139/2024. NVB határozat - a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában

Névtelen 7

A Nemzeti Választási Bizottság

139/2024. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete (2119 Pécel, Felsősor utca 173.) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában – 15 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán visszautasítja a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 11. napján 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek való megfelelés vizsgálata]

[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. § (2) bekezdése, valamint 337/B. §-a alapján a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete képviselője 2024. március 27. napján kezdeményezte a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: Bizottság) - mint örmény nemzetiségi szervezet - kérte jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.

[2] A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontja szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.

[3] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. Az Njtv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.

[4] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.

[5] A Ve. 307/D. § (1) bekezdése szerint – melyet a Ve. 308. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására is alkalmazni kell – a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság – amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor nyilatkoznia kell arról, hogy az egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használ fel.

[6] A Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapította, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában, illetve a P5 nyomtatványon megadott adatai egyezést mutatnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adataival.

[7] A Bizottság a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete a Budapest Környéki Törvényszék által megküldött, 2021. január 1. napján és a bejelentés időpontjában is hatályos, 2016. december 28. napján kelt alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály) áttekintve elvégezte annak vizsgálatát, hogy a szervezet az Njtv. 2. § 14. pontjában foglalt feltételeknek megfelel-e.

[8] A Bizottság megállapította, hogy az Alapszabályban nem szerepel célként kifejezetten az örmény nemzetiség képviselete, erre tekintettel a Bizottság a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasította a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.

[9] A szervezet 2024. április 6. napján 15:16 órakor ismételten kérelmezte jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán. Az elektronikus levélben megküldött, a jelölő szervezet képviselője által azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatás segítségével aláírt elektronikus dokumentum a korábbi bejelentéssel megegyező tartalmú, azzal a kivétellel, hogy a szervezet rövidített nevet kíván feltüntetni a szavazólapon. A szervezet képviselője az elektronikus levélben hangsúllyal utalt arra, hogy a nyilvántartásba vételt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására vonatkozóan kérelmezi.

[10] A Nemzeti Választási Iroda a Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapította, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában, illetve a P5 nyomtatványon megadott adatai egyezést mutatnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adataival.

[11] A jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel többi feltétele vonatkozásában a Bizottság eljárása során figyelemmel volt a 92/2024. (III. 29.) NVB határozatában tett megállapításokon túl a Kúria gyakorlatára is.

[12] Az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásának kitűzését megelőzően a Kúria joggyakorlata úgy értelmezte a nemzetiségi szervezetnek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 2. § 14. pontjában meghatározott fogalmát, hogy a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontja szerint olyan nemzetiségi egyesületek válhatnak a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetté, amelyek a nemzetiségi szervezet fogalmának is megfelelnek. Ezt erősítette meg a Kúria Kvk.III.39.021/2024/3. számú határozatában, kimondva, hogy az Njtv. 2. § 15. pontja [nemzetiségi egyesület fogalma] a nemzetiségi kulturális autonómiával áll összefüggésben, a 14. pont pedig kifejezetten a nemzetiségi önkormányzati képviselet viszonylatában adja meg a nemzetiségi szervezet fogalmát. A két törvényi definíció két eltérő tevékenységet feltételez, így az egyiket célzó érdekképviselet nem alkalmas a másik területen való képviselet ellátására.

[13] A Kúria Kvk.IV.39.023/2024/2. számú határozatában vizsgált nemzetiségi egyesület vonatkozásában akként vélekedett, hogy a nemzetiségi önkormányzati rendszer az Njtv. 2. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott kulturális autonómia elvére épül, fő feladata a nemzetiségek érdekeinek védelme és képviselete, ezért e tevékenységek merev elválasztása a nemzetiségi szervezet fogalmának való megfelelés vizsgálata során nem indokolt. Ugyanakkor a Kúria Kvk.V.39.025/2024/4. számú határozata megerősítette, hogy a nemzetiségi önkormányzat 2024. évi választásán az a civil szervezet lehet jelölő szervezet, amely alapszabályban vállalt célja, tevékenysége, illetve feladata – a választást megelőző legalább 3 éve, azaz legalább 2021. január 1. napjától – az adott nemzetiség nemzetiségi önkormányzatában, illetve annak választásán való képviselete.

[14] A Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete Alapszabályát a Bizottság 92/2024. (III. 29.) NVB határozatában már megvizsgálta, mely döntés 2024. április 1. napján jogerőre emelkedett, így a Bizottságot jelen eljárásban is kötik a szervezet hatályos Alapszabályában foglaltakra vonatkozó megállapításai.

[15] A Bizottság annak vizsgálata során, hogy az Alapszabályban szerepel-e az örmény nemzetiség képviselete, megállapította, hogy az Alapszabály Preambuluma szerint a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete egy több nemzetiséget felölelő, össznemzetiségi kezdeményezés, egyben olyan multikulturális, interetnikus nemzetiségi társulat, ahol a lengyel, a görög, a német, a szlovák, az örmény, és a roma nemzetiség együttesen megtalálható.

[16] Az Alapszabály „Az Egyesület jellege, célja és tevékenysége” elnevezésű II. fejezetének 1. pontjában a szervezet céljaként többek között az alábbiak szerepelnek:

- összefogni a nemzetiségi civilszervezetek, kisebbségi kulturális tevékenységét, elősegíteni és összehangolni a magyarországi örménység társadalmi-kulturális törekvései megvalósulását [c) alpont];

- kialakítani az együttműködés kereteit más kulturális, civil, esetleg önkormányzati és egyéb nemzetiségi szakmai szervezetekkel [e) alpont];

- az Egyesület tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében (össz)nemzetiségi érdekképviseletet, ill.-védelmet lát el [m) alpont].

[17] Az Alapszabály „Az Egyesület jellege, célja és tevékenysége” elnevezésű II. fejezetének 2. pontja szerint továbbá az „egyesület fő tevékenysége az nemzetiségek történetének színpadra dolgozása – magyar történelem megőrzése”.

[18] A Bizottság a fentiekre tekintettel jogerőre emelkedett 92/2024. (III. 29.) NVB számú határozatában kimondta, hogy az Alapszabály II. fejezet 1. pont c) alpontja ugyan megnevezi a szervezet céljaként az örménység társadalmi-kulturális törekvéseinek megvalósítását, azonban ugyanezen pont m) alpontja mégis a tagjai érdekében folytatott (össz)nemzetiségi érdekképviseletet, illetve védelmet jelöli meg, amely célt a Preambulumban foglaltakkal értelmezve nem csupán az örménység, hanem a lengyel, a görög, a német, a szlovák, az örmény és a roma nemzetiség érdekében látja el.

[19] Tekintettel arra, hogy az Njtv. 2. § 14. pontja szerint az alapszabálynak - a választás évét megelőző legalább 3 éve - tartalmaznia kell a konkrétan megjelölt nemzetiség képviseletét, a Bizottság korábbi, jogerős visszautasító döntése egy olyan feltétel hiányát állapította meg, amely nem pótolható, nem korrigálható (szemben például a képviseleti jog időtartamának lejártával), így a jogerős döntés továbbra is köti a Bizottságot, az abban foglaltak jelen eljárásban is irányadók.

[20] A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a nemzetiségi szervezet fogalmának való megfelelés hiányában nyilvántartásba vehető-e a szervezet kizárólag a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására kiterjedően, egyezően a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásakor tett jognyilatkozattal.

[21] A Bizottság megítélése szerint a Kúria 2024. április 2. napján kelt, Kvk.V.39.025/2024/4. számú végzésére figyelemmel önmagában nem zárható ki, hogy bármely nemzetiségi egyesület az Njtv. 2. § 14. pontjában foglalt feltételnek való megfelelés hiányában nyilvántartásba vételre kerüljön jelölő szervezetként, kizárólag a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására kiterjedően.

[22] A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása között – a két választás és a megválasztott testületek közötti szoros kapcsolat miatt – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) valamint a Ve., illetve a korábban hatályban volt anyagi jogi és eljárási jogszabályok korábban is szoros összefüggést teremtettek. A Ve. 309. §-a éppen ebből az okból rendelkezett, rendelkezik akként, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a Bizottságnak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára kell kitűzni.

[23] A Bizottság figyelemmel volt arra is, hogy Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása egy napon rendeli megtartani az Európai Parlament tagjainak választását és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a fentiekre tekintettel közös eljárásba terelte az Európai Parlament tagjainak a választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint további módosításokat is eszközölt a Ve. szövegében.

[24] A Ve. jelen közös eljárásban a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételre vonatkozó 337/B. §-ának hatályos szövegét a Módtv. 184. §-a határozta meg.

[25] A jogszabályok értelmezése vonatkozásában az Alaptörvény 28. cikke határoz meg a jogalkalmazást orientáló szempontrendszert. Eszerint a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

[26] A Módtv. 184. §-ának részletes indokolása szerint ez a rendelkezés a „jelölő szervezetek nyilvántartásba vételére hatáskörrel rendelkező szerveket jelöli ki. A jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele a közös eljárás több vagy egy-egy választástípusára is lehetséges lesz.” A jogalkotó ennek figyelembe vételével járt el az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított 2024. évi általános választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 2/2024. (III. 11.) IM rendelet 6. melléklete szerinti P5 jelzésű formanyomtatványt (a továbbiakban: P5 nyomtatvány) kialakítása során.

[27] A P5 nyomtatvány „Kérelem” elnevezésű, 1. pontja választási lehetőséget biztosít a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételt kérelmező szervezetek számára, hogy kiválasszák a szervezet működési formáját is figyelembe véve azt a státuszt, amelyre figyelemmel jelölő szervezetként a közös eljárásban tartott választások valamelyikén felléphetnek. A szervezet működési formájától függően három választási lehetőséget biztosít a P5 nyomtatványon a jogalkotó: párt, egyéb egyesület, nemzetiségi szervezet (ez utóbbi esetben valamely, az Njtv. 1. mellékletében felsorolt nemzetiséget is megjelölve).

[28] A P5 nyomtatványon a szervezet működési formájától függően több választáson is kérelmezhető jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel, hiszen a párt indulhat az Európai Parlament tagjainak a választásán és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is [Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont b) és c) alpont], a nemzetiségi egyesület pedig – a nemzetiségi szervezeti státusznak való megfelelés esetén – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása mellett a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán is nyilvántartásba vételre kerül jelölő szervezetként [Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont c) és d) alpont]. Abban az esetben, ha a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett szervezet kizárólag a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán kérelmezi jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét, a P5 nyomtatvány 1. pontjában az „Egyéb egyesület” lehetőséget kell kiválasztani.

[29] A Bizottság megítélése szerint a jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel kérelmezésekor a P5 nyomtatvány első pontjában tett nyilatkozat kötelezi is az érintett szervezetet. A nemzetiségi egyesületi státuszának a P5 nyomtatványon történt megjelölése esetén a Bizottság hatásköre arra terjed ki, hogy a szervezetnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására együttesen vonatkozó nyilvántartásba vételi kérelmét bírálja el. Amennyiben a nemzetiségi egyesület nem felel meg a nemzetiségi szervezet Njtv. 2. § 14. pontjában rögzített fogalmának, a kérelem egészét kell visszautasítani, éppen a szervezet által tett nyilatkozatra figyelemmel, ugyanis abból az derül ki egyértelműen, hogy az adott szervezet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán kifejezetten, mint nemzetiségi szervezet kíván indulni és nem egyéb szervezetként.

[30] A Bizottság gyakorlatára figyelemmel a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételi kérelem visszautasítása az olyan, az időtényezőre figyelemmel orvosolhatatlan hibák kivételével, mint az Njtv. 2. § 14. pont szerinti feltételeknek való megfelelés, a kérelmező szervezet nyilvántartásba vételére nézve az adott kérelem vonatkozásában irányadó [29/2019. (III. 14.) NVB határozat]. Amennyiben a hibásan kitöltött P5 nyomtatvány helyes tartalommal kerül benyújtásra, vagy a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában szereplő egyes adatok rendezésre kerülnek, a szervezetet ismételt bejelentés után, az egyéb törvényes feltételek fennállása esetén a Bizottság nyilvántartásba veszi.

[31] A Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesület képviselője nyilvántartásba vételi kérelmének benyújtásával egyidejűleg tett nyilatkozatára figyelemmel a Bizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a P5 nyomtatványon tett ellentétes értelmű nyilatkozatot figyelmen kívül hagyhatja-e.

[32] A Bizottság megvizsgálta az Övjt. rendelkezéseit, hogy a nemzetiségi szervezeti státusz a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán biztosít-e valamely egyéb jogosultságot, van-e szerepe ennek az Njtv. szerinti fogalomnak a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel során, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásától függetlenül. Megállapítható, hogy ilyen addicionális jogosultságot az Övjt. több helyütt [9/A. §, 11/A. §, 21/A. §, 21/B. §] is biztosít a nemzetiségi szervezeteknek.

[33] A Bizottság megítélése szerint a P5 nyomtatványon arra a tényre való tekintettel kell nyilatkozatot tenni, hogy a nemzetiségi egyesület a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is nemzetiségi szervezetként indulhat el, ekként a választási eljárás során olyan további jogosultságokkal rendelkezik, amelyekkel az egyéb egyesületek, illetve az egyéb egyesületekkel azonos megítélés alá eső, a nemzetiségi szervezeti státuszt meg nem szerzett nemzetiségi egyesületek nem élhetnek.

[34] A fentiek alapján az a nemzetiségi egyesület, amely nem minősül nemzetiségi szervezetnek, és ezért jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételi kérelmét visszautasították, egyéb egyesületként részt vehet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, de jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét külön, új nyilatkozatot téve (új P5 nyomtatvány kitöltésével) kell kérelmeznie a hatáskörrel rendelkező választási bizottságnál.

[35] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulata Kulturális Egyesülete Alapszabályában nem szerepel kifejezetten az örmény nemzetiség egyértelmű képviselete, ezért a szervezet bejelentése nem felel a jogszabályi feltételeknek, ezért a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasította a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.

II.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[36] A határozat az Njtv. 2. § 14. pontján, a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont c) és d) alpontján, 119. §-án, 132. §-án, 133. § (1) bekezdésén, 307/D. § (3) és (8) bekezdésén, 337/B. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, valamint 224. § (1)-(3) bekezdésén alapul.

Budapest, 2024. április 8.

 

Dr. Sasvári Róbert

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke