A Nemzeti Választási Bizottság
99/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság V. G. magánszemély (továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 26-án kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, melyben előadta, hogy Budapest III. kerületében, a Pacsirtamező út és a Szőlő köz sarkán található, a Kormány megbízásából közzétett óriásplakáton hiányosan került feltüntetésre az impresszum, mivel a kiadó székhelye, a kiadásért felelős személy neve és a szerkesztésért felelős személy neve azon nem szerepel.
Beadványozó álláspontja szerint, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 22. pontja szerinti kiadványnak minősülő óriásplakáton hiányosan feltüntetett impresszum sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt, „a választások tisztaságának megóvása”, c) pontjában foglalt „az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között” és e) pontjában foglalt, „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvét, továbbá az Mttv. 46. § (9) bekezdését.
Beadványozó hivatkozott továbbá a 936/2014. sz. NVB határozatra, melyben megállapítást nyert, hogy a Népszava Különszám hiányosan tartalmazza az Mttv. szerinti impresszumot, ezáltal sérült a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárás alapelve.
Beadványozó kifogásához mellékelt három darab, 2016. szeptember 25-én készült fényképet, annak igazolására, hogy az óriásplakát jobb alsó sarkában „szabad szemmel, gyalogosan, közvetlen közelről” is csak nehezen olvasható, hogy „Készült Magyarország Kormányának megbízásából”.
Beadványozó hivatkozott továbbá egy, a www.444.hu internetes hírportálon, 2016. szeptember 23-án megjelent cikkre, melynek tárgya, hogy a Kúria jogsértőnek talált egy sajtótermékben megjelent politikai hirdetést, tekintettel arra, hogy a médiatartalom politikai hirdetés jellege nem volt kivehető. A cikkben szerepel egy, a kifogás tárgyává tett plakáttal formailag és tartalmilag megegyező plakát. Beadványozó álláspontja szerint a cikk bizonyítja, hogy a plakát országos terjesztésű.
Beadványozó a fentiek alapján kéri a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Ve. 218. § (2) bekezdése alapján a jogszabálysértés tényének megállapítását és a Kormány további jogszabálysértéstől való eltiltását, valamint – a a szándékos és a sajtóhírek alapján országos méretű jogsértése miatt – bírság kiszabását.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének rendelkezései tartalmazzák.
A Nemzeti Választási Bizottság megtekintette a Beadványozó által mellékelt három darab fényképfelvételt, melyeken egy, Budapest III. kerületében közzétett, „NE KOCKÁZTASSUNK! SZAVAZZUNK NEMMEL! OKTÓBER 2.” feliratú plakát szerepel. A plakát közvetlenül összefüggésbe hozható a 2016. október 2-ára kitűzött országos népszavazással, hiszen annak célja a választópolgárok ösztönzése a szavazáson való részvételre és meghatározott szavazat leadására.
Mindezek alapján a Bizottság rögzíti, hogy a fényképfelvételeken látható plakát kampányeszköz és az – tekintettel a Ve. 144. §-ában foglalt törvényi definícióra –népszavazási plakátnak minősül.
A Bizottságnak első körben abban kellett állást foglalnia, hogy az eljárás tárgyává tett népszavazási plakáton szükséges-e impresszum feltüntetése.
A Ve. – népszavazási eljárásban is alkalmazandó – 144. §-a tartalmazza a népszavazási plakátra vonatkozó szabályokat, melyek azonban tartalmi követelményeket nem támasztanak. Az impresszum feltüntetésének kötelezettségéről az Mttv. 46. § (9) bekezdése rendelkezik, mely szerint „a sajtóterméken és – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az egyéb kiadványon fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum).”
Fentiek alapján impresszumot sajtótermékben és egyéb kiadványon kell feltüntetni, így annak vizsgálata szükséges, hogy a választási plakát kiadványnak minősül-e. Az Mttv. 203. § 22. pontja szerint kiadvány: „(…) egyéb nyomtatott anyag (címtár, névtár, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, térkép; röplap; nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya; nyomtatott kép, minta, fénykép; nyomtatott naptár; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók; egyéb szöveges kiadvány) ide nem értve: nyomtatott öntapadó papír (matrica), postai, jövedéki, illeték- stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy, részvény, értékcikk, kötvény, okirat és hasonlók”.
Az Mttv. fent hivatkozott rendelkezése tehát felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi minősül kiadványnak. A Bizottság megállapítja, hogy a hivatkozott felsorolás egyik eleme sem fedi le kifejezetten a plakát fogalmát. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint az eljárás tárgyává tett népszavazási plakátnak, tekintettel arra, hogy az nem minősül kiadványnak, nem kötelező tartalmi eleme az Mttv. 46. § (9) bekezdése szerinti impresszum.
A Bizottság utal arra, hogy a Beadványozó által hivatkozott 936/2014. sz. NVB határozatban ugyan megállapítást nyert, hogy az Mttv. szerinti impresszum hiánya miatt sérült a Ve. 2 § (1) bekezdésének e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve, ebben az esetben azonban a választási eljárás tárgya nem plakát, hanem meghatározott sajtótermék egy, kifejezetten választásokkal foglalkozó különszáma volt, melyet az Mttv. 46. § (9) bekezdése impresszumkötelesnek minősít.
Beadványozó továbbá sérelmezte, hogy a népszavazási plakáton szereplő „Készült a Kormány megbízásából” felirat egyáltalán nem kivehető „autóból”, illetve közelről is csak nehezen olvasható.
A Bizottság álláspontja szerint a választás tisztasága, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelveknek megfelel az olyan plakát, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy az kinek a támogatására ösztönöz. Maga a Beadványozó is hivatkozik a népszavazási plakáton szereplő „Készült a Kormány megbízásából” feliratra. Mindezekből megállapítható, hogy a plakáton szereplő felirat alkalmas arra, hogy az érdeklődők megállapíthassák, ki volt a megrendelője és kinek a támogatására ösztönöz.
A fent kifejtett érvelés alapján a Bizottság megállapítja, hogy az eljárás tárgyává tett népszavazási plakát a rá vonatkozó törvényi követelményeknek megfelel, így nem valósult meg a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt választási alapelvek sérelme.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 220.§-a alapján elutasította.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdésén, a 144. §-án, a 220. §-án, az Mttv. 46. § (9) bekezdésén és a 203. § 22. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 30.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke