A Nemzeti Választási Bizottság
202/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Dél-Magyarországi Örmény Kulturális Egyesület (6721 Szeged, Osztrovszky utca 6., a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Bizottság 13/2024. számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]
[1] Beadványozó képviselője 2024. április 8-án kezdeményezte a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB) az egyesület örmény nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[2] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (1) bekezdése alapján a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Iroda a bejelentést követően ellenőrizte az egyesület létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy az egyesület az Európai Parlament tagjai, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, és a bejelentéskor megadott adatai egyezést mutatnak a közhiteles bírósági nyilvántartás adataival.
[3] Ezt követően a TVB megvizsgálta, hogy az egyesület megfelel-e a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 2. § 14. pontjában foglalt feltételeknek. Az Njtv. 58. § (1) bekezdése alapján, valamint a 60. § (1) és (2) bekezdése alapján ugyanis a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. A Njtv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[4] A TVB a 2024. április 12-én meghozott 13/2024. számú határozatában megállapította, hogy az egyesület alapszabályában nem szerepel az örmény nemzetiség egyértelmű képviselete, ezért a szervezet örmény nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételi kérelmét elutasította.
[5] A TVB a határozatának indokolásában ismertette, hogy megvizsgálta a Dél-Magyarországi Örmény Kulturális Egyesület 2016. április 22-én kelt 2023. szeptember 28. napján módosított és egységes szerkezetbe foglalt, a bejelentés időpontjában hatályos alapszabályát és a szervezet adatait tartalmazó kivonatot, amelyet a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Iroda a Szegedi Törvényszéktől 2024. április 8-ai megkeresésében kért be, és amelyet a TVB az eljárásában is irányadónak tekintett.
[6] A TVB a határozatában ezt követően kifejtette, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítást nyert, hogy Beadványozó a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában, illetve a P5 nyomtatványon megadott adataival.
[7] A TVB határozatában továbbá hozzáfűzte, hogy megvizsgálta Beadványozó bejelentkezésekor tett azon nyilatkozatát is, amely szerint megfelel az Njtv.-ben támasztott feltételeknek. Ezen vizsgálatot a TVB az Njtv. 2. § 14. pontjának rendelkezése alapján a Szegedi Törvényszék által megküldött, a bejelentkezéskor is hatályos alapszabályának teljes körű tartalmi áttekintésével végezte el.
[8] A TVB a határozatának indokolásában azt is kifejtette, hogy a vizsgálat során figyelemmel volt a Kúria Kvk.III.37.927/2019/2. számú és a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzésében lefektetett szempontokra. Ennek során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az alapszabályban szerepel-e az örmény nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mert ahogyan azt a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzés rögzíti, csak ebben az esetben minősülhet az egyesület nemzetiségi szervezetnek, „csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Njtv. 58.§ (1), valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján”.
[9] A TVB ismertette továbbá, hogy az Egyesület alapszabályának 3.§ „Az Egyesület céljai és feladatai” megjelölésű része az „Egyesület céljait és feladatait” az alábbiakat szerint tartalmazza: „a) Egy közösségbe gyűjteni a nemzetiségük sorsáért felelősséget őrző örményeket. b) A működési területén élő örmények kulturális, erkölcsi és társadalmi fejlődésének elősegítése. c) Hozzájárulás az örmény kultúra értékeinek védelméhez.” A TVB álláspontja szerint e cél alapján nem lehetséges minden kétséget kizáróan a nemzetiségi szervezetként való megjelenésre következtetni, ezért a túl általános cél konkretizálása érdekében indokolt volt az alapszabály 2. „Az egyesületi célok megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi” alatt kifejtett tevékenységeket tartalmazó rendelkezések áttekintése is. Azonban olyan rendelkezést, amely egyértelműen utalna arra, hogy az Egyesület célja az örmény nemzetiség képviselete, a TVB nem talált. Az alapszabály egyéb rendelkezéseinek, a figyelembevételét mellőzte a szervezet céljának tartalmi értelmezésekor, mivel azok kizárólag az Egyesület szervezetére, működésére, képviseletére és megszűnésére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak.
[10] A TVB kifejtette, hogy az Egyesület alapszabályának elemzése során arra az álláspontra jutott, hogy a szervezet célja nem teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában előírt követelményt, az abban foglaltak nem értelmezhetők az örmény nemzetiség képviseleteként a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben.
[11] Mindezek alapján a TVB megállapította, hogy Beadványozó örmény nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére nincs törvényes lehetőség.
II.
[A fellebbezés tartama]
[12] Beadványozó a TVB 13/2024. (IV.12.) számú határozatával szemben 2024. április 15-én 9 óra 48 perckor személyesen nyújtott be fellebbezést a Csongrád-Csanád Vármegyei Területi Választási Irodánál (a továbbiakban: TVI). A TVI a fellebbezést az ügy iratanyagával együtt 2024. április 15-én 10 óra 22 perckor elektronikus úton megküldte a Nemzeti Választási Bizottságnak (a továbbiakban: NVB).
[13] Beadványozó fellebbezésében kérte a TVB határozatának felülvizsgálatát, valamint örmény nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[14] Fellebbezésében előadta, hogy egyesületük 2006. november 9-én alakult, amelynek alapszabályát ügyvéd készítette el ugyanazon szövegezéssel, mint a jelenlegi. Beadványozó hozzáfűzte, hogy 2007. január 26-án készült egy módosítás, amelyben az egyesület célja ugyanúgy van megfogalmazva, és amelyet szintén ügyvéd készített. Kifejtette továbbá, hogy 2023. szeptember 8-án egy újabb módosítás is készült az egyesület elnökének változása miatt, amelyet ismételten ügyvéd készített ugyanezen szövegezéssel.
[15] Beadványozó hivatkozott továbbá arra, hogy ezt megelőzően már két ciklusban is indultak a választásokon, „2019. évben 5 fős képviselőtestületünk, 2015-ben pedig 3 fős képviselő testületünk lett választva az Egyesület ajánlásával.”
[16] Hozzáfűzte, hogy ha valaki már korábban kifogásolta volna a határozatuk 12. és 13. pontjában felhozott elutasítási indokot, akkor már korábban megtették volna a lépéseket a módosításra.
[17] Hivatkozott továbbá arra is, hogy a választásokig hátra lévő rövid idő miatt már nincs lehetőség a kért szövegezés alapszabályba történő felvételére, ezért „méltányosságból” kérte az Egyesület jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[18] Az NVB megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[19] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[20] A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani
a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
[21] A fellebbezésnek a Ve. 224. § (3) bekezdése szerint tartalmaznia kell
a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,
b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[22] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[23] A Bizottság rámutat arra, hogy a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésben meg kell jelölni a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
[24] A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[25] AZ NVB megállapítja, hogy Beadványozó a fellebbezésében nem jelölte meg a konkrét jogszabálysértést és annak konkrét jogszabályi helyét.
[26] Mindezek alapján Beadványozó fellebbezésben kifejtett érvei jogszabálysértés (konkrét jogszabályhely megsértése) megjelölése hiányában érdemben nem voltak vizsgálhatóak.
[27] A Bizottság a fellebbezés vizsgálata alapján azt is megállapítja, hogy a fellebbezés a Ve. 224. § (3) bekezdésének tételes rendelkezése ellenére nem tartalmazza Beadványozó székhelyét, valamint bírósági nyilvántartási számát sem.
[28] A Bizottság mindezek alapján a fellebbezést a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemek hiánya miatt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[29] A határozat a Ve. 132. §-án, 133. § (1) bekezdésén, 134. §-án, 221. § (1) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén, 231. § (1) bekezdésének d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. április 17.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke