandó az is, hogy a 10.243 szavazóhelyiségben reggel hat órától a szavazatszámlálás befejezéséig feladatot teljesítő több tízezer SZSZB tag nem professzionális, jogi egyetemi képzettséggel rendelkező választási szakértő, hanem a Ve. szerinti összeférhetetlenségi kritériumoknak megfelelő, választójoggal rendelkező polgárok, akik a szavazás napján legjobb tudásuk szerint biztosítják a szavazás törvényes lebonyolítását.
  16. A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó leírása alapján az SZSZB tagja cselekménye túlmutat a Ve. 178. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató tevékenységen, és azáltal sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, hogy az SZSZB eljáró tagja figyelmen kívül hagyta, hogy az SZSZB nem akkor adja át a szavazólapot, amikor azt a választópolgári kéri, hanem mindenképpen - kérés nélkül – átadja.
  17. A Bizottság döntése során értékelte azt a körülményt is, hogy a népszavazáson való részvétel önmagában politikai viták tárgyát képezte, ennélfogva a népszavazási szavazólap átvétele is ilyen kérdés. A kérdésre adandó válasz elhangzásából pedig a választópolgár pártpreferenciájára is következtetni lehet.
  18. Tekintettel arra, hogy Beadványozó felhívta a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelmét, a Bizottság szükségesnek látja rámutatni a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésére, amely a következőképpen értelmezte ezen alapelv érvényesülését: „[a] választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlat ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.).”
  19. A Bizottság megállapítja, hogy az SZSZB tevékenysége alkalmas volt a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozására, ezért a Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét megalapozottnak látta.
  20. Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a Vas megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 21/2022. (IV.6.) számú határozatát oly módon változtatja meg, hogy megállapítja, hogy a Körmend 001. számú szavazókörben működő szavazatszámláló bizottság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglaltakat.

IV.

 [A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjain, a 176. §, 178. § (1) és (2) bekezdésein, 221. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 11.

                  Dr. Téglási András

        a Nemzeti Választási Bizottság

                             elnöke