98/2016. NVB határozat - V. G. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

98/2016. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság V. G. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 6/2016. (IX.20.) határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.

 

A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

Beadványozó 2016. szeptember 19-én Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához kifogást nyújtott be a Budapest VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzattal szemben, annak jogsértő kampánytevékenysége és plakáton lévő hiányos impresszum miatt. A kifogásában megjelölte bizonyítékként a www.444.hu internetes oldalon 2016. szeptember 17-én megjelent „Kocsis Máté önkormányzata külön bejáratú plakátokkal állt bele a kampányba” című cikket. Kifogásában jogszabálysértésként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját, a Ve. 208. § (1) bekezdését és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 46. § (9) bekezdésében és 203. § 22. pontját jelölte meg.

Beadványozó hivatkozott továbbá a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. végzésére és a Kvk.III.37.359/2014/2. számú végzésére is. Álláspontja szerint e döntések ismeretében a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban rögzített alapelveket sérti az, hogy Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata a 2016. október 2. napján esedékes országos népszavazási kampányban „semleges pozícióját feladva” beavatkozik és kampánytevékenységet folytat. Szerinte erre sem a Ve., sem pedig a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) alapján nem jogosult, mivel az önkormányzat nem a népszavazás szervezője, és nem is jelölő szervezet.

Beadványozó előadta továbbá, hogy a hivatkozott cikkben a fényképfelvételen látható plakáttal kapcsolatban az is megállapítható, hogy nem tartalmazza teljes körűen az impresszumot. Kiemelte, hogy a kifogásolt plakát a Ve. 144. §-a alapján a megjelölt plakátnak és az Mttv. 46. § (9) bekezdése és 203. § 22. pontja szerinti egyéb kiadványnak minősül. Álláspontja szerint a gépjárművön található óriásplakát bal alsó sarka nem tartalmaz teljes körű impresszumot, így az jogsértő.

Beadványozó kérte az OEVB-t, hogy a kifogásnak adjon helyt és állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, valamint kérte, hogy az OEVB tiltsa el a további jogszabálysértéstől a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzatát, valamint a szándékos jogsértése miatt szabjon ki bírságot.

II.

Az OEVB a kifogást a 6/2016. (IX. 20.) számú határozatával egyhangúlag elutasította. Az OEVB megállapította, hogy a becsatolt fényképfelvétel és a www.444.hu cikk alapján nem állapítható meg, hogy mikor készült, és a kifogást tevő által állított jogsértés mikor és hol következett be. Mindezek alapján az OEVB szerint aggályos annak megítélése, hogy a Ve. 209. § (1) bekezdése, illetve az Nsztv. 79. § (5) bekezdése alapján az 5 napos határidőt a kifogást tevő betartotta-e. Az OEVB megjegyezte azt is, hogy a jogsértés elkövetésének bizonyítottsága hiányában a kifogás érdemi vizsgálat nélkül történő elutasításának helye lehetne a Ve. 215. § b) pontja alapján.

A gépjárművön elhelyezett szöveggel kapcsolatban az OEVB rögzítette, hogy az olyan felirat, mely a Ve. 144. § (1) bekezdése értelmében plakátnak minősül. A szöveg vizsgálata alapján megállapította az OEVB, hogy az nem buzdít az országos népszavazáson meghatározott szavazat leadására, azaz a választói akarat befolyásolására, kizárólag az október 2-án tartandó országos népszavazás mint esemény kapcsán tájékoztatást közöl, így az Mttv. 203. § 27. pontja alapján legfeljebb közérdekű közleménynek tekintendő. Az OEVB kimondta továbbá, hogy a gépjárművön elhelyezett felirat, mint plakát nem minősül sajtóterméknek, amelyre tekintettel impresszum feltüntetése sem szükséges, illetve nem minősül az Mttv. 203. § 22. pontja alapján egyéb kiadványnak sem. Továbbá a Józsefvárosi Helyi Választási Iroda (HVI) vezető-helyettesének tájékoztatása szerint a kifogásolt felirat bal alsó része tartalmazza az Mttv. 46. § (9) bekezdés szerinti impresszumot: a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét, a szerkesztésért felelős személy nevét. Ennek egy másolatipéldányát a HVI vezető-helyettes bemutatta az OEVB részére, mely nyilatkozatot és dokumentumot az OEVB bizonyítékként értékelt. Az OEVB kimondta azt is, hogy a választásra irányuló jogszabályokból nem vezethető le olyan következtetés, hogy 2016. október 2-i országos népszavazási eljárásban Budapest Józsefvárosi Önkormányzata nem végezhet közérdekű tájékoztatást (közlemény megjelentetést).

Mindezek alapján az OEVB a kifogással kapcsolatban megállapította, hogy a Beadványozó által sérelmezett kampánytevékenység és a sérelmezett plakát nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságát, c) pontban foglalt esélyegyenlőség, valamint az e) pontban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

III.

Az OEVB határozata ellen Beadványozó 2016. szeptember 24-én nyújtott be fellebbezést, melyben előadta, hogy a személyes adatait törvénysértő módon nyilvánosságra hozták a Józsefváros honlapján, így sérelemdíj követelése van és jogfenntartással él. Szerinte az OEVB határozata tévesen és iratellenesen tartalmazza azt, hogy a csatolt fényképfelvétel minősége miatt (többszörös nagyítást követően is) olvashatatlan a plakát bal alsó részében szereplő szöveg, így nem alkalmas annak megállapítására, hogy tartalmazza-e az impresszumot. Beadványozó szerint a plakát bal alsó részében szereplő szöveg nem olvashatatlan, hanem normál monitoron keresztül szabad szemmel is látható, hogy csak annyit tartalmaz, hogy „Józsefváros önkormányzata”. Vagyis egyértelműen hiányzik róla a kiadó székhelye és a kiadásért felelős személy neve és a szerkesztésért felelős személy neve, azaz négyből három adat. Ismételten hivatkozott Ve. 144. §-ára, az Mttv. 46. § (9) bekezdésére és 203. § 22. pontjára.

Beadványozó előadta továbbá, hogy a demokratikus jogállam és a közélet tisztaságának alkotmányos elvének érvényre juttatása érdekében, különösen a közpénzek felhasználása során a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontjaiban rögzített alapelveket sérti az, hogy a Józsefvárosi Önkormányzat az országos népszavazásba beavatkozik és közpénzből kampánytevékenységet folytat. Minderre álláspontja szerint sem a Ve., sem pedig az Nsztv. alapján nem jogosult. Hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése alapján a Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzatnak, mint helyi önkormányzatnak nincs olyan feladata és hatásköre, hogy a Kormány mellett közpénzből kampánytevékenységet folytasson. Mindezzel az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerinti közélet tisztaságának elvét is megsértette, ugyanis a nemzeti vagyonból vagyis közpénzből fordított erre pénzt.

Mindezek alapján kérte az OEVB határozatának megváltoztatását és azt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, továbbá a Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzatát tiltsa el a további jogszabálysértéstől, valamint a szándékos jogsértés miatt szabjon ki bírságot is.

IV.

A fellebbezés az alábbiak miatt nem alapos.

 

A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

 

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó mind a kifogásában, mind a fellebbezésében az önkormányzat jogsértő kampánytevékenysége és az impresszum hiányos plakát vonatkozásában kizárólag a www.444.hu cikkét jelölte meg és az abban található képet csatolta bizonyítékként.

A Nemzeti Választási Bizottság, ahogyan azt korábbi határozataiban és a Kúria következetes joggyakorlatában is rögzítette, a fellebbezés benyújtásakor a bizonyítási teher a kérelmezőt terheli. Beadványozó a fellebbezésében foglaltakat a sajtóban megjelent hírre alapozta, és a jogsértés alátámasztására egy újságcikk linkjét jelölte meg. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. A bizonyítékként értékelhető a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb.

Fentiek szerint a Nemzeti Választási Bizottság – egyetértve az elsőfokon eljárt bizottság határozatában kifejtettekkel – megállapítja, hogy a kifogásban hivatkozott sajtótermékben az önkormányzat tevékenységével kapcsolatban megjelent cikk alapján sem a kifogásolt magatartás elkövetésének pontos időpontját, sem annak pontos helyét nem lehet megállapítani. Beadványozó kizárólag a sajtótermékben megjelent cikkre alapozva kívánta jogsértés elkövetésének tényét bizonyítani. A hivatkozott cikk alapján az sem állapítható meg, hogy a fényképfelvétel mikor készült. A Bizottság álláspontja szerint a cikk megjelenésének időpontja nem bizonyítja a cikkben leírt cselekmény elkövetésének időpontját. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy azt sem lehet megállapítani, hogy a Ve. 209. § (1) bekezdése, illetve az Nsztv. 79. § (5) bekezdése alapján Beadványozó az eljárási határidőt betartotta-e. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint jelen eljárásban nem tekinthető elegendő bizonyítéknak az, hogy a fellebbező csupán megjelöli a bizonyítékot, mely jelen esetben egy újságcikk linkje.

A Nemzeti Választási Bizottság azt is megállapítja, hogy Beadványozó a kifogás mellékleteként az általa megjelölt cikkből lementett fényképfelvételre hivatkozott a plakát hiányos impresszumával kapcsolatban. Fellebbező álláspontja szerint a normál monitoron keresztül szabad szemmel látható, hogy a plakát csak annyit tartalmaz, hogy „Józsefváros önkormányzata”. A Nemzeti Választási Bizottság a plakát vonatkozásában megállapítja, hogy a szolgáltatott bizonyíték – vagyis a cikkben található fénykép – nem alkalmas azon beadványozói állítás alátámasztására, hogy a plakáton található impresszum hiányos volna. A Bizottság az OEVB határozattal kapcsolatban megjegyzi, hogy Beadványozó által becsatolt, az újságcikkből lementett kép – hasonlóan az internetes cikkhez – sem alkalmas az elkövetés pontos időpontjának megállapítására, így az impresszum tartalmának további vizsgálat sem lehetséges.

 

A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság jelen határozatban foglalt érvelés és a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja értelmében az OEVB 6/2016. (IX. 20.) számú határozatát helybenhagyta.

 

Fellebbezésében Beadványozó előadta továbbá, hogy személyes adatai az OEVB határozattal együtt a honlapon közzétételre kerültek. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy ezen állításának alátámasztásra nem csatolt semmilyen bizonyítékot a jogorvoslati kérelméhez. A Bizottság megjegyzi, hogy a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése vonatkozásában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság rendelkezik hatáskörrel.

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Kúria Kvk.IV.37.848/2016/3. számú végzésére hivatkozva egyebekben megjegyzi, hogy a Kúrai e döntésében egyértelműen állást foglalt a Kormánynak és az állami szerveknek a népszavazási kampány során folytatott kampánytevékenységével kapcsolatban is. E végzésében a Kúria világosan kimondta, hogy: „A népszavazási eljárás célja, hogy a hitelesített – a jelen esetben a Kormány által feltett – kérdésre adott érvényes döntéssel a nép a már megalakított Országgyűlés helyébe lépjen. Ez a cél nem azonosítható a képviseleti demokráciában a közhatalom létrehozatalának céljával folyó választási eljárással: a népszavazási eljárásban jelölő szervek, jelöltek nincsenek, az állami szervek, így a Kormány az általuk kezdeményezett népszavazási eljárásban nincs semlegességre szorítva.” [Indokolás 22]

 

V.

A határozat az Nsztv. 1. §-án, a 79. §-án, a Ve. 43. §-án, a 209. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2016. szeptember 28.

 

 

                                                                                        Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke