A Nemzeti Választási Bizottság
26/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Méhkeréki Románok Egyesülete (5726 Méhkerék, Kossuth Lajos utca 80.) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán visszautasítja a Méhkeréki Románok Egyesülete jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. március 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek való megfelelés vizsgálata]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. § (2) bekezdése, valamint 337/B. §-a alapján a Méhkeréki Románok Egyesülete képviselője 2024. március 18-án kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[2] A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
[3] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. Az Njtv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[4] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
[5] A Ve. 307/D. § (1) bekezdése szerint – melyet a Ve. 308. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására is alkalmazni kell – a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor nyilatkoznia kell arról, hogy az egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.
[6] A Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában, illetve a P5 nyomtatványon megadott adatai egyezést mutatnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adataival.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a Méhkeréki Románok Egyesülete 2021. január elsején hatályos és a bejelentés időpontjában hatályos alapszabályát, valamint a szervezet adatait tartalmazó kivonatot, amelyet a Nemzeti Választási Iroda a Gyulai Törvényszéktől 2024. március 18-ai megkeresésében kért be, és amelyet a Bizottság jelen eljárásban is irányadónak tekintett.
[8] A szervezet a bejelentkezésekor úgy nyilatkozott, hogy megfelel az Njtv.-ben támasztott feltételeknek. Ennek vizsgálatát a Bizottság az Njtv. 2. § 14. pontjának rendelkezése alapján a Gyulai Törvényszék által megküldött, 2021. január elsején hatályos, 2016. július 1-én kelt (továbbiakban: Alapszabály1.), továbbá a bejelentkezéskor is hatályos, 2021. szeptember 27-én kelt (a továbbiakban: Alapszabály2.) alapszabályának teljes körű tartalmi áttekintésével végezte el.
[9] A vizsgálat során a Bizottság figyelemmel volt a Kúria Kvk.IV.37.946/2019/2., Kvk.III.37.927/2019/2. számú és a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzésében lefektetett szempontokra. Ennek során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy azokban szerepel-e a román nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mert ahogyan azt a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzés rögzíti, csak ebben az esetben minősülhet az egyesület nemzetiségi szervezetnek, „csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Nektv. 58.§ (1), valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján”.
[10] A Méhkeréki Románok Egyesülete Alapszabály1. – „Az Egyesület célja és feladatai” megjelölésű – II. pontja, ezen belül annak „2./” megjelölésű alpontja az alábbiakat tartalmazza:
„2./ Az Egyesület célja: az alapszabályban rögzített célkitűzésének megfelelően biztosítsa a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegítse a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését.
Alapvető célja, hogy irányítsa és szervezze a helyi román nemzetiség anyanyelvének, hagyományainak megőrzésével, fejlesztésével, az önismereti tudat erősítésével és a közösségi élettel kapcsolatos tevékenységet. Az egyesület azonosul olyan nemzeti kisebbségi törekvésekkel, amely támogatja és védi nemzetiségi jogaikat. Részt vállal az egyházi közösségek támogatásában, oktatási, kulturális tevékenységek fejlesztésében. A közösség céljainak megvalósítása érdekében előadásokat, vitákat és programokat szervez.
Az egyesület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében együttműködik az azonos és hasonló tevékenységet folytató más civil szervezetekkel is.
A fentiekben részletezett célok elérése és minél teljesebbé tétele érdekében az egyesület a cél szerinti alábbi tevékenységeit a jogszabályokban rögzített közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi.”
[11] A Bizottság álláspontja szerint e cél alapján nem lehetséges minden kétséget kizáróan a nemzetiségi szervezetként való megjelenésre következtetni, ezért indokolt volt az Alapszabály1. „II.3./” és „II. 4./” megjelölésű alpontja szerinti releváns rendelkezések áttekintése is.
„3./ Céljai elérésének érdekében az alábbi fő tevékenységeket végzi, az egyesület feladata:
- a feladat megvalósítása érdekében együttműködés a célhoz kapcsolódó, azzal társadalmi azonosságban feladatukat végző egyéb egyesületekkel, szervezetekkel, intézményekkel,
- az egyesület célját és feladatát kifejező, azt megismertető és népszerűsítő programok szervezése,
- a feladat megvalósítása érdekében pályázatok készítése, fejlesztések, támogatások szervezése.
(…)
4./ Az Egyesület célkitűzései elérése érdekében:
- védi, és eredményesen működteti a vagyonát, azzal hatékony gazdálkodik,
- az Egyesület önmaga és a kapcsolatok érdekében folyamatos érdekegyeztetést végez az önkormányzati és más szervekkel, illetve társadalmi szervezetekkel, társaságokkal,
- gondoskodik a tagok ismereteinek gyarapításáról,
- táborokat, és oktatásokat szervez,
- kapcsolatot tart fenn a környező egyesületekkel, és a megyei szövetséggel,
- ellátja tagjainak érdekvédelmét,
Internetes honlapot üzemeltet a tagság, a vendégek, és az érdeklődők megfelelő tájékoztatására, az egyesület és lehetőségek népszerűsítésére,
- elvégzi mindazon feladatokat, melyeket jogszabály vagy ezen alapszabály megállapít.”
[12] Az Alapszabály1. rendelkezéseinek áttekintése után a Bizottság – a bejelentéskor hatályban lévő – Alapszabály2. rendelkezéseit vette górcső alá.
[13] A Méhkeréki Románok Egyesülete Alapszabály2. – „Az egyesület célja, tevékenysége” megjelölésű – II. pontja az alábbiakat tartalmazza:
„Az egyesület célja: Az alapszabályban rögzített célkitűzésének megfelelően biztosítsa a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegítse a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését.
Alapvető célja, hogy irányítsa és szervezze a helyi román nemzetiség anyanyelvének, hagyományainak megőrzésével, fejlesztésével, az önismereti tudat erősítésével és a közösségi élettel kapcsolatos tevékenységet. Az egyesület azonosul olyan nemzeti kisebbségi törekvésekkel, amely támogatja és védi nemzetiségi jogaikat. Részt vállal az egyházi közösségek támogatásában, oktatási, kulturális tevékenységek fejlesztésében. A közösség céljainak megvalósítása érdekében előadásokat, vitákat és programokat szervez.
Az egyesület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében együttműködik az azonos és hasonló tevékenységet folytató más civil szervezetekkel is.
A fentiekben részletezett célok elérése és minél teljesebbé tétele érdekében az egyesület a cél szerinti alábbi tevékenységeit a jogszabályokban rögzített közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi.
Az egyesület tevékenysége:
- a feladat megvalósítása érdekében együttműködés a célhoz kapcsolódó, azzal társadalmi azonosságban feladatukat végző egyéb egyesületekkel, szervezetekkel, intézményekkel
- az egyesület célját és feladatát kifejező, azt megismertető és népszerűsítő programok szervezése
- a feladat megvalósítása érdekében pályázatok készítése, fejlesztések, támogatások szervezése.
(…)
Az Egyesület célkitűzései elérése érdekében:
- védi, és eredményesen működteti a vagyonát, azzal hatékony gazdálkodik,
- az Egyesület önmaga és a kapcsolatok érdekében folyamatos érdekegyeztetést végez az önkormányzati és más szervekkel, illetve társadalmi szervezetekkel, társaságokkal,
- gondoskodik a tagok ismereteinek gyarapításáról,
- táborokat, és oktatásokat szervez,
- kapcsolatot tart fenn a környező egyesületekkel, és a megyei szövetséggel,
- ellátja tagjainak érdekvédelmét,
- Internetes honlapot üzemeltet a tagság, a vendégek, és az érdeklődők megfelelő tájékoztatására, az egyesület és lehetőségek népszerűsítésére,
- elvégzi mindazon feladatokat, melyeket jogszabály vagy ezen alapszabály megállapít.”
[14] Az Alapszabály1. és Alapszabály2. áttekintése és vizsgálata után olyan rendelkezést, amely egyértelműen utalna arra, hogy a Méhkeréki Románok Egyesülete célja a román nemzetiség képviselete, a Bizottság nem talált. A Bizottság az alapszabályok egyéb rendelkezéseinek a figyelembevételét mellőzte a szervezet céljának tartalmi értelmezésekor, mivel azok kizárólag a Méhkeréki Románok Egyesülete szervezetére, működésére, vagyonára és gazdálkodására, képviseletére és megszűnésére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak.
[15] A Bizottság a Méhkeréki Románok Egyesülete alapszabályainak elemzése során arra az álláspontra jutott, hogy a szervezet célja – amely elsősorban a helyi román nemzetiség anyanyelvének, hagyományainak megőrzése, fejlesztése – nem teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában előírt követelményt, az abban foglaltak nem értelmezhetők a román nemzetiség képviseleteként a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben.
[16] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Méhkeréki Románok Egyesülete alapszabályaiban nem szerepel a román nemzetiség egyértelmű képviselete, ezért a szervezet bejelentése nem felel a jogszabályi feltételeknek, ezért a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasította a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
II.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[17] A határozat az Njtv. 2. § 14. pontján, a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont c) és d) alpontján, 119. §-án, 132. §-án, 133. § (1) bekezdésén, 307/D. § (3) és (8) bekezdésén, 337/B. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, valamint 224. § (1)-(3) bekezdésén alapul.
Budapest, 2024. március 21.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke