16/2023. NVB határozat - a Seres Mária magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

16/2023. számú határozata 

A Nemzeti Választási Bizottság a Seres Mária (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért Ön azzal, ha egy párt gazdálkodása nem felel meg a törvényeknek, ne legyen jogosult többé költségvetési juttatásra?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2023. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2023. január 26-án postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
  2. A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A vizsgálat során az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapította, hogy Szervező a kezdeményezéshez – Szervezőt is beleértve – 25 választópolgár támogató aláírását csatolta, amelyek közül 24 választópolgár támogató aláírása felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek. Így Szervezőt is figyelembe véve a kezdeményezéshez összesen 24 érvényes választópolgári aláírás került csatolásra.
  3. Figyelemmel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés megfelelt az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak, a kérdést a Nemzeti Választási Iroda vezetője az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján a Bizottság elé terjesztette.

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

  1. Az Nsztv. 11. §-a szerint a Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
  2. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, amely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként az az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik.

III.

[A népszavazási kérdés jogi háttere]

  1. A Bizottság elengedhetetlennek tartja a jelen népszavazási kérdés tárgyát képező pártok törvényes gazdálkodása tekintetében néhány fontosabb jogszabály áttekintését.
  2. Az Alaptörvény VIII. cikk (3) és (4) bekezdései szerint a pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
  3. A pártok vagyonára és gazdálkodására a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) tartalmaz rendelkezéseket. A Ptv. 4. § (1) bekezdése szerint a párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, a párt országgyűlési képviselőcsoportja által az országgyűlési képviselőcsoport működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.
  4. A Ptv. 4. § (2) és (3) bekezdései kizárják bizonyos vagyoni hozzájárulások elfogadását, amelynek megsértése esetén annak értékét az Állami Számvevőszék felhívására a párt köteles a központi költségvetésnek befizetni, továbbá a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Ugyanezen jogkövetkezmény alkalmazását írja elő, amennyiben a párt a Ptv. 6. §-ban rögzített szabályokat megsértve folytat gazdasági-vállalkozási tevékenységet.
  5. A Ptv. 5. §-a szerint a párt támogatásra jogosult. A központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át - egyenlő arányban - az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg. A pártok támogatására fordítandó összeget a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján.
  6. A Ptv. 9. §-a szerint a pártok kötelesek minden év május 31-ig az 1. számú melléklet szerinti pénzügyi kimutatást a Magyar Közlönyben, valamint saját honlappal rendelkező pártok a honlapjukon is közzétenni. A párt gazdálkodására egyebekben az egyesületek gazdálkodására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
  7. A Ptv. 1/A. §-a alkalmazni rendeli az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil szervezetek egyesülésére, szétválására, felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit, továbbá az Ectv. 11. § (3)-(5), (6) és (7) bekezdését.
  8. A Ptv. 2. § (5) bekezdése szerint az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörét a pártok működése felett az e törvényben meghatározottak szerint gyakorolja. A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.
  9. A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére a Ptv. 10. §-a alapján az Állami Számvevőszék jogosult. Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesültek. Amennyiben azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az ügyész Ectv. 11. § (3) bekezdésének megfelelő eljárását indítványozza.
  10. Az Ectv. 11. § (4) és (6) bekezdései szerint a bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége az Ectv. 3. § (3)-(5) bekezdésébe ütközik.
  11. A Ptv.-ben meghatározott forrásokon felül a pártok a választási kampányidőszak alatt a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásaik fedezésére az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) szerint a központi költségvetésből további állami támogatásokra jogosultak.
  12. A Kftv. 3. §-a szerint az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt a központi költségvetésből az 5. § szerinti összeg 40%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább hetvenegy, 50%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan, 60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden egyéni választókerületben jelöltet állított.
  13. A Kftv. 6/A. § (2) bekezdése szerint ugyanakkor nem jogosult a támogatásra az a párt, amelynek korábban a Kftv. hatálya alá tartozó visszafizetési kötelezettsége keletkezett, azt nem teljesítette és annak behajtása sem vezetett eredményre.
  14. A Kftv. 9. §-a tartalmazza a választási kampány költségeinek elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokat.
  15. A Kftv. 7. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértő jelölt, illetve jelölő szervezet köteles a 7. §-ban meghatározott, a választásra összesen fordítható összeg felett felhasznált összeg kétszeresét az Állami Számvevőszék felhívására a központi költségvetés részére befizetni. Ennek elmulasztása esetén a kincstár a befizetési kötelezettségről határozatot hoz.
  16. Az Alaptörvény 43. cikk (1) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
  17. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 1. §-a szerint az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.
  18. Az ÁSZ tv. 5. § (11) bekezdés a) pontja szerint az Állami Számvevőszék törvényességi szempontok szerint ellenőrzi a pártok gazdálkodását.
  19. Az ÁSZ tv. 31. §-a szerint az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében figyelemfelhívó levéllel fordulhat az ellenőrzött szerv vezetőjéhez. A szerv vezetője köteles a megfelelő intézkedést megtenni és erről az Állami Számvevőszék elnökét értesíteni.
  20. Az ÁSZ tv. 31/A. § (1) bekezdése alapján, amennyiben az ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást, illetve ennek veszélyét tárja fel, vagy az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével történő károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében az Állami Számvevőszék elnöke az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat a munkabérek folyósításának kivételével az előirányzat-felhasználási keret zárolása, az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztése, a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztése, valamint a bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az ellenőrzött szervezet tulajdonában vagy kezelésében lévő, az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelem tekintetében zár alá vétel elrendelése érdekében.
  21. Az ÁSZ tv. 32. §-a szerint az Állami Számvevőszék az ellenőrzésekről jelentést készít, amely nyilvános.
  22. Az ÁSZ tv. 33. §-a szerint a jelentését megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, aki köteles egy intézkedési tervet összeállítani. Ha az Állami Számvevőszék nem tartja elfogadhatónak visszaküldi kijavításra, kiegészítésre. Amennyiben nem kerül ismételten megküldésre, vagy az nem elfogadható az Állami Számvevőszék elnöke az ÁSZ tv. 33. § (3) bekezdése szerint kezdeményezheti az ellenőrzött szervezet vezetőjével szembeni büntető- vagy fegyelmi eljárás megindítását, továbbá az államháztartás valamelyik alrendszeréből származó támogatások vagy egyéb juttatások folyósításának felfüggesztését.

IV.

[Központi költségvetésről szóló törvény tartalmával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]

  1. A Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdés értelmezhetőségének azon aspektusát vizsgálta meg, hogy ha a kérdésben tartott népszavazás eredményeként a törvényeknek nem megfelelően gazdálkodó pártoktól megvonásra kerülne a költségvetési juttatás, az mennyiben érintené a központi költségvetés tartalmát, illetve magával vonná-e annak módosítását.
  2. A népszavazási kezdeményezés jogi hátterének ismertetésével a Bizottság rámutat arra, hogy a pártok jogsértő gazdálkodásához, működéséhez a fent megnevezett jogszabályok fűznek bizonyos jogkövetkezményeket. A Ptv.-ben foglalt rendelkezéseket megsértő vagyoni hozzájárulás elfogadása, gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatása – az Állami Számvevőszék felhívására – a központi költségvetés részére történő befizetési kötelezettséget, továbbá a központi költségvetésből juttatott támogatás mértékének csökkentését vonja maga után. A Kftv. hatálya alá tartozó, választási kampánytevékenység támogatásának felhasználására, illetve elszámolására vonatkozó szabályok megsértése a kincstár által meghozott határozat alapján történő be-, illetve visszafizetési kötelezettséget eredményez. Az Állami Számvevőszéknek az ÁSZ tv. 31/A. §-ában, valamint a 33. §-ában foglalt vagyonmegóvási intézkedései – többek között az illetékes hatóságnál kezdeményezett támogatások folyósításának felfüggesztése – a vagyon rendeltetésellenes, pazarló felhasználásának megszüntetésére hivatottak. Az Állami Számvevőszék ugyanakkor a Ptv. 10. § (4) bekezdése alapján, amennyiben súlyosabb törvénysértést észlel a párt gazdálkodása körében, kezdeményezheti az ügyész Ectv.-ben rögzített eljárását is. Az ügyész által indított eljárásra azonban csak az Alaptörvényben rögzített egyesülési jog súlyos sérelme esetén kerülhet sor, amely végső soron a párt bíróság általi feloszlatását is eredményezheti.
  3. Az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról. Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Költségvetési tv.) 1. melléklet I. Országgyűlés című fejezete, 8. Pártok támogatása cím alatt szabályozza, hogy melyek azok a pártok, amelyek költségvetési támogatásra jogosultak, valamint itt rendelkezik a támogatás összegéről is.
  4. A népszavazási kezdeményezésben feltett kérdés voltaképpen a jogkövetkezmények bővítését irányozza elő a kérdésben megfogalmazott „költségvetési juttatások” teljes megvonásával. A Bizottság rámutat arra, hogy a kérdésben megfogalmazott feltétel – a párt törvénysértő gazdálkodása – megvalósulása esetén, egy érvényes és eredményes népszavazás során, a pártoktól meg kellene vonni a központi költségvetési törvény 1. számú melléklet I. Országgyűlés című fejezet, 8. Pártok támogatása cím alatt szabályozott, összegszerűen meghatározott költségvetési támogatást, amely a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvény módosítását eredményezné akként, hogy a támogatásban nem részesülő párt egész sora törlésre, a támogatás összege a Ptv. § 5. § (2) bekezdésének értelmében – a támogatására fordítható összeg 25%-át egyenlő arányban a mandátumot szerzett pártok között, 75%-át pedig a választások eredménye alapján, a szavazatok arányában kell felosztani – pedig újraelosztásra kerülne, amely a támogatásban részesülő pártokhoz tartozó összegek megváltozását is maga után vonná.
  5. Az Alkotmánybíróság a 11/2022. (VI. 2.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) rögzítette, hogy következetes gyakorlata szerint a költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdés

- a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy

- a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása, illetve

- ha a kérdés arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat {vö. 51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 394–395; 58/2007. (X. 1.) AB határozat, ABH 2007, 676, 683; 40/2012. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [18]; Abh., Indokolás [31]}.

  1. Az Alkotmánybíróság tehát az 51/2001. (XI. 29.) AB határozat óta e három esetkörre nézve értelmezi a költségvetéssel összefüggő tiltott tárgykört, amely értelmezés az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontja és az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti tilalmak közötti párhuzamra való tekintettel az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvény hatálybalépését követő gyakorlatban is fenntartható (Abh., Indokolás [31]). Az Alkotmánybíróság megerősítette gyakorlatát, amely szerint „annak megítélésénél, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés, illetve a megtartandó népszavazás a költségvetési törvényben szereplő egyes bevételi vagy kiadási tételekkel közvetlen és jelentős kapcsolatban áll-e, a költségvetés egyes elemeinek akár pozitív, akár negatív meghatározását jelenti-e, az Alkotmánybíróság esetenkénti mérlegelés alapján dönt. A vizsgálatnál az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi szempontokat veszi alapul, nem a költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi jogi megfontolásokat.” {10/2016. (IV. 28.) AB határozat, Indokolás [34], 11/2022. (VI. 2.) AB határozat, Indokolás [18]}
  2. Az Abh.-ban az Alkotmánybíróság azt is kiemelte, hogy „[a]z alkotmányozó az Alaptörvényben „A közpénzek” címhez tartozó cikkek, illetve a költségvetési gazdálkodásról szóló N) cikk megalkotásával egyértelműen, alaptörvényi szinten kifejezte a gazdasági és pénzügyi jogi rendelkezések alkotmányos alapjait. Ezt illetően az N) cikk (1) és (3) bekezdéseiben rögzítette a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét, illetve hogy az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során ezen elvet kötelesek tiszteletben tartani. A 8. cikk (3) bekezdés b) pontjában felállított tiltott népszavazási tárgykörből kitűnik az alkotmányozó azon akarata, hogy a költségvetés stabilitását népszavazás mint kivételes közvetlen hatalomgyakorlás ne veszélyeztesse.” {Abh., indokolás [17]}
  3. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjának rendelkezése konkrét törvények, (így a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény) tartalmát vonja ki a népszavazás jogintézménye alól. Tekintettel arra, hogy a kérdésből fakadó jogalkotási feladat megvalósítása szükségszerűen maga után vonná a költségvetési törvény módosítását is, a Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti tiltott tárgykörbe ütközik, amely a hitelesítés akadályát képezi.

V.

[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]

  1. A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
  2. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
  1. A választópolgári egyértelműség vizsgálatánál abból kell kiindulni, hogy az átlagosan tájékozott állampolgár számára világos-e a kérdés, az kétséget nem hagyó tartalommal bír-e a szavak általánosan elfogadott, köznapi jelentése alapján. A Kúria korábbi gyakorlata (Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.VII.37.997/2016/4., Knk.VII.37.336/2017/3., Knk.VII.37.941/2018/2., Knk.VII.38.391/2018/2.)  szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
  2. A Bizottság vizsgálata tárgyává tette a népszavazásra javasolt kérdésben megjelölt „költségvetési juttatás” fogalmát. A jelen határozat indokolásának III. részében bemutatott jogszabályi háttérből kitűnik, hogy a vizsgált jogszabályok a kérdésben szereplő fogalmat nem nevesítik, ezért a Bizottság álláspontja szerint annak többféle értelmezése lehetséges.
  3. Egyrészt érthető alatta a Ptv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott, a párt vagyonát képező, esetleges költségeik, kiadásaik fedezésére szolgáló vagyonelemek, mint például a tagok által fizetett díjak, az állam által ingyenesen átadott ingatlanok, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulása, a párt által folytatott gazdasági-vállalkozási tevékenységből, vagy az általa alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből származó bevétel. Másrészt a kérdésben szereplő fogalom vonatkozhat a központi költségvetésből származó támogatásra, amely kétféle lehet; a Ptv. 5. §-a szerinti és a Kftv. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti támogatás.
  4. A Szervező által használt „költségvetési juttatás” fogalma miatt a választópolgár számára rejtve marad, hogy a kezdeményezés támogatásával arról dönt, hogy a pártok semmilyen, azaz a Ptv. és Kftv. szerinti támogatásra, valamint a Ptv. 4.§-ban meghatározott a párt vagyonát képező hozzájárulásokra, valamint bevételekre se legyenek jogosultak, vagy csak valamelyik akár a Ptv., akár a Kftv. szerinti támogatás, hozzájárulás vagy bevétel megszüntetéséről döntenek. Kérdésként merül fel továbbá, hogy amennyiben a Kftv. szerinti támogatás kiiktatása a cél, ez esetben megszűnne-e a 2/A. § (1) bekezdése szerinti lehetőség is, amely alapján a jelölt a támogatás igénybevételéről lemondhat, és azt az őt jelölő párt rendelkezésére bocsáthatja, vagy ez a lehetőség a jövőben is megmaradna.
  5. A Bizottság és a Kúria gyakorlatában következetesen az egyértelműség sérelmére ható körülményként értékelt az a kérdés, melynek megtévesztő tartalma miatt a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz, illetve nem tudja, hogy döntése valójában milyen következménnyel jár. (Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.133/2016/4., és Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozat). Mindezek alapján a népszavazáshoz való jog jelen kérdésben tartott országos népszavazás esetén is – tudatos döntés hiányában – csak formálisan érvényesülhetne, amely kizárja a kérdés egyértelműségét.
  6. A Bizottság a kérdés bizonytalan, nem egyértelmű megfogalmazására vonatkozó megállapításait tovább erősíti a kérdésben szereplő „többé” kifejezés, amely szintén többféle értelmezési lehetőséget hordoz. Nem egyértelmű, hogy a Szervező a költségvetési juttatások megvonását csupán egy országgyűlési ciklus vonatkozásában kívánja vagy annál rövidebb távra, esetleg a szándéka arra irányul, hogy a párt a törvénysértő gazdálkodását követően egyáltalán ne részesüljön költségvetési juttatásban.
  7. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy jelen kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek.

VI.

[A határozat indokolásának összegzése]

  1. A Bizottság megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés sérti az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontját, illetve nem felel meg az Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének sem, amely okok miatt az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadta.

VII.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény VIII. cikk (3) és (4) bekezdésein, 8. cikk (1), (2) bekezdésein és (3) bekezdés b) pontján, 36. cikk (1) bekezdésén és 43. cikk (1) bekezdésén, az ÁSZ tv. 1. §-án, 5. § (11) bekezdés a) pontján, 31. §-án, 31/A. § (1)-(3) bekezdésein, 32. §-án, 33. §-án, az Ectv. 3. § (3)-(5) bekezdésein, 11. § (4) és (6) bekezdésein, a Költségvetési tv. 1. mellékletén, a Kftv. 2/A. § (1) bekezdésén, 3. §-án, 6/A. § (2) bekezdésén, 7. §-án, 9. §-án, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, 4. § (1) és (3) bekezdésein, 10. § (1) és (2) bekezdésein, 9. §-án és a 11. §-án, a Ptv. 1/A. §-án, 2. § (5) bekezdésén, 4. § (1)-(4) bekezdésein, 5. §-án, 6. §-án, 9. §-án, 10. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2023. március 21.

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke