A Nemzeti Választási Bizottság
22/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Ozvena Budapesti Szlovák Kórus (1114 Budapest, Fadrusz utca 11/A.) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán az Ozvena Budapesti Szlovák Kórus jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét visszautasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. március 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek való megfelelés vizsgálata]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. § (2) bekezdése, valamint a 337/B. § alapján az Ozvena Budapesti Szlovák Kórus képviselője 2024. március 18-án kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[2] A Ve. 3. § (1) bekezdésének 3. d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
[3] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njtv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint a 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. Az Njtv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[4] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
[5] A Ve. 307/D. § (1) bekezdése szerint – melyet a Ve. 308. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására is alkalmazni kell – a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság - amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor nyilatkoznia kell arról, hogy az egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.
[6] A Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában, illetve a P5 nyomtatványon megadott adatai egyezést mutatnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adataival.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta az Ozvena Budapesti Szlovák Kórus 2021. január elsején hatályos és a bejelentés időpontjában hatályos alapszabályát és a szervezet adatait tartalmazó kivonatot, amelyet a Nemzeti Választási Iroda a Fővárosi Törvényszéktől 2024. március 18-ai megkeresésében kért be, és amelyet a Bizottság jelen eljárásban is irányadónak tekintett.
[8] A szervezet a bejelentkezésekor úgy nyilatkozott, hogy megfelel az Njtv.-ben támasztott feltételeknek. Ennek vizsgálatát a Bizottság az Njtv. 2. § 14. pontjának rendelkezése alapján a Fővárosi Törvényszék által megküldött, 2021. január elsején hatályos 2016. február 22-én kelt (továbbiakban: Alapszabály 1.), továbbá a bejelentkezéskor is hatályos 2022. október 25-én kelt (továbbiakban: Alapszabály 2.) alapszabályának teljes körű tartalmi áttekintésével végezte el.
[9] A vizsgálat során a Bizottság figyelemmel volt a Kúria Kvk.IV.37.946/2019/2., Kvk.III.37.927/2019/2. számú és a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzésében lefektetett szempontokra. Ennek során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy azokban szerepel-e a szlovák nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mert ahogyan azt a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzés rögzíti, csak ebben az esetben minősülhet az egyesület nemzetiségi szervezetnek, „csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Nektv. 58.§ (1), valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján”.
[10] Az Ozvena Budapesti Szlovák Kórus Alapszabály 1. II. pontja, „Az Egyesület célja tevékenységi köre” megjelölésű az alábbiakat szerint tartalmazza:
„a.) a Magyarországi szlovákok zenei kultúrájának felgyűjtése, művelése, a szlovák népdalok négyszólamú feldolgoztatása, komponálása. A kórusművek betanulása, színpadra állítása a kórusművek kiadása írott és hangzó formában. A Kórus közhasznú tevékenységet folytat.
b.) Koncertek szervezése-a szlovákok által lakott településeken, a kerületi szlovák önkormányzatok rendezvényein, az Országos Szlovák Önkormányzat ünnepségein, valamint a szlovák egyház-zenei fesztiválokon.
c.) Kórusfesztiválok rendezése-hazai és nemzetközi szlovák kórusok részvételével.
d.) Nemzetközi Kórustalálkozón való részvétel.
e.) Kiadványozás-Magyarországi kortárs szlovák kórusművek írott és hangzóanyag CD kiadása.
f.) Szakmai képzés-Kórustábor szervezése”
[11] A Bizottság álláspontja szerint e cél alapján nem lehetséges minden kétséget kizáróan a nemzetiségi szervezetként való megjelenésre következtetni, ezért indokolt volt az alapszabály II. 2.2. pont szerinti rendelkezések áttekintése is. Az Alapszabály 1. II. 2.2. pontja szerint „A Egyesület ezen célok elérése érdekében szorosan együttműködik más helyi szervezetekkel, elsősorban az alapbázist képző Fővárosi, az Országos Szlovák Önkormányzattal, de számít a Fővárosi kerületi, illetve a főváros környéki szlovák önkormányzatok és a Budapesti Szlovák Intézet támogatására is. Természetesen kapcsolatot tart fenn a hazai és a határon túli szlovák és harmadik országbeli szlovák kulturális szervezetekkel is. Kapcsolatot tart:
a, a hazai szlovák kórusokkal, civil szervezetekkel,
b, a szlovák önkormányzatokkal,
c, az anyaországi Határon Túli szlovákok Hivatalával,
d, az anyaország szakmai szervezeteivel, kórusaival,
e, a világban működő szlovák szervezetekkel, kórusokkal.”
[12] Az Alapszabály 1. rendelkezéseinek áttekintése után a Bizottság – a bejelentéskor hatályban lévő – Alapszabály 2. rendelkezéseit vette górcső alá.
[13] Az Ozvena Budapesti Szlovák Kórus Alapszabály 2. II. pontja, „Az Egyesület célja tevékenységi köre” megjelölésű az alábbiakat szerint tartalmazza:
„a.) a Magyarországi szlovákok zenei kultúrájának felgyűjtése, művelése, a szlovák népdalok négyszólamú feldolgoztatása, komponálása. A kórusművek betanulása, színpadra állítása a kórusművek kiadása írott és hangzó formában. A Kórus közhasznú tevékenységet folytat.
b.) Koncertek szervezése a szlovákok által lakott településeken, a kerületi szlovák önkormányzatok rendezvényein, az Országos Szlovák Önkormányzat ünnepségein, valamint a szlovák egyház-zenei fesztiválokon.
c.) Kórusfesztiválok rendezése hazai és nemzetközi szlovák kórusok részvételével.
d.) Nemzetközi Kórustalálkozón való részvétel.
e.) Kiadványozás-Magyarországi kortárs szlovák kórusművek írott és hangzóanyag CD kiadása.
f.) Szakmai képzés-Kórustábor szervezése”
[14] A Bizottság álláspontja szerint e cél alapján nem lehetséges minden kétséget kizáróan a nemzetiségi szervezetként való megjelenésre következtetni, ezért indokolt volt az Alapszabály 2. II. 2.2. pont szerinti rendelkezések áttekintése is. Az Alapszabály 2. II. 2.2. pontja szerint „A Egyesület ezen célok elérése érdekében szorosan együttműködik más helyi szervezetekkel, elsősorban az alapbázist képző Fővárosi, az Országos Szlovák Önkormányzattal, de számít a Fővárosi kerületi, illetve a főváros környéki szlovák önkormányzatok és a Budapesti Szlovák Intézet támogatására is. Természetesen kapcsolatot tart fenn a hazai és a határon túli szlovák és harmadik országbeli szlovák kulturális szervezetekkel is. Kapcsolatot tart:
a) a hazai szlovák kórusokkal, civil szervezetekkel,
b) a szlovák önkormányzatokkal,
c) az anyaországi Határon Túli Szlovákok Hivatalával,
d) az anyaország szakmai szervezeteivel, kórusaival,
e) a világban működő szlovák szervezetekkel, kórusokkal.”
[15] Az Alapszabály 1. és Alapszabály 2. áttekintése és vizsgálata után, azonban olyan rendelkezést, amely egyértelműen utalna arra, hogy az Ozvena – Budapesti Szlovák Kórus célja a szlovák nemzetiség képviselete, a Bizottság nem talált. Az alapszabályok egyéb rendelkezéseinek, így a III. – VII. pont alatti részeknek a figyelembe vételét mellőzte a szervezet céljának tartalmi értelmezésekor, mivel azok kizárólag a az Ozvena – Budapesti Szlovák Kórus szervezetére, működésére, képviseletére és megszűnésére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak.
[16] A Bizottság az Ozvena – Budapesti Szlovák Kórus alapszabályainak elemzése során arra az álláspontra jutott, hogy a szervezet célja – amely elsősorban a szlovák zenei kultúra hagyományainak megőrzése, ápolása, azok színpadra állítása – nem teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában előírt követelményt, az abban foglaltak nem értelmezhetők a szlovák nemzetiség képviseleteként a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben.
[17] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy az Ozvena – Budapesti Szlovák Kórus alapszabályában nem szerepel a szlovák nemzetiség egyértelmű képviselete, ezért a szervezet bejelentése nem felel a jogszabályi feltételeknek, ezért a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasította a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
II.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat az Njtv. 2. § 14. pontján, a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont c) és d) alpontjain, 119. §-án, 132. §-on, 133. § (1) bekezdésén, 307/D. § (3) és (8) bekezdésén, 337/B. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(3) bekezdésén alapul.
Budapest, 2024. március 18.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke