347/2022. NVB határozat - Jézsó Gábor egyéni képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

347/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság Jézsó Gábor egyéni képviselőjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. T. J. M. (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. április 3-án elektronikus úton kifogást nyújtott be Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakba: OEVB), amelyben előadta, hogy ismeretlen személy a 2022. évi országgyűlési képviselők általános választása és az országos népszavazás során jogszerűtlen módon járt el és megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjait, továbbá alapos okkal feltehető, hogy bűncselekményt valósított meg.
  2. Kifogástevő előadta, hogy 2022. április 3-án a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú országos egyéni választókerülethez tartozó Onga településén ismeretlen személyek a szavazás befolyásolása céljából tízezer forint kifizetését ajánlották fel azoknak a választópolgároknak, akik az általuk elvártaknak megfelelően adták le szavazataikat.
  3. Kifogástevő kifejtette, hogy a választópolgároknak le kellett fényképezniük mobiltelefonjaikkal a kitöltött szavazólapokat, ennek bemutatásával pedig délelőtt fél 11-kor vehették át az ígért összeget.
  4. Kifogástevő előadta továbbá, hogy a jelenség kiterjedtségére utal egyrészt szavazatvásárlási ajánlat széles körű ismertsége, valamint a bizonyítékként csatolt felvételen elhangzó megjegyzés, amely szerint öt fő esetén ötvenezer forintot is hajlandó az ajánlattevő kifizetni.
  5. Kifogástevő elmondása szerint a mellékelt felvételek a szavazás napjának reggelén, a település egyik boltjában készültek, amelyeken az ajánlatot elfogadó választópolgárok beszámolói hallhatók az említett befolyásolásról, az elvárt szavazat leadásának telefonnal történő igazolásáról, valamint a kilátásba helyezett pénzösszeg átvételéről.
  6. Kifogástevő véleménye szerint nem valósult meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztasága, tekintettel arra, hogy jelen esetben a választópolgárt joggyakorlásában jogellenes eszközökkel befolyásolták, szavazatának irányát anyagi eszközökkel térítették el. Álláspontja szerint a kifogásolt cselekményt a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) kifejezetten mint bűncselekmény nevesíti. Kifogástevő rámutatott a Btk. 350. §-a szerinti a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény tényállására. Kifejtette továbbá, hogy a “szavazatvásárlás” és a “szavazat eladása” egyaránt bűncselekmény, tehát jogsértő cselekmény.
  7. Kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében kifejtette, hogy az önkéntesség nem csak a választáson való részvétel, vagy attól való távolmaradás kontextusában értelmezhető, hanem a rendelkezésre álló jelöltek, listák, illetve a népszavazás esetén a kérdésre adható válaszok közötti választási szabadságban is.
  8. Kifogástevő álláspontja szerint nem valósult meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sem, figyelemmel arra, hogy a jogellenes eszközzel megszerzett (eltérített) szavazat jogellenes előnyt eredményezett azon jelölt, lista vagy népszavazási kérdés esetén meghatározott kimenetelben érdekelt számára, aki a jogellenes eszköz haszonélvezője, és jogszerűtlenül hátrányt eredményezett a jogellenes eszközzel nem élő érdekeltek számára. Véleménye szerint jogellenes magatartásból előnye pedig senkinek nem származhat.
  9. Végezetül Kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja tekintetében megjegyezte, hogy mivel köztudomású tényként, a jogszabályok ismerete nélkül is bárki számára józan ésszel belátható, hogy a választójog meghatározott jelölt, lista, vagy népszavazás esetén a válasz javára gyakorlása anyagi előnyért cserébe jogsértő cselekmény, ekként ilyen cselekmény elkövetése minden érintett szereplő oldaláról fogalmilag kizárja a jóhiszeműséget és a rendeltetésszerűséget (utóbbit azért, mert a választójog gyakorlásának rendeltetése a választópolgár szabad elhatározásán alapuló, akaratának és véleményének kifejezése).
  10. Kifogástevő a kifogásához csatolta a kifogásában előadottak alátámasztására szolgáló videofelvételeket.
  11. Kifogástevő kérte, hogy az OEVB állapítsa meg, hogy kifogásban előadott magatartással megsértették a kifogásban megjelölt alapelveket, tiltsa el a jogellenes magatartást tanúsító személyt a további jogsértéstől, továbbá a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét semmisítse meg és ismételtesse meg.
  12. Az OEVB Kifogástevő által az országgyűlési képviselők 2022. április 3-i választásán ismeretlen személyek ellen a Ve. 208. §-ban foglalt jogszabálysértésre hivatkozással a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvi sérelmek miatt benyújtott kifogást a 17/2022. (IV.06.) határozatával elutasította.
  13. Az OEVB a kifogásban foglaltakat megvizsgálta és megállapította, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra alkalmas.
  14. Az OEVB rögzítette, hogy a csatolt bizonyítékokkal kapcsolatosan egyrészt azt kellett vizsgálnia, hogy azok alkalmasak-e arra, hogy abból a Ve. alapelveinek sérelmét eredményező magatartás megállapítható legyen. Másrészt azt, hogy a bizonyíték alkalmas-e arra, hogy a kifogásban kérelmezett jogkövetkezmények alkalmazásához megfelelő ténybeli alapot szolgáltassanak.
  15. Az OEVB a kép- és hangfelvételeket megvizsgálva arra az álláspontra jutott, hogy a videofelvételek nem értékelhetők olyan bizonyítékként, amelyek alkalmasak lennének a Ve. alapelveinek megsértésére. Kiemelte továbbá, hogy a felvételekből nem derült ki, hogy kinek a sérelmére, vagy kinek az érdekében szándékoznak a szavazatvásárló cselekményt megvalósítani. Az OEVB rögzítette, hogy a felvételek önmagukban nem szolgálnak megfelelő bizonyítékul arra sem, hogy abból kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy a szavazatvásárlás megtörtént-e vagy sem. Az OEVB álláspontja szerint nem derül ki ugyanis, hogy a megfelelő szavazat ellenszolgáltatásaként valamely pénzösszeg átadásra került volna, azaz a felvételeken hallható szavazatvásárlás ténylegesen megvalósult volna, vagy az a felhívás fázisában megrekedt.
  16. Az OEVB álláspontja szerint a bizonyítékokból nyerhető információk önmagukban nem elégségesek arra, hogy azokra alapozottan a jogsértést az OEVB megállapítsa, illetve a kifogásban megjelölt további jogkövetkezmények alkalmazásáról döntsön.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. április 8-án 13 óra 41 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 17/2022. (IV.06.) határozatával szemben.
  2. Beadványozó fenntartotta Kifogástevő kifogásában előadott valamennyi tényállítását, illetve az azokat megalapozó bizonyítékokat, amelyeket a fellebbezésében ismét előadott.
  3. Beadványozó véleménye szerint a kifogásban előadott alapelvi sérelem bizonyítottsága megfelelő, így az OEVB döntése jogszabálysértő, illetve álláspontja szerint az OEVB a bizonyítékokat tévesen mérlegelte.
  4. Beadványozó álláspontja szerint az alapelv sérelmének megállapításához nem szükséges annak megállapítása, hogy kinek a sérelmére vagy kinek az érdekében szándékoznak szavazatvásárló cselekményt megvalósítani. Beadványozó kifejtette, hogy a választási eljárás tisztasága szempontjából akár lényegtelen is lehet, hogy kinek az érdekében valósul meg a jogsértés, hiszen a jogsértés következtében az állampolgárok nem tudják befolyásmentesen, saját belátásuknak megfelelően leadni a szavazatukat, ami a választás tisztaságát is sérti.
  5. Beadványozó hivatkozott a Btk. 350. § e) pontjára, amely alapján előadta, hogy a tényállást az is megvalósítja, aki az arra jogosultat a választásban, a népszavazásban, a népszavazási vagy az európai polgári kezdeményezésben akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik, így véleménye szerint a bűncselekmény már akkor is megvalósulhat, ha a szavazatvásárlás maga nem történik meg.
  6. Beadványozó kifejtette, hogy amennyiben egy a választások tisztaságát sértő cselekményt egy szigorúbb jogkövetkezményeket előíró jogág, a büntetőjog, büntetendőnek tart, akkor az miért ne ütközne a választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseibe, alapelveibe.
  7. Meglátása szerint a Ve. 44. § (2) alapján az OEVB-nek kötelessége lett volna a tudomására jutott törvénysértés miatt kezdeményeznie a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság, jelen esetben a rendőrség eljárását.
  8. Beadványozó véleménye szerint a választópolgárok jogellenes befolyásolása megvalósult, ezért sérültek a választási eljárás alapelvei.
  9. Beadványozó kifejtette, hogy a választások tisztaságának és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvei akkor is sérülnek, ha a szavazatvásárlás egyébként nem történt volna meg, mert jogosulatlan eszközökkel törekedtek a választások eredményének befolyásolása. Továbbá véleménye szerint egyértelműen sérül a Ve. 2.§ (1) bekezdés b) pontja is, hiszen a szavazatvásárlás, illetve a szavazatért cserébe ellenszolgáltatás nyújtása kifejezetten a választási eljárásban történő önkéntes részvételt ássa alá. Sérül továbbá a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja is, mivel a jelöltek és jelölőszervezetek esélyegyenlőségére jelentős hatást gyakorol, ha valamelyik jelöltre szavazás érdekében anyagi juttatást ajánlottak fel.
  10. Beadványozó továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy ha Kifogástevőnek teljeskörű, mindenre kiterjedő bizonyítást kellett volna lefolytatnia - amelyre sem erőforrásai, sem jogosultságai miatt nem lett volna képes, hiszen minderre csak a nyomozó hatóság lett volna jogosult - az a választási jogorvoslatot üresítette volna ki. Rámutatott továbbá arra, hogy a nyomozó hatóság a választásokra kiható döntést nem tud hozni, ezért áll rendelkezésre a választási jogorvoslat, amelyben azonban olyan fokú bizonyítás nem elvárható, mint amilyen egy hatósági eljárásnál lenne indokolt. A rendelkezésre álló bizonyítékok beszerzésével és kifogáshoz csatolásával Kifogástevő véleménye szerint teljesítette a Ve. 212.§-ben foglaltakat, az alapelvek sérelmére kellő bizonyítékot nyújtott.
  11. Beadványozó az érintettségének alátámasztásaként hivatkozott a Kúria joggyakorlatára és a Kvk. I.37.439/2014/2., Kvk.37.440/2014/3., valamint Kvk.V.37.469/2014/2. döntéseire, amely alapján rámutatott arra, hogy az érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Előadta továbbá, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon a jogsértés helyszínéül szolgáló települést magában foglaló országgyűlési egyéni választókerületben egyéni országgyűlési képviselő-jelöltként indult, ezért a jogsérelem a jogaira közvetlenül kihatott, tehát az ügyben érintett. Ennek alátámasztására csatolta a választások hivatalos honapjáról a jelölti adatlapját, amely igazolja a nyilvántartásba vétel tényét és időpontját.
  12. Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg, hogy az általa kifogásolt magatartással megsértették a választási eljárás fent megjelölt eljárási alapelveit, illetve tételes rendelkezéseket, továbbá semmisítse meg a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét, illetve azt ismételtesse meg.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2. A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  3. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
  4. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja,

- a kérelem benyújtójának nevét, lakcíme (székhelye) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címe,

- a kérelem benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.

  1. A fellebbezés fentiekben idézett szabályai, valamint a Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a fellebbezésnek a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
  2. A Bizottság a fellebbezés vizsgálata során megállapítja, hogy a fellebbezés a Ve. 224. § (3) bekezdésének tételes rendelkezése ellenére nem tartalmazza Beadványozó lakcímét, valamint személyi azonosítóját.
  3. A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat, ezért a Bizottság a rendelkező részben írtaknak megfelelően határozott.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén és a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 11.

                 Dr. Téglási András

     a Nemzeti Választási Bizottság

                            elnöke