A Nemzeti Választási Bizottság
109/2024. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a VÁRDA Hagyományőrző Kulturális Egyesület (székhely: 4621 Fényeslitke, Rákóczi utca 8., a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottság 8/2024. (III. 28.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2024. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az elsőfokon eljáró választási bizottság döntése és az azt megelőző eljárás]
[1] Beadványozó képviseletében dr. Erdélyi Tatjána, Beadványozó civil szervezetek nyilvántartása szerinti képviselője 2024. március 26-án 11 óra 49 perckor kezdeményezte Beadványozó nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Bizottságnál (a továbbiakban: TVB) az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán.
[2] A TVB titkársági feladatait ellátó Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Választási Iroda a benyújtás napján megkereste a Nyíregyházi Törvényszéket (a továbbiakban: Törvényszék) annak érdekében, hogy a TVB megvizsgálhassa, Beadványozó szerepelt-e a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen bejegyzett szervezetként a nemzetiségi választás kitűzésekor, illetve bekérte a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő adatok kivonatát, továbbá a szervezet 2021. január 1-jét követő alapszabály módosításait, ideértve a hatályos alapszabályt is.
[3] A Törvényszék a megkeresésre annak napján válaszolt, és a nyilvántartási adatok kivonata mellett megküldte Beadványozó jelenleg hatályos – 2023. december 18-án kelt – alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály1), a 2020. augusztus 31-én kelt – 2021. január 1-jén hatályos – alapszabályát (a továbbiakban: Alapszabály2), a 2021. február 22-én kelt alapszabályt (a továbbiakban: Alapszabály3), valamint a 2021. november 10-én kelt alapszabályt (a továbbiakban: Alapszabály4).
[4] A TVB a rendelkezésre álló adatok alapján 8/2024. (III. 28.) határozatával (a továbbiakban: határozat) Beadványozó jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét visszautasította.
[5] A határozat indokolása szerint a TVB a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (1) bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.
[6] A TVB ismertette, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 2. § 14. pontjában foglalt rendelkezések rögzítik, hogy nemzetiségi szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[7] A TVB megállapította a Törvényszék tájékoztatása alapján, hogy Beadványozó Alapszabály2-ben foglalt célja, tevékenysége nem felel meg az Njtv. vonatkozó rendelkezésének, miszerint rögzített céljai nem tartalmazzák konkrétan megjelölt nemzetiség képviseletét.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[8] A TVB határozatával szemben Beadványozó 2024. március 31-én nyújtott be elektronikus úton fellebbezést, melyben kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (a továbbiakban: NVB), hogy a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozva változtassa meg a határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdése alapján akként, hogy Beadványozót – az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott 2024. évi választásán – a ruszin nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétele iránti kérelmét jóváhagyja.
[9] Beadványozó - az Njtv. 2. § 14. pontjának TVB általi értelmezését sérelmezve - előadta, hogy nem tud egyetérteni a határozat indokolása azon részével, miszerint a „Nyíregyházi Törvényszék 2024.El.I.I.28/3. számú tájékoztatása alapján megállapítható, hogy az egyesület 2021. január 1. napján hatályos alapszabályában foglalt célja, tevékenysége nem felel meg az Njtv. vonatkozó rendelkezésének, miszerint rögzített céljai nem tartalmazzák konkrétan megjelölt nemzetiség képviseletét.” Beadványozó állítását alátámasztandó az Alapszabály1 „II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FŐ TEVÉKENYSÉGE” megjelölésű fejezet „1./ Az Egyesület céljai” pontját idézte be szó szerint.
[10] Emellett Beadványozó kifejtette, hogy – a behivatkozott főbb céljaira figyelemmel – nem tud egyetérteni a határozattal. Beadványozó utalt arra, hogy megalakulása óta egyértelműen a ruszin nemzetiség előmozdítását, a ruszin nemzetiség képviseletét tűzte ki célul, és ezen célok érvényesítéséért működik azóta is.
[11] Beadványozó kitért végül arra, hogy munkájának köszönhetően beválasztották a Ruszin Világszövetségbe, ahol több cikluson keresztül képviseltetve van általa a magyarországi ruszin közösség.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] Az NVB megállapítja, hogy a fellebbezés nem megalapozott.
[13] Az NVB a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[14] Az NVB teljeskörűen áttekintette Beadványozó alapszabályainak szövegét, és ezek alapján bírálta el Beadványozó célkitűzéseinek törvényi megfelelőségét.
[15] A Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
[16] Az Njtv. 2. § 14. pontja a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó szabályok alkalmazása kapcsán határozza meg a nemzetiségi szervezet fogalmát. Ennek értelmében a Njtv. 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[17] A vizsgálat során az NVB figyelemmel volt a Kúria Kvk.IV.37.946/2019/2., Kvk.III.37.927/2019/2. számú és Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzésében lefektetett szempontokra. Ennek során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy Beadványozó az Alapszabály1, az Alapszabály2, az Alapszabály3, valamint Alapszabály4 szerinti céljai között szerepel-e a ruszin nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mert ahogyan azt a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzés rögzíti, csak ebben az esetben minősülhet Beadványozó nemzetiségi szervezetnek, „csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Nektv. 58. § (1), valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján”.
[18] Az NVB vizsgálata során szintén figyelemmel volt a Kúria Kvk.IV.39.023/2024/2. számú végzésében foglalt azon megállapításra, hogy az adott nemzetiség képviseletének feltétele akkor is megállapítható, ha a vizsgált szervezet alapszabályának célmeghatározása ugyan expressis verbis nem tartalmazza a képviselet kifejezést, de a valós tartalma alapján arra lehet következtetni, hogy az az Njtv. 11-16. §-ában szabályozott egyéni és 17-21. §-a szerinti közösségi jogok érvényesítésével összefüggő nemzetiségi közügy megvalósítása érdekében jött létre, és egy meghatározott nemzetiség érdekeit kívánja védeni és képviselni, tekintettel arra, hogy a nemzetiségi önkormányzati rendszer is az Njtv. 2. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott kulturális autonómia elvére épül, fő feladata a nemzetiségek érdekeinek védelme és képviselete, ezért e tevékenységek merev elválasztása nem indokolt {lásd Indokolás [23]}.
[19] Az NVB mindenekelőtt rögzíti, hogy a TVB ugyan áttekintette a jelölő szervezet alapszabályait, majd megállapította, hogy Alapszabály2-ben foglalt célja, tevékenysége nem felel meg az Njtv. vonatkozó rendelkezésének, ugyanakkor arról nem adott számot határozatának indokolásában, hogy milyen okból, az alapszabály mely rendelkezéseit vizsgálva jutott erre a következtetésre, így a TVB nem teljesítette teljes mértékben az indokolási kötelezettségét.
[20] Az NVB a hivatkozott alapszabályok tartalmi áttekintése alapján megállapítja, hogy – a fent hivatkozott kúriai gyakorlatot is alapul véve – egyedül Beadványozó az Alapszabály1-ben megfogalmazott céljai teljesítik az Njtv. 2. § 14. pontjában a nemzetiségi szervezettel szemben meghatározott feltételeket, ugyanis „II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FŐ TEVÉKENYSÉGE” megjelölésű fejezet „1./ Az Egyesület céljai” pontja az alábbiak szerint rendelkezik: „– Az Egyesület elsődleges célja a hagyományőrzés, a népművészetek, valamint a különböző kisebbségi nemzetiségi (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerv, szlovák, szlovén, ukrán) kulturális értékek ápolása, (…) fentieken túl a ruszin kisebbség érdekeinek, összefogásának elősegítése, együttműködésének kialakítása, és képviselete a ruszin nemzetiséget érintő minden lényeges kérdést illetően, különös tekintettel a nemzetiségi önkormányzati választásokon történő részvételre.”
[21] Az Alapszabály2 Beadványozó elsődleges céljai tekintetében – konkrét nemzetisége(ke)t nem nevesítve – kimondja, hogy „elsődleges célja a (…) a különböző kisebbségi, nemzetiségi kulturális értékek ápolása (…).”
[22] Az Alpszabály3 és Alapszabály4 – megegyező módon, már meghatározott nemzetiségeket is megjelölve – úgy rendelkezik Beadványozó elsődleges céljai tekintetében, hogy az többek között a különböző kisebbségi nemzetiségi (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb – az Alapszabály4-ben helytelenül „szerv” –, szlovák, szlovén, ukrán) kulturális értékek ápolása.
[23] Az NVB az Alapszabály2, az Alapszabály3 és az Alapszabály4 rendelkezéseinek vizsgálata során megállapítja, hogy azok először általánosságban utalnak a nemzetiségek kulturális értékeinek ápolására, majd amolyan (össz)nemzetiségi célként több más nemzetiség mellett a ruszin nemzetiséget is kifejezetten megjelölve határozzák meg ezen közösségek kulturális értékeinek ápolását, nem csupán a ruszin, hanem emellett a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a szerb, a szlovák, a szlovén, valamint az ukrán nemzetiség tekintetében.
[24] Az Njtv. 2. § 14. pontja rögzíti, hogy az alapszabálynak tartalmaznia kell a konkrétan megjelölt nemzetiség képviseletét. Jelen ügyben a hatályos alapszabály kivételével a másik három – az Njtv. hivatkozott pontja szempontjából szintén releváns – alapszabály ugyanakkor céljának nem konkrétan a ruszin nemzetiség képviseletét jelöli meg, hanem először általánosan megjelölve, majd több, meghatározott nemzetiség kulturális értékeinek ápolását. Az NVB Beadványozó korábbi alapszabályainak elemzése során tehát arra az álláspontra jutott, hogy a szervezet célja – amely elsősorban egy olyan multikulturális nemzetiségi társulat létrehozására, képviseletére irányul, amely több különböző nemzetiséget foglal magában (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) – nem teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában előírt követelményt, az abban foglaltak nem értelmezhetők kifejezetten a ruszin nemzetiség képviseleteként a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben.
[25] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
[26] Mindezek alapján az NVB megállapította, hogy Beadványozó – az Njtv. 2. § 14. pontja szempontjából releváns – alapszabályaiban, nevezetesen az Alapszabály2-ben, az Alapszabály3-ban és az Alapszabály4-ben nem szerepel kifejezetten a ruszin nemzetiség egyértelmű képviselete, így a szervezet bejelentése nem felel a jogszabályi feltételeknek, ezért a határozatot helybenhagyta.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[27] A határozat a Ve. 3. § (1) bekezdés 3. pont d) alpontján, 132. §-án, 133. § (2) bekezdésén, 223. § (3) bekezdés a) pontján, 231. § (4) és (5) bekezdésén, az Njtv. 2. § 3. és 14. pontján, 11-21. §-án, 58. § (1) bekezdésén, 60. § (1) és (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2024. április 2.
Dr. Sasvári Róbert
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke