97/2015. NVB határozat - Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság
97/2015. számú határozata
 
A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt (4400 Nyíregyháza, Mikszáth Kálmán u. 36. fszt. 11.) elnöke (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal –meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
 
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar társadalom védelmének érdekében, aki Magyarországon kábítószert árul, az kapjon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést?”
 
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
 
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. május 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. április 22-én, személyesen 25 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.A benyújtott támogató aláírások közül 24 felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-81086/2014. számú, 2014. december 16-án kelt határozatát, melyben a Hatóság az Összefogás Pártot az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
 
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
 
Az Alaptörvény 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányos alapjait és korlátait. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következően a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésben meghatározott kivett tárgykörök képezik. A (3) bekezdés a) pontja elsőként nevesíti azt a tilalmat, mely szerint nem tartható népszavazás az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
Az Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdésének második mondata szerint „[t]ényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki”.
A hatályos Alaptörvény tehát kimondja, hogy lehetséges tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása, rögzíti a szabadságtól való végleges megfosztás lehetőségét, azonban azt is meghatározza, hogy azt mely bűncselekmény miatt lehet kiszabni. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, mely a Magyarországon alkalmazható legsúlyosabb büntetőjogi büntetés, kizárólag szándékos és erőszakos bűncselekmény következményeként szabható ki. E büntetés kiszabásához az Alaptörvény az említett két alkotmányos feltételt szabja, mely rendelkezés nem vagylagos felsorolás, hanem a két feltétel együttes fennállásának követelményét jelenti. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés további részletszabályait a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) határozza meg. A Btk. – az Alaptörvénnyel összhangban – 44. §-ában meghatározza azoknak a bűncselekményeknek a körét, amelyek esetén a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja, így lehetővé teszi a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabását. E felsorolásnak jelenleg nem része a Btk. 176-177. §-aiban szabályozott kábítószer-kereskedelem.
A népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy a hatályos szabályozással ellentétben, a kábítószer-kereskedelemre generálisan, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kelljen kiszabni.
Tekintettel arra, hogy Alaptörvény e legsúlyosabb büntetés kiszabásához két alkotmányos feltételt szab: a cselekménynek szándékosnak és erőszakosnak kell lennie, így a Nemzeti Választási Bizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a népszavazási kérdés tárgyává tett bűntett esetében ezek a feltételek fennállnak-e, illetve értelmezhetők-e.
A szándékosság fogalmát a Btk. 7. §-a rögzíti, míg az erőszakos magatartás fogalmát a 459. § (1) bekezdés 4. pontja tartalmazza. A kábítószerrel való kereskedelem, mint fogalom értelmezése kapcsán a Legfelsőbb Bíróság Büntető Jogegységi Tanácsa által kiadott, a kábítószerrel visszaélés bűncselekménye megvalósulásának kritériumairól szóló 1/2007. Büntető jogegységi határozatban rögzítetteket veszi alapul a Bizottság. E szerint „a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások, folyamatos tevékenységek, rendszeres, ismétlődő adás-vételek által valósulnak meg. Haszonszerzésre irányulnak, és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény”.
A hivatkozott fogalmak alapján megállapítható, hogy a népszavazási kezdeményezésben nevesített „kábítószert árul” vagyis a kábítószerrel való kereskedelem törvényi tényállásának egyértelműen része a szándékosság, az azonban nem hordozza magában a Btk. szerinti erőszakos magatartási formát, vagyis nem jelent erőszakos elkövetést illetve cselekményt. Mindezek alapján a kábítószer-kereskedelem esetében nem állnak fenn azok az Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdésében rögzített alkotmányos kritériumok, mely szerint tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak és kizárólag szándékos és erőszakos bűncselekmény esetén szabható ki.
A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás az Országgyűlést nem csak a Btk. irányadó rendelkezéseinek, hanem az Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdése második mondatában foglalt szabály módosítására is kötelezné. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja azonban az országos népszavazás alkotmányos korlátjaként nevesíti, hogy az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről nem tartható népszavazás.
III.
A Nemzeti Választási Bizottság a népszavazási kezdeményezéssel összefüggésben rögzíti továbbá, hogy az Alaptörvény által nevesített, a szabadságtól való végleges megfosztás kizárólag bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján, a szükségességi és arányossági kritériumok értelemszerű figyelembevételével kerülhet sor.
A népszavazási kezdeményezésben foglalt, a bármilyen mennyiségű kábítószerrel való kereskedelem esetén a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező kiszabása, vagyis a személyi szabadságnak a kérdés szerinti automatikusan kötelező, a tények és körülmények mérlegelése nélküli elvonása a hatályos alaptörvényi szabályozás alapján minden esetben aránytalanul korlátozná az Alaptörvény IV. cikk (1) bekezdésében nevesített személyes szabadsághoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság 3025/2014. (II. 17.) AB határozatában rögzítette, hogy „[a]z alapvető jogok korlátozhatóságának általános formai kritériumát az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés első mondata rögzíti, miszerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapíthatja meg. A személyi szabadsághoz való joggal összefüggésben az Alaptörvény IV. cikk (2) bekezdése külön kiemeli, hogy az egyént csak törvényben meghatározott okból és törvényben meghatározott eljárás alapján lehet megfosztani személyi szabadságától. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése rendelkezik az alapvető jogok tartalmi korlátozásának lehetőségéről. Ennek értelmében alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Ebből az is következik, hogy a személyi szabadság jogszerű, törvényen alapuló elvonása is csak akkor tekinthető az Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek, ha az általa elérni kívánt és alkotmányosan elismert célhoz képest a korlátozás szükségszerű és arányos”. (ABH 51)
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kezdeményezésben tartott érvényes és eredményes népszavazás olyan jogszabály megalkotására kötelezné a jogalkotót, mely alapján annak bármilyen mennyiségű kábítószerre elkövetett kereskedelem esetében a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kellene előírnia, mely a személyi szabadság, mint alapvető jog oly mértékű korlátozását jelentené, ami összeegyeztethetetlen az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt, az alapjogi korlátozás szükségességen és arányosságon alapuló kritériumával. Nincs lehetőség ugyanis az egyén alapvető jogai és szabadsága határ és mérték nélküli korlátozására, az alapvető jogok lényeges tartalmának korlátozására vonatkozó alkotmányos tilalom ugyanis meghatározza, hogy az állam milyen mértékben avatkozhat be az egyén életébe.
Mindezek alapján tehát a kérdés a fent leírtakon túl okszerűen irányul az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezés burkolt módosítására is.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés nem felel meg az Alaptörvényben a népszavazási kezdeményezéssel szemben támasztott követelményeknek, mivel az több okból is az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába ütközik, ennél fogva annak módosítására irányul.
A leírtakra tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság az Nszt. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva a népszavazási kezdeményezés megtagadásáról döntött.
IV.
A határozat az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésén, a IV. cikk (1)-(2) bekezdésein, a 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, a Btk. 7. §-án, a 44. §-án, 176-177. §-ain, a 459. § (1) bekezdés 4. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. május 13.  
 
 
Prof. Dr. Patyi András
                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság
                                                                                                       elnöke