Az Országos Választási Bizottság
98/2006. (III. 16.) határozata
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a Stekler Ottó által a Zöld Párt (Kállósemjén, Kossuth u. 109/A.) képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen az annak közzétételét követő 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz lehet kifogást benyújtani.
Indokolás
I.
Stekler Ottó 2006. március 3-án országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel:
"Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy ha az országgyűlési választások után kormányt alakító párt vagy pártok nem tartják be a választási ígéreteiket, abban az esetben a parlamenti képviselőik a kitöltött parlamenti ciklus idejére kapott mindenfajta anyagi juttatásaikat dupla értékben kötelesek visszafizetni az államkasszába, legkésőbb 180 nappal a mandátumuk lejárta után, ellenkező esetben napi tízezer forinttal számolva letöltendő börtönbüntetéssel válthatják meg az adósságukat?"
Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalmával kapcsolatos törvényi rendelkezések vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy az Alkotmány 20. § (2) bekezdéséből és a képviselői mandátum megszűnésének eseteit felsoroló 20/A. § (1) bekezdéséből levezethető szabad mandátumú képviseleti rendszer lényege a jogi értelemben a választóktól független, és kizárólag a parlamenttől függő képviselői megbízatás. Ez alapján a képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető [2/1993. (I. 22.) AB határozat, ABH 1993, 33, 37-38.].
A népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel kapcsolatban egyértelműen megállapítható, hogy az nem egyeztethető össze az Alkotmány 20. § (2) bekezdéséből és 20/A. § (1) bekezdéséből levezethető szabad mandátum elvével. Ezért a kérdésben megtartott eredményes népszavazás az Országgyűlést burkolt formában kötelezné az Alkotmány említett rendelkezéseinek módosítására is.
Az Országos Választási Bizottság az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatának ismeretében megállapítja, hogy az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben a választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. Az irányadó gyakorlatot összegző 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette: "Az Alkotmány mint alaptörvény, amely az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, csak az Alkotmány rendszerén belül, az Alkotmány által feljogosított alkotmányozó hatalom által, az Alkotmányban meghatározott eljárás szerint módosítható. Az Alkotmány az Országgyűlés hatáskörén belül megkülönböztetetten szabályozza az alkotmányozást. Az Alkotmánybíróság több határozatában megállapította, hogy az Alkotmány megalkotása és megváltoztatása kizárólag az Országgyűlés jogkörébe tartozik, és az Országgyűlés e jogkörében alkotmányosan az alkotmánymódosításra irányadó eljárási és határozathozatali követelmények betartásával, alkotmánymódosításra irányuló közvetlen és kifejezett alkotmányozó hatalmi rendelkezés alapján járhat el. (1260/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 816., 819.; 30/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 220., 234.] A szervezeti azonosság ellenére az Alkotmány rendelkezései alapján különbséget kell tenni az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom között. Amikor az Országgyűlés az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjában rögzített hatáskörében jár el, alkotmányozó hatalmat gyakorol az Alkotmány 24. § (3) bekezdésében szabályozott eljárás szerint. Az Alkotmány e rendelkezései egyértelműen az Országgyűlés hatáskörébe utalják az Alkotmány elfogadásáról és módosításáról való döntést. Ebből az következik, hogy az Alkotmány - választópolgári kezdeményezésre - népszavazással nem módosítható. Az Alkotmány alapján az Alkotmány rendelkezéseinek megállapítása az Országgyűlés hatásköre volt és maradt az 1997-es alkotmánymódosítást követően is. A népszavazással kapcsolatos alkotmánymódosítás során az Országgyűlés mint az alkotmányozó hatalom nem határozta meg a népszavazásnak az alkotmányozásban betöltött szerepét, azaz, nem bírálta felül az Alkotmánybíróság által a 2/1993. (I. 22.) AB határozatban megállapított követelményt, mely szerint népszavazással nem lehet az Alkotmányt módosítani. [...] Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét" (ABH 1999, 251., 261., 262.).
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés nem fogalmazza meg egyértelműen a népszavazásra feltenni kívánt kérdést. A testület álláspontja szerint sem a választási ígéret fogalma nem egyértelmű, sem annak módja, miként kerülnek azok a feltételek meghatározásra, hogy egy adott választási ígéret mikor tekinthető teljesítettnek, illetve hogy egy választási ígéretet milyen testület, illetve milyen személy(ek) nyilváníthatnak teljesítettnek. Ezen ismeretek hiányában a kérdésre nem lehet egyértelmű igen vagy nem választ adni.
A fentiek alapján az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.
II.
A határozat az Alkotmány 20. §-ának (2), valamint 20/A. § (1) bekezdésein, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a Ve. 117. §-ának (1) bekezdésén, 118. §-ának (3)-(5) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2006. március 16.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke