97/2022. NVB határozat - a dr. Harangozó Tamás Attila országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

97/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Harangozó Tamás Attila (a továbbiakban: Beadványozó) országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 5 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Tolna Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 4/2022. (II. 20.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. február 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. Beadványozó, mint a Tolna megye 1. számú választókerületében (a továbbiakban OEVK) induló, a Demokratikus Koalíció, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, LMP- Magyarország Zöld Pártja és Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek közös egyéni jelöltje, 2022. február 17-én 11 óra 38 perckor a Tolna Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) elektronikus úton kifogást nyújtott be Horváth István, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös országgyűlési képviselőjelöltjével szemben. Álláspontja szerint nevezett kifogásban megjelölt tevékenysége sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságára, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, továbbá a Ve. 208. §-a alapján (mint a választásra irányadó jogszabályként) alkalmazandó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését.
  2. Kifogásában előadta, hogy Horváth István, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, aki a 2022. évi országgyűlési képviselő-választáson a választókerületben a FIDESZ-KDNP egyéni képviselőjelöltje, 2022. február 15-én digitális eszközök ünnepélyes átadásán vett részt a szekszárdi I. Béla Gimnáziumban a Klebelsberg Központ elnökének társaságában. A digitális eszközök a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt keretében kerültek beszerzésre és kiosztásra. Rögzítette, hogy az eseményről a teol.hu internetes oldal is tájékoztatást adott, amely szerint Horváth István országgyűlési képviselő a jelenlévő középiskolai tanulók előtt tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy a kiosztott eszközök révén, Magyarország Kormányának köszönhetően a diákok a korábbiakhoz képest kedvezőbb feltételekkel folytathatják tanulmányaikat. Az eseményről az internetes újság cikkében fényképet is közölt, illetve a látogatás tényét rögzítő és a tanulóknak a digitális eszközök átadásáról készített fényképeket Horváth István képviselői Facebook oldalán is közzétette.
  3. Beadványozó bizonyítékként megjelölte a kifogásban hivatkozott cikk internetes elérhetőségét (linkjét), valamint Horváth István közösségi oldalának, illetve kifejezetten a február 15-i eseményről beszámoló bejegyzés linkjét, amely 3 fotót tartalmazott. Ez utóbbival kapcsolatban rögzítette, hogy abban Horváth István beszámol az eszközök átadásáról, arról, hogy azokat a diákoknak és a tanároknak Magyarország Kormánya biztosítja annak érdekében, hogy a digitális oktatás mindenki számára elérhető legyen. A bejegyzés szerint Szekszárd iskoláiban a február 15-én átadott eszközökön túl további 400, a megyében pedig összesen több mint 1600 notebook átadása történik meg a következő hetekben. Az országban összesen 560 ezer tanuló és 55 ezer pedagógus kap laptopot a 201 milliárd forint összegű projekt keretében. A bejegyzés zárásaként Horváth István feltüntette a kormánypártok „Magyarország előre megy, nem hátra!” kampányszlogenjét is.
  4. Beadványozó előadja, hogy az országgyűlési képviselőjelölt köznevelési intézményben tett látogatása és az arról készült felvétel közzététele tiltott kampánytevékenységnek minősül, amely megalapozza a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvi követelmény és az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelmét, utóbbi szerint ugyanis „a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. Állítása alátámasztásaként hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzését, és az Alapvető Jogok Biztosának a 2019-es európai parlamenti választások idején kiadott azon közleményét, amelyben a Biztos felhívta a jelölő szervezetek figyelmét, hogy a kampány során tartózkodjanak a gyermekek szerepeltetésétől a kampányrendezvényeken.
  5. Beadványozó szerint a kifogásban megjelölt cselekmény a Ve. előzőekben említett eljárási alapelvén túl sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket is. Ezzel összefüggésben jelzi, hogy sem az Alaptörvény, sem az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény, sem az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az országgyűlési képviselők feladatkörébe tartozna digitális eszközök ünnepélyes átadása középiskolai tanulók részére. Kiemeli, hogy a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt Magyarország Kormányának országos szintű projektje, annak létrejöttére és megvalósulására Horváth István képviselőnek egyéni képviselői minőségében ráhatása nem volt, ezért a digitális eszközök átadásában való részvétele sem indokolt. Horváth István részvétele az eszközök átadásán azt a képet sugallja az átlagos választópolgár felé, hogy egyfelől az eszközök a képviselő közvetlen, személyes tevékenységének eredményeként kerültek az iskolába, tehát a jövőbeli hasonló juttatások, fejlesztések záloga a képviselő hasonló tevékenysége, melynek előfeltétele Horváth István újbóli megválasztása. Másfelől alkalmas annak közvetítésére, hogy a digitális eszközök beszerzése csak a FIDESZ-KDNP kormányzása alatt képzelhető el.
  6. Mindezek alapján álláspontja szerint Horváth Istvánnak a digitális eszközök átadásán való jelenléte a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül. Megítélése szerint az átlagos választópolgár a választási kampány kontextusában nem tudja elkülöníteni Horváth István képviselői és képviselőjelölti megjelenését az állami projekttel kapcsolatban és a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pk.50.028/2019/4. számú végzésének analógiája alapján, a megjelenést, tekintettel a folyó választási kampányra, vélelmezhetően Horváth István jelölti és nem képviselői minőségéhez kapcsolja. Mivel ez a megjelenés az internetes újság cikke és a közösségi oldalon közzétett bejegyzés alapján a választók széles köréhez eljutott, a befolyásolásán túl a jelöltek közötti esélyegyenlőség megbontására is alkalmas. A leírtakon túl a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket az is sérti, hogy a Képviselőjelölt a közhatalom gyakorlója – Klebelsberg Központ, mint az emberi erőforrások minisztere által irányított központi hivatal elnökének – társaságában jelent meg, jogtalan előnyhöz jutva ezáltal. Beadványozó kifogásában hivatkozott az Alkotmánybíróság 3154/2018. (V. 11.) határozatára, és a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.III.37.359/2014/2., Kvk.IV.37.360/2014/2., Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzéseire is.
  7. Az Nktv. kifogásában hivatkozott rendelkezésének megsértésével kapcsolatos joggyakorlatra utalva hivatkozott és idézte az Országos Választási Bizottság 218/2010. számú határozatát, a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.998/2010/3. számú végzését, az NVB 240/2018. számú határozatát és a Kvk.I.37.281/2018/2. számú végzést, az NVB 533/2018. és 605/2018. számú határozatait, valamint a Kvk.IV.37.368/2018/2. számú végzését is.
  8. A Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatára hivatkozással rögzítette, hogy az állami és az önkormányzati szerveket, így a KLIK-et is terheli a semlegesség követelménye a választási kampányban. Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a kifogásában felhívott jogszabályok megsértését, Horváth Istvánt, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjét mint jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el és a szándékos jogsértés miatt bírságot is szabjon ki.
  9. Az OEVB a kifogást a 4/2022. (II. 20.) számú határozatában érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Az OEVB határozatának indokolásában kifejtette, hogy a kifogáshoz becsatolt bizonyíték, valamint a hivatalból rendelkezésre álló adatok alapján Horváth István 2022. február 15-én egy kormányzati projekt keretében megvalósuló digitális eszközök ünnepélyes átadásán országgyűlési képviselői minőségében és nem a 2022. évi országgyűlési választás képviselőjelöltjeként vett részt. Ezen megállapítását arra alapozta, hogy az OEVB Horváth Istvánt 2022. február 16. napján az 1/2022.(II.16.) OEVB határozattal vette országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba, mely határozat 2022. február 19. 16.00 órakor emelkedett jogerőre.
  10. Az OEVB álláspontja szerint Horváth István tevékenysége az előzőekben hivatkozott időponttól kezdődően tartozott a Ve. hatálya alá, ettől korábbi magatartásának elbírálása nem tartozik a hatáskörébe. Ezen túl arra is hivatkozott, hogy Beadványozó kifogásában nem jelölt meg olyan jogszabályi rendelkezést sem, amely megalapozná az OEVB eljárását. Mindezen érvek alapján a kifogást a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. február 23-án 15 óra 26 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be, mert álláspontja szerint az OEVB határozatával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, a 214-215. §-át, valamint 297. § (1) bekezdés b) pontját.
  2.  Érintettsége körében előadta, hogy az OEVB által jogerősen nyilvántartásba vett jelölt, ezért a más jelölt, jelölő szervezet által a Tolna megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerület területén elkövetett jogsértés a választási esélyeire és jogaira is kihat.
  3. Fellebbezésében idézte a Ve. 139. § (1) bekezdését, a Ve. 141. §-át és hivatkozott a Ve. 121. § (2) bekezdésére, amely szerint a választási kampánnyal egy időben, a szavazás napját megelőző 50. naptól adhatják át a választási irodák a jelölt ajánlásához szükséges ajánlóíveket
  4. Horváth István Facebook oldalának 2022. február 15-i bejegyzésére hivatkozva kívánta bizonyítani, hogy nevezett által közzétett kép alapján látható, hogy Horváth István képviselőjelöltként történő bejelentése már 2022. február 12-én megtörtént.
  5. Álláspontja szerint mivel a jelöltté váláshoz szükséges ajánlásgyűjtés a választási kampányidőszak szerves része, a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelölő szervezet népszerűsítése pedig kampánytevékenység, ezért nincs relevanciája annak, hogy a jelöltként indulni szándékozó választópolgárt az illetékes választási bizottság képviselőjelöltként nyilvántartásba vette-e vagy sem, illetve e döntés jogerős-e, mert a kampányidőszak 2022. február 12-én megkezdődött és a kifogásolt iskolai kampányesemény pedig ezt követően, 2022. február 15-én, azaz már a kampányidőszakban történt.
  6. Előadta, hogy a kampánytevékenységnek a kampányidőszak kezdeti jelöltállítási szakaszában is meg kell felelnie a választásra irányadó jogszabályok rendelkezéseinek, valamint a választás és a választási eljárás alapelveinek. Ezek megsértése esetén a Ve. 208. §-a alapján kifogás benyújtásának van helye, amelynek elbírálására a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontja alapján, mivel az kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik, az OEVB-nek van hatásköre.
  7. Rögzítette, hogy Horváth István a kifogásban sérelmezett magatartás időpontjában, 2022. február 15-én, a választási eljárás szempontjából a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek színeiben indulni szándékozó választópolgárnak minősült.
  8. Álláspontja szerint a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának egyetlen Ve. 215. §-ban meghatározott esetköre sem állt fenn, ezért a Ve. 214. §-a és 297. § (1) bekezdés b) pontja alapján az OEVB-nek a kifogást érdemben el kellett volna bírálnia és az abban megfogalmazott kérelem szerint a Ve. 218. § (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket kellett volna alkalmaznia. Beadványozó szerint az OEVB törvényi kötelezettségének elmulasztásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának alapelvét is.
  9. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB támadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg, és a kifogásban foglaltaknak helyt adva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el Horváth Istvánt, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjét a további jogszabálysértéstől és a szándékos jogsértése miatt szabjon ki bírságot.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés az eljárásjogi kérdésben alapos, az ügy érdemében alaptalan.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
  3. A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
  4. A Nemzeti Választási Bizottság osztja Beadványozónak az OEVB hatásköre fennállására vonatkozó érveit. Ezzel összefüggésben rögzíti, hogy a korábban hatályos 1997. évi C. törvénnyel ellentétben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény csak igen szűk körben, a Ve. 142. §-a alá tartozó szervek tekintetében, és ezek esetében is, kizárólag jogszabályban meghatározott feladatellátásuk körében tartalmaz rendelkezést a szervi, illetve személyi hatálya alá nem tartozó szervekről. A hatályos Ve. rendelkezései alapján, amelyet a joggyakorlat is teljes mértékben visszaigazol [Kvk.I.37.476/2014/3. és Kvk.I.37.491/2014/3. számú végzések, az NVB 1019/2014. számú határozata], a jogviták megítélése esetén a kiindulási pont alapvetően a tevékenység jogi minősítése; a tevékenységet folytató személye – a Ve. 142. §-a alá nem tartozó személyek és szervek esetében – a jogvita eldöntése szempontjából nem bír relevanciával. Amennyiben a tevékenység alkalmas a választói akarat befolyásolására, az kampánytevékenységnek minősül, és így az a választási szervek hatáskörébe tartozó kérdés, függetlenül a tevékenységet folytató személyétől. E jogi érvelésből kifolyólag a választási jogszabálysértés nem csak kampányeszközökkel és nem csak nyilvántartásba vett jelöltek és jelölő szervezetek tevékenysége által valósítható meg.
  5. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy az OEVB nem értékelte megfelelően a rendelkezésére álló bizonyítékokat és a hivatalból ismert tényeket. Tekintettel arra, hogy a kifogással érintett személy és tevékenysége nem tartozik a Ve. 142. §-ának hatálya alá, a vélelmezett jogsértés vizsgálatára, így a kifogás elbírálására fennállt a hatásköre. Ebben a tekintetben tehát alapos a fellebbezés.
  6. Mivel az OEVB hatáskörének fennállása ellenére nem vizsgálta érdemben a kifogást, ezért a másodfokú eljárás keretében, a Nemzeti Választási Bizottságnak kellett elvégeznie azt.
  7. A kifogás elbírálása során az első eldöntendő kérdés, hogy Horváth Istvánnak, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjének 2022. február 15-i tevékenysége a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősül-e. A kérdésre adott igen válasz esetén vizsgálható az, hogy e tevékenység megfelelt-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített eljárási alapelveknek.
  8. A Nemzeti Választási Bizottság előtt több esetben merült már fel az egymással konkuráló jogviszonyok vizsgálatának szükségessége. Azaz annak kérdése, hogy hogyan járhat el tevékenysége során az az országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, aki a folyó választási eljárásban egyben jelölt vagy jelöltként indulni szándékozó személy. E tekintetben is, ahogy az a fentiekben már kifejtésre került, a tevékenység mikénti végzésének vizsgálata alapján dönthető el, hogy az adott személy eljárása kimeríti-e a kampánytevékenység fogalmát vagy sem.
  9. A Bizottság a hasonló vizsgálódási szempontok okán jelen ügyben irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában foglaltakat, amelyben a testület a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatra visszautalva, az alábbiakat fogalmazta meg:

„Egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. (…)

A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel.” {3257/2019. (X. 30.) AB határozat Indokolás [24]-[25]}

  1. Az Alkotmánybíróság e döntésében foglalkozott a Beadványozó által is felhívott Nkt. 24. § (3) bekezdésében megfogalmazott tilalommal is, amelynek kapcsán rögzítette, hogy „[h]a tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány mint politikai tevékenység részévé. {Indokolás [27] bekezdés}
  2. A Bizottság megvizsgálva a rendelkezésére álló bizonyítékokat, így a teol.hu internetes újság cikkét és Horváth Istvánnak a 2022. február 15-i laptop-átadásról készített Facebook bejegyzését, megállapítja, hogy nevezett személy az újságcikk szerinti tudósításban mint a választókerület országgyűlési képviselője szerepel, a Facebook bejegyzésében ő maga nem utalt arra, hogy a folyó választási eljárásban jelöltként kíván indulni, jelölő szervezeteit nem említi, illetve azokhoz kötődő motívum, így például azoknak a választási eljárásban használt emblémája sem jelenik meg. 2022. február 15-én mint a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásának eredményeképp a FIDESZ-KDNP jelöltjeként mandátumot szerzett képviselő vett részt a szekszárdi I. Béla Gimnáziumban a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt keretében átadott digitális eszközök ünnepélyes átadásán.
  3. Az országgyűlési képviselők esetében sem az Alaptörvény, sem az Ogytv. nem tartalmaz egzakt feladat- és hatáskör felsorolást, ahogyan teszik azt a jogszabályok például a közigazgatási szervek tekintetében. Esetükben az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése határozza meg a feladatellátást. E szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az országgyűlési képviselők megválasztása vegyes választási rendszerben történik, amely alapján kijelenthető, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen saját választókerülete lakossága tekintetében látja el képviseleti tevekénységet. E tevékenység és képviselet keretei azonban taxatív módon nem meghatározhatók. Mindenképp ide sorolható azonban a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenység, illetve a választókerület életének releváns eseményein való részvétel.
  4. A digitális oktatás feltételrendszerének kialakítása, illetve a digitális oktatáshoz való hozzáférés elősegítése érdekében a választókerületben működő oktatási intézmények részére digitális eszközök biztosítása mindenképp ilyen eseménynek értékelhető. Ahogyan azt a kifogás is rögzíti, ez a Kormány országos projektje. A Kormány az Alaptörvény 16. cikk (1) bekezdése alapján a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A miniszterelnök kiválasztásában és ennél fogva közvetve a Kormány alakításában az Alaptörvény rendelkezései folytán az országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét megszerző pártok vesznek részt. A 2018-as országgyűlési képviselők általános választásán a mandátumok többségét a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt szerezte meg. E két párt képviseletében szerzett képviselői mandátumot Horváth István is, ennél fogva a kormányzó pártok választókerületi képviselőjeként a Kormány projektjének végrehajtásában (eszközök átadásában) való részvétele önmagában nem kifogásolható.
  5. Figyelemmel azonban a folyó választási eljárásra, ahol Beadványozó által is bizonyítottan, Horváth István ismét meg kívánja mérettetni magát, fontos figyelemmel lenni arra, hogy nevezett országgyűlési képviselőként végzett tevékenysége és a képviselőjelöltként folytatott kampánytevékenysége egymástól jól elkülöníthető legyen.
  6. A Bizottság e körben a bizonyítékok értékelése alapján a következőkre jutott. A teol.hu cikkében a szóban forgó projekt kizárólag a Kormány projektjeként szerepel, az országgyűlési képviselő beszédének az újság által tudósított részében utalást sem tesz jelöltségére, az őt támogató jelölő szervezetekre, abban jelölti vagy jelölő szervezeti szlogen, embléma vagy egyéb, a választási eljárással összefüggésbe hozható elem nem szerepel. A közösségi oldalon, ahol Horváth István mint országgyűlési képviselő szerepel, nevezett a bizonyítékként hivatkozott bejegyzésben nem utal jelölti minőségére, vagy az őt támogató jelölő szervezetekre. Az abban szereplő, „Magyarország előre megy, nem hátra” jelmondatot Beadványozó a kormánypártok szlogenjének nevezi, annak bizonyítására azonban, hogy ezt a folyó választási eljárásban jelölő szervezetként használják, nem utal és bizonyítékot sem hoz rá. Ezen túl megállapítható az is, hogy a bizonyítékként megjelölt cikkben és bejegyzésben sincs olyan úgynevezett áthallásos megjegyzés, amely igazolná azt, hogy a Képviselő az e minőségében végzett tevékenységét összefüggésbe kívánja hozni a folyó országgyűlési képviselőválasztással, és valójában megjelenése bujtatott jelölti kampánytevékenység lenne.
  7. Ezzel ellentétes álláspontra helyezkedés lényegében azt eredményezné, hogy az országgyűlési képviselő a választási kampány idején a következő Országgyűlés alakuló ülésig fennálló jogviszonya utolsó három hónapjában már semmilyen, e jogviszonyához kötődő tevekénységet nem folytathatna, amely által a közhivatal viseléséhez való jog gyakorlása is korlátozás alá eshetne. A közjogi választás eredményeképp mandátumot szerzett országgyűlési képviselő megbízatása azonban négy évre szól, e megbízatás választási kampány idején való kvázi felfüggesztéséről sem az Alaptörvény, sem a jogállás egyes kérdéseit szabályozó Ogytv. nem tesz említést.
  8. Mindezek alapján a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy Horváth István országgyűlési képviselőnek a kifogásban sérelmezett, 2022. február 15-i tevékenysége nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, annak célzata nem a folyó választási eljárásban a választópolgári akarat megkísérlése, illetve befolyásolása volt, ennél fogva a kifogásban hivatkozott jogszabálysértések megállapítására nincs mód. Azt, hogy a kampánytevékenység folytatásának megállapításához a tevékenységet kifejtő részéről kimutathatónak kell lennie a választók befolyásolásának célzata, a Kúria a Kvk.I.37.703/2019/2. számú végzésében rögzítette.
  9. A Bizottság a felhívott kúriai végzések kapcsán rögzíti, hogy Beadványozó több esetben olyan döntéssel kívánta alátámasztani érvelését, amely a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzése alapján már meghaladottá vált.
  10. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát megváltoztatja és a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat az Alaptörvény 4. cikkén, a 16. cikkén, a Ve. 220. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. február 25.

 

 

                                                                                              Dr. Bozsóki Éva

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                              elnökhelyettese