A Nemzeti Választási Bizottság
209/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács (1094 Budapest, Viola utca 10.) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét visszautasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek való megfelelés vizsgálata]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. § (2) bekezdése, valamint 337/B. §-a alapján a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács képviselője 2024. április 16-án kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) - mint görög nemzetiségi szervezet - jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[2] A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
[3] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. Az Njtv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[4] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
[5] A Ve. 307/D. § (1) bekezdése szerint – melyet a Ve. 308. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására is alkalmazni kell – a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor nyilatkoznia kell arról, hogy az egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.
[6] A Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában, illetve a P5 nyomtatványon megadott adatai egyezést mutatnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adataival.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács 2021. január elsején hatályos és a bejelentés időpontjában is hatályos alapszabályait, valamint a szervezet adatait tartalmazó kivonatot, amelyet a Nemzeti Választási Iroda a Fővárosi Törvényszéktől 2024. április 17-ei megkeresésében kért be.
[8] A szervezet a bejelentkezésekor úgy nyilatkozott, hogy megfelel az Njtv.-ben támasztott feltételeknek. Ennek vizsgálatát a Bizottság az Njtv. 2. § 14. pontjának rendelkezése alapján a Fővárosi Törvényszék által megküldött, 2021. január elsején hatályos 2018. szeptember 10. napján kelt alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály1), a 2021. október 11-én kelt alapszabály (a továbbiakban: Alapszabály2), végezetül a jelenleg is hatályos 2023. május 17. napján kelt alapszabály (a továbbiakban: Alapszabály3) teljes körű tartalmi áttekintésével végezte el.
[9] A vizsgálat során a Bizottság figyelemmel volt a Kúria Kvk.IV.37.946/2019/2., Kvk.III.37.927/2019/2. számú és a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzésében lefektetett szempontokra. Ennek során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy azokban szerepel-e az adott nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mert ahogyan azt a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzés rögzíti, csak ebben az esetben minősülhet az egyesület nemzetiségi szervezetnek, „csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Nektv. 58.§ (1), valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján”.
[10] Fenti megállapítások után a Bizottság a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács alapszabályait vizsgálta meg. Alapszabály1 II. 1. pontja tartalmazza az egyesület céljait az alábbiak szerint:
„a.) Az egyesület célja, hogy tevékenységével támogassa magyarországi székhelyű, vagy magyar tőkével alapított görögországi tagjai tevékenységét Görögországban, illetve görög tagjai tevékenységét Magyarországon, és képviselje tagjai érdekeit.
b.) Az alapítók célul tűzik ki a tagok érdekegyeztetését a befektetések helyzetét befolyásoló gazdaságpolitikai kérdésekben a Tanács mindenkori nagyságának, szervezettségének megfelelő szinten.
c.) Az Egyesület rendszeres időközönként tájékoztatja tagjait a két ország gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatait és a Görögország EU-kapcsolatait érintő hírekről, eseményekről és rendezvényekről.
d.) Az Egyesület vezető szerepet kíván vállalni a magyar-görög gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésében és szervezésében, ennek keretében ösztönzi a hazai és nemzetközi rendezvényeken való részvételt.”
[11] Az Alapszabály2 II. 1. a-d) pontjai tartalmazzák az egyesület céljait, amelyek szinte szó szerint megegyeznek az Alapszabály1 szerinti célokkal, eltérés csupán az a) pont tekintetében mutatható ki a következők szerint: „a.) Az egyesület célja, hogy tevékenységével támogassa magyarországi székhelyű, vagy magyar tőkével alapított görögországi tagjai tevékenységét Görögországban, illetve görög tagjai tevékenységét Magyarországon, és képviselje tagjai érdekeit, különös tekintettel a görög nemzetiségű tagokra.”
[12] Az Alapszabály3 II. 1. a-d) pontjaiban taglalt egyesületi célok pedig azonosságot mutatnak az Alapszabály2-ben bemutatott egyesületi célokkal.
[13] Kifejtettek alapján a Bizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy tárgyi alapszabályokba foglalt cél: tagság harmadik személy(ek) irányában fennálló képviselete (lásd: „képviselje tagjai érdekeit, különös tekintettel a görög nemzetiségű tagokra” fordulat) megfeleltethető-e az adott nemzetiség képviseletének.
[14] A Bizottság e kérdés eldöntése kapcsán nem tud eltekinteni az Njtv. 2. § 14. pontjában foglaltaktól, amely rendelkezés egyértelműen megfogalmazza azt, hogy csak azon egyesület minősülhet nemzetiségi szervezetnek, amely alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete. Az Njtv. alapján tehát a képviseletnek az adott nemzetiség vonatkozásában globálisan, általános jelleggel kell fennállnia, az nem korlátozódhat a nemzetiségen belüli szűk csoportra, nevezetesen a tagok képviseletére, amely személyi kör nyilvánvalóan szűkebb, mint az adott nemzetiséghez tartozók száma.
[15] Különös hangsúlyt kap a fenti megállapítás, amennyiben az együttesen kerül értelmezésre az alapszabály azon rendelkezéseivel, amelyek meghatározzák, hogy kik lehetnek az egyesület rendes, pártoló vagy tiszteletbeli tagjai (lásd alapszabályok III.1. pont). Ugyanis az alapszabályok nem tartalmaznak semmilyen előírást a tagok görög nemzetiséghez tartozása kapcsán, a rendes tagok tekintetében csupán egyetlen megkötést tartalmaz, miszerint „a magyar-görög relációban való érdekeltségét meggyőzően valószínűsíti”.
[16] A Bizottság az alapszabályok II.1.b)-d) pontjaiban foglalt célok elemzése kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy az b) és c) pontokban foglalt célok egyrészt ugyancsak kizárólag a tagok és az egyesület viszonylatában állnak fenn, azok tehát nem lépnek túl az egyesület és a tagsága között fennálló jogviszonyon, másrészt tartalmukat tekintve sem feleltethetők meg a képviselethez társuló, általánosan elfogadott jelentéstartalomnak.
[17] A Bizottság az alapszabályok II.1.d) pontjában megjelenő „magyar-görög gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok fejlesztésében és szervezésében” való szerepvállalást a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységként tudja értékelni, amely törvényi szinten az Njtv. 2. § 15. pontjában jelenik meg, a nemzetiségi egyesület egyik fogalmi elemeként. A nemzetiségi szervezet és a nemzetiségi egyesület fogalma azonban nem azonos, közéjük egyenlőségjel nem tehető.
[18] A Kúria – a jelen ügyben szintén követendő – Kvk.III.39.021/2024/3. számú végzése [26] bekezdésében a Kúria Kfv.I.37.934/2019/2. számú végzésére utalva, hangsúlyozta, hogy míg a Njtv. 2. § 15. pont nemzetiségi egyesület fogalma a nemzetiségi, kulturális autonómiával áll összefüggésben, a 14. pont kifejezetten a nemzetiségi önkormányzati képviselet viszonylatában adja meg a nemzetiségi szervezet fogalmát. A két törvényi definíció két eltérő tevékenységet feltételez, így az egyiket célzó érdekképviselet nem alkalmas a másik területen való képviselet ellátására. A kérelmező által levezetett jogértelmezés kiüresítené az Njtv. 2. § 14. pontban meghatározott alapszabályi feltételt valamennyi nemzetiségi egyesület vonatkozásában, a nemzetiségi szervezet meghatározását nem a kúriai gyakorlat, hanem a törvény fogalmazta meg. {lásd továbbá Kvk.VII.39.033/2024/3. [21] bekezdés}
[19] A Bizottság az Alapszabály egyéb rendelkezéseinek a figyelembevételét mellőzte a szervezet céljának tartalmi értelmezésekor, mivel azok kizárólag a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács szervezetére, működésére, vagyonára és gazdálkodására, képviseletére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak.
[20] A Bizottság a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács alapszabályainak elemzése során arra az álláspontra jutott, hogy a szervezet célja – amely elsősorban a tagság érdekeinek képviseletére, különös tekintettel a görög nemzetiségű tagokra korlátozódik – nem teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában előírt követelményt, az abban foglaltak nem értelmezhetők kifejezetten a görög nemzetiség képviseleteként a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben.
[21] A Bizottság a vizsgálata során ugyancsak figyelemmel volt a Kúria legfrissebb, 2024. április 15. napján kelt, Kvk.VII.39.033/2024/3. számú végzésében foglaltakra. Felhívott döntés elvi éllel megállapítja, hogy a civil szervezet nemzetiségi önkormányzati választáson jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az alapszabályban vállalt célként, illetve feladatként a választást megelőző legalább 3 éve tartalmazza az adott nemzetiség nemzetiségi önkormányzatában, illetve annak választásában való képviseletét. Ezt a sajátos feltételt a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Kúriának is a 2024. évi választások tekintetében önállóan kell vizsgálnia. Szintén elvi éllel rámutat a döntés arra, hogy az a körülmény, hogy valamely korábbi választáson egy jelölő szervezetet azonos vagy hasonló feltételekkel nyilvántartásba vették, nem mentesít a törvényi feltételeknek megfelelés ismételt vizsgálata alól, a korábbi nyilvántartásba vétel az újabb választás tekintetében nem eredményez szerzett jogot.
[22] Utóbbi kúriai megállapítás azért bír jelentőséggel, mert a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács elnevezésű egyesületet mint jelölő szervezetet a görög nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. október 13. napjára kitűzött választásán a Fővárosi Választási Bizottság 84/2019. (VIII.28.) számú határozatával nyilvántartásba vette. Azonban a kialakult joggyakorlat szerint a 2019. évhez kapcsolódó jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel esetleges jogszerűsége vagy jogszabálysértő jellege nem befolyásolja a jelen határozat jogi megalapozottságát. {lásd: Kvk.III.39.021/2024/3. [32] bekezdés}
[23] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar-Görög Tudományos és Kulturális Üzleti Tanács alapszabályaiban nem szerepel kifejezetten a görög nemzetiség egyértelmű képviselete, ezért a szervezet bejelentése nem felel a jogszabályi feltételeknek, ezért a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasította a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
II.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[24] A határozat az Njtv. 2. § 14. pontján, a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont c) és d) alpontján, 119. §-án, 132. §-án, 133. § (1) bekezdésén, 307/D. § (3) és (8) bekezdésén, 337/B. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, valamint 224. § (1)-(3) bekezdésén alapul.
Budapest, 2024. április 19.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke