A Nemzeti Választási Bizottság
28/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Jövő Alakítók Szövetsége (7400 Kaposvár, Munkácsy Mihály utca 24.) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában - 10 igen és 0 nem szavazattal - meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán a Jövő Alakítók Szövetsége jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét visszautasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. március 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek vizsgálata]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. § (2) bekezdése, valamint a 337/B. § alapján a Jövő Alakítók Szövetsége 2024. március 18-án 16:37-kor e-mail útján kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB, Bizottság) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11. ) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: P5 formanyomtatvány). A párt a P5 formanyomtatvány mellékleteként megküldte a Jövő Alakítók Szövetsége emblémáját is.
[2] A Jövő Alakítók Szövetsége által elektronikus úton megküldött P5 formanyomtatvány elektronikus dokumentumként az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési (a továbbiakban: AVDH) szolgáltatással hitelesítve került benyújtásra.
[3] A Ve. 119. § (1) bekezdése alapján azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál. A Ve. 119. § (2) bekezdése értelmében a jelölő szervezetet a bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult személy jelentheti be.
[4] A Bizottság elsőként megállapítja, hogy a P5 formanyomtatvány hiányosan került benyújtásra a Jövő Alakítók Szövetsége által. A jelölő szervezet által becsatolt dokumentum összesen 7 oldal terjedelmű. Az első oldalon szerepel az IM rendelet 6. számú melléklete szerinti P5 formanyomtatvány első oldala. A további hat oldalon a P5 formanyomtatvány harmadik oldala szerepel, megjelölve azon hat különböző személyt, akik a jelölő szervezet nevében a választáson nyilatkozattételre jogosult meghatalmazottak. Az IM rendelet szerinti P5 formanyomtatvány második oldala, amely a jelölő szervezetet bejelentő, a jelölő szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult, továbbá együttes képviseleti jog esetén a képviselők adatait tartalmazza nem került benyújtásra.
[5] A Ve. 346. § b) pontja alapján felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a választási eljárásban használandó nyomtatványokat.
[6] Fenti felhatalmazó rendelkezés alapján az IM rendelet 23. §-a szerint a nyomtatványok mintáit az 1–62. mellékletek szerint állapítják meg.
[7] A jelölő szervezetek bejelentésére a 6. számú melléklet szolgál. Az IM rendelet szerinti melléklet összesen három oldal terjedelemben tartalmazza a jelölő szervezetek bejelentésére, nyilvántartásba vételére szolgáló adatokat. Tekintettel arra, hogy a Jövő Alakítók Szövetsége hiányosan - a második oldal nélkül -, azaz nem teljes terjedelmében, az IM rendelet szerinti tartalommal egyezően és azonosan tette meg a bejelentését, így a Jövő Alakítók Szövetsége 2024. március 18-án tett bejelentése - a fentiekben rögzített okokból – nem felel meg a jogszabályi követelményeknek.
[8] Mindazonáltal a Bizottság teljeskörűen megvizsgálta a Jövő Alakítók Szövetsége bejelentését, amely vizsgálat alapján az alábbi megállapításokat teszi.
[9] A Jövő Alakítók Szövetsége jelölő szervezetként való bejelentését Berényi László tette meg, az általa AVDH hitelesítéssel ellátott hiányos P5 formanyomtatvány elektronikus úton történő benyújtásával.
[10] A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont c) és d) alpontjai alapján az a nemzetiségi szervezet, amely a választás kitűzésekor jogerősen szerepel a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet lehet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
[11] A Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően, a P5 formanyomtatványon szereplő nyilvántartási szám alapján ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
[12] Az ellenőrzés eredményeképpen az NVB megállapítja, hogy a www.birosag.hu oldalon elérhető, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 86. § (1) bekezdése szerint közhiteles nyilvántartásban a Jövő Alakítók Szövetsége törvényes képviselőjeként ugyan Berényi László szerepel, azonban nevezett képviseleti megbízása 2024. március 9-én megszűnt.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság következetes és a Kúria által is helybenhagyott joggyakorlata szerint a képviseleti jog a választási eljárást illetően a közhiteles nyilvántartásnak való teljes megfelelést kívánja meg {Kúria Kvk.IV.37.376/2019/5. számú végzés, Indokolás [21]}. Mindez tehát azt jelenti, hogy a választási eljáráshoz kapcsolódó joghatályos nyilatkozat megtételére nem jogosult az a törvényes képviselő, akinek megbízása a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása szerint megszűnt, ám a nyilvántartásból ténylegesen nem került törlésre [29/2019. NVB határozat, 259/2019. NVB határozat, 277/2019. NVB határozat, 285/2019. NVB határozat, 41/2020. NVB határozat, 48/2022. NVB határozat, 53/2022. NVB határozat, 69/2022. NVB határozat, Kvk.IV.37.376/2019/5. és Kvk.II.37.677/2020/6. számú végzések] és értelemszerűen az a képviselő sem, akinek a képviseleti joga a nyilvántartásban (még) nem szerepel. Továbbá a választási eljárásban sem a választási szervek, sem a Kúria a kérelmező egyesület nyilvántartásban rögzített adatainak, így a nyilvántartásba vett képviseletének felülbírálatára nem jogosult, a közhiteles nyilvántartási adatok a választási eljárásban nem dönthetők meg {Kúria Kvk.IV.39.300/2022/5. számú végzés, Indokolás [28]}.
[14] A Kúria Kvk.II.37.677/2020/6. számú végzése azt is rögzíti, hogy az ügyek jogi megítélése szempontjából nem jelent különbséget, hogy az adott képviselő a bírósági nyilvántartásban egyáltalán nem, vagy pedig lejárt megbízással szerepel. Visszautalva a Kvk.II.37.146/2014/2. számú végzésében foglaltakra kifejtette, hogy „a Nemzeti Választási Bizottság a jelölő szervezet képviseletére jogosult személynek – helyesen – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személyt tekintette. Az eljárás jellege, a rendelkezésre álló rövid határidők ugyanis csak azt teszik lehetővé, hogy az illetékes választási iroda a jelölő szervezet adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze. A nyilvántartás pedig csak az ilyenként bejelentett képviselő nevét és lakóhelyét tartalmazza. A képviseletre jogosult személyen tehát – a Ve. 119. § (2) bekezdésének vonatkozásában – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő.”
[15] A Bizottság megállapítja, hogy a Jövő Alakítók Szövetsége jelölő szervezeteként való bejelentése nem felel meg a Ve. 119. § (2) bekezdésének, mivel a P5 formanyomtatványt benyújtó Berényi László képviseleti jogosultsága a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában fellelhető adatok szerint megszűnt, ezért nevezett a választási eljárásban, a választási szervek előtt a párt képviseletére nem jogosult.
[16] A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a P5 formanyomtatványon megadott hivatalos név a „Jövő Alakítók Szövetsége Egyesület”, míg a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a „Jövő Alakítók Szövetsége” szerepel a szervezet hivatalos neveként. A bírósági nyilvántartási szám alapján a szervezet azonosítása elvégezhető volt, a hivatalos névben való eltérés az NVB joggyakorlata alapján önmagában nem képezi a visszautasítás okát, ha az egyéb adatok egyezést mutatnak a közhiteles nyilvántartás adataival. Ez esetben a nyilvántartásba vétel a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő hivatalos névvel történik. (Lásd: 290/2019. NVB határozat, 265/2019. NVB határozat, 121/2018. NVB határozat)
[17] Utal a Bizottság továbbá arra is, hogy a megküldött P5 formanyomtatvány 1. pontjában a szervezet „cigány” nemzetiségi szervezetként kérte nyilvántartásba vételét. Ugyanakkor a nemzetiségek jogairól szóló a 2011. évi CLXXIX. törvény 1. melléklete szerint nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásának kitűzése tárgyában hozott, 8/2024. számú határozatában is e 13 nemzetiség tekintetében tűzte ki a választásokat. Cigány nemzetiség nem szerepel az említett nemzetiségek között.
[18] Mindazonáltal a Bizottság megjegyzi, hogy jelen visszautasító határozat nem képezi akadályát annak, hogy a Bizottság a későbbiekben a Jövő Alakítók Szövetségét az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vegye, amennyiben a szervezetnek lesz a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában megfelelő képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselője és a P5 formanyomtatvány a jogszabályoknak megfelelően megküldésre kerül.
[19] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Jövő Alakítók Szövetsége 2024. március 18-án tett bejelentése - a fentiekben rögzített okokból – nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, amely miatt a Bizottság a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasítja annak jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
II.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont c) és d) alpontjain, 119. §-án, 133. § (1) és (2) bekezdésein, 337/B. §-án, az IM rendeleten, a Cnytv. 86.§ (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(3) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. március 21.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke