222/2024. NVB határozat - a H. K. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

   

A Nemzeti Választási Bizottság

222/2024. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a H. K. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 25. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

1. Kifogástevő 2024. április 22. napján 1 óra 14 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértése okán.
2. Kifogásának tárgya az általa megadott internetes elérhetőségen szereplő videóban Menczer Tamás által tett nyilatkozat. Kifogástevő szerint a bepanaszolt Menczer Tamás valótlan tényeket állított valamennyi „politikaelméletben hagyományosan baloldalinak tartott jelöltökről/pártokról”, mivel a „bepanaszolt Facebook közösségi oldalán 2024. április 21-én 13:58-kor közzétett videójában valótlanul, tényként állította, hogy a „dollárbaloldal” mindenben engedelmeskedik Brüsszelnek.
3. A Kifogástevő úgy véli, hogy Menczer Tamás közlése a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének érvényre jutását akadályozza, ennek alátámasztásaként idézi a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítélkezési gyakorlatát. A beadványban írtak szerint a „választási együttes eljárásban nyilvántartásba vett pártok közül egyetlen sem állította a bepanaszolt állításait. A bepanaszolt kampánytevékenysége során továbbá egyes valós tényeket elferdít, s azzal kísérli meg befolyásolni a szavazókat, mely szintén sérti a választási eljárásról szóló törvényben foglalt választási alapelveket.”
4. Előadta, hogy „a bepanaszolt „dollárbaloldallal” összefüggésben tett kijelentései és állításai nem minősülnek bizonyítható ténynek. Valamint a videóban többször jól láthatóan azonosítja azokat a közszereplőket, akiket a bepanaszolt a „dollárbaloldal” részének tart. A választási folyamat tisztaságának és a politikai nyilatkozatok tényszerűségének megőrzése rendkívül fontos a demokratikus intézmények egészséges működéséhez.” A Kifogástevő álláspontja szerint „a bepanaszolt által tett kijelentések, melyeket bizonyítható tényként prezentált, valójában megalapozatlan, elfogult állítások, amelyek sértik a választási eljárás alapelveit. Ezen állítások a politikai diskurzus színvonalának csökkenéséhez vezetnek, és aláássák a választópolgárok döntéshozatali képességét, mivel téves információkra alapozva formálhatják meg véleményüket.”
5. Mindezek alapján Kifogástevő kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy vizsgálja meg a bepanaszolt tevékenységét és tegyen meg minden szükséges lépést a jogellenes magatartás orvoslására.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

6. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem alapos.
7. Kifogástevő azt sérelmezi, hogy a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: FIDESZ) politikusa egy, közlése szerint a FIDESZ által közzétett óriásplakát előtt a következő nyilatkozatot tette: „Brüsszel alázatos szolgái. A tét óriási, ezért új kültéri kampányt indít a Fidesz. A dollárbaloldal mindent végrehajtana, amit Brüsszelben parancsolnak. Ha rajtuk múlna, mennénk a háborúba, jönnének a bevándorlók és megjelennének a nőnek öltözött férfiak, vagyis az LMBTQ propaganda is. Ne hagyjuk, hogy a dollárbaloldal segítségével Brüsszelben döntsenek a mi életünkről. A kampány online és szórólapokon keresztül is zajlik. Június 9-én támogassuk a Fidesz-KDNP jelöltjeit”.
8. A Kifogástevő által benyújtott bizonyítékból megítélhető az is, hogy a FIDESZ plakátkampánya milyen személyi körre vonatkozó, és milyen tartalmú közlést fogalmaz meg. A kifogásolt nyilatkozatot tevő Menczer Tamás mögött látható plakáton az Európai Bizottság elnöke, valamint négy magyar politikus látható, utóbbiak közül három egy-egy, a nyilatkozatban is szereplő témára utaló felirattal került ábrázolásra.
9. Jelen ügy megítélése szempontjából meghatározó jelentőséggel bír a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve.
10. A Kúria Kvk.II.37.419/2018/2. számú végzésében a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye tekintetében visszautalt a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú eseti döntésben foglaltakra, amely szerint az az eljárási alapelv tartalmát akként határozza meg, hogy azt a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelményként azonosítja. Ez azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető [összefoglalóan elsőként: 18/2008. (III. 12.) AB határozat]. Ezért a Kúria álláspontja értelmében a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. Ez mindig esetről esetre vizsgálva azonosítható, így megállapítható hamis tényállítás okán is a fenti választási eljárási alapelv sérelme [440/2019. (X. 17.) NVB határozat].
11. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a választási eljárás alapelvei alkotmányos értéknek minősülnek, így az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján lefolytatandó alapjog-korlátozási teszt során figyelembe vehetők [Kúria Kvk.II.37.706/2019/4. számú végzése, [35] bekezdés], tekintetbe kell venni azonban azt is, hogy a vitatott közlés tényállításnak vagy véleménynek minősül-e. Az Alaptörvény IX. cikkében foglalt, különleges védelmet élvező véleményszabadság korlátozhatósága tekintetében az Alkotmánybíróság gyakorlata irányadó.
12. Az Alkotmánybíróság a 3107/2018. (IV. 9.) AB határozatában „további alapvető alkotmányossági szempontokra mutatott rá kifejezetten annak a kérdésnek a mérlegelése körében is, hogy egy választási kampány során tett kijelentés tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e. Az Alkotmánybíróság egyfelől megerősítette, hogy az elhatárolásnak választási kampány során is alkotmányjogi jelentősége van, mivel a tényállításokra és az értékítéletekre eltérő mércék alkalmazandók {lásd 31/2014. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]; 5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás [27]; 9/2015. (IV. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}. Másfelől ugyanakkor az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatából az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a tényállításokra vonatkozó, a jogszerűtlenség megállapíthatósága tekintetében megengedőbb teszt alkalmazására ez esetben kifejezetten szűk körben van csak lehetőség, vagyis a tényállítás alkotmányjogi fogalmát megszorítóan kell értelmezni.” (..) „a szóban forgó kijelentés értékelése nem történhet csupán »megragadva a kijelentés direkt tartalmánál« {5/2015. (II. 25.) AB határozat, Indokolás [27]}, hanem a mérlegelést a választási kampány felfokozott helyzetét és az ügy összes körülményét figyelembe véve, valamint arra tekintettel kell elvégezni, hogy a jelöltek egymás programját és alkalmasságát minél szabadabban kritizálhassák {31/2014. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]-[30]; 9/2015. (IV. 23.) AB határozat, Indokolás [43]}.”
13. Az Alkotmánybíróság szerint „politikai vitákkal kapcsolatban azt is fontos kiemelni, hogy az ennek keretében megfogalmazott tényállítások meghatározása nem történhet önmagában a bizonyíthatósági teszt köznapi értelemben vett automatikus alkalmazásával, azaz nem szorítkozhat kizárólag a vizsgált kijelentés szó szerinti tartalmának értékelésére. A közügyek intenzív vitájában résztvevők jogi felelősségre vonásához nem elegendő annak kimutatása, hogy a vizsgált megszólalás bizonyos elemei ténylegesen, objektív módon cáfolhatók. A vitatott kijelentés értékelését arra is figyelemmel kell elvégezni, hogy a kijelentés milyen valódi jelentést hordoz a választópolgárok számára. Ennek az értékelésnek a szemléletét az határozza meg, hogy a közügyek demokratikus vitája során a vita érintettjei a politikai történéseket a maguk összefüggéseiben értelmező polgárok, akik tisztában vannak a pártpolitikai véleménynyilvánítások figyelemfelkeltésre és túlzásokra hajlamos jellemzőivel {a választási kampányok vonatkozásában lásd: 3107/2018. (IV. 9.) AB határozat, Indokolás [28]}. A mérlegelés tehát egyértelműen túlmutat a kijelentés elemeinek pusztán bizonyíthatósági teszttel történő vizsgálatán, és az ügy valamennyi körülményének értékelését igényli. Ha az egymásra tett kijelentések közvetlenül a közéleti szereplők politikai tevékenységére, programjára vagy közéleti hitelességére, alkalmasságára vonatkozik, akkor – még ha állító módban fogalmazták is meg – vélelmezhető a közlés véleményként való értelmezése. Szintén védelem alá tartozhat a kritika, túlzó, meghökkentő megfogalmazása akkor is, ha a túlzás esetleg ténybeli kérdést is érint. Kétség esetén ráadásul a mérlegelés arra is támaszkodhat, hogy egyes részletek tényszerű cáfolatára széles körű lehetőség nyílik {a választási kampányok vonatkozásában lásd: 3107/2018. (IV. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}.” [3080/2024. (III. 1.) AB határozat, Indokolás (45)].
14. Az Alkotmánybíróság gyakorlatából nem következik, hogy a jelöltek bármilyen valótlan információt, állítást terjeszthetnek egymásról: „ha a megnyilatkozásnak észszerűen még a kampány körülményei között sem tulajdonítható olyan jelentés, amely szerint a közlést a választók az érintett múlt- vagy jövőbeli politikájára vagy a jelölt alkalmasságára vonatkozó politikai véleményként értelmezik, akkor helye lehet a közlő valótlan tényállítás miatt történő felelősségre vonásának. Minél közvetettebb módon kötődik egy kijelentés a jelölt politikai tevékenységéhez, programjához, illetve minél önállóbb jelentősége és minél nagyobb súlya van a megnyilvánulás ténybeli elemének, annál inkább valószínűsíthető, hogy az állítás jogszerűségének megítélésére valóban a tényállításokra irányadó követelmények alapján kerüljön sor {lásd: 3107/2018. (IV. 9.) AB határozat, Indokolás [32]}” [3111/2022. (III. 23.) AB határozat, Indokolás (46)].
15. A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint a Menczer Tamás által tett közléssel, illetve a közlés által magyarázott plakátkampánnyal érintett bármely személy cáfolhatja a közlésben foglaltakat, azokkal vitatkozhat. A Kifogástevő által panaszolt közlések egyike sem értelmezhető olyan tényállításként, amely a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvbe ütközne, ugyanis Menczer Tamás nyilatkozata - az alkotmánybírósági gyakorlat figyelembevételével végzett tartalmi vizsgálat alapján - nem egy vagy több konkrét állítást tartalmaz, hanem a kritika tárgyává tett személyek, illetve személyi kör általános politikájára vonatkozó véleménynek minősül.
16. Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

17. A határozat az Alaptörvény IX) cikkén, a Ve. 2 § (1) bekezdés e) pontján, a 208. §-án és a 220. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2024. április 22.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke