96/2015. NVB határozat - Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

 
A Nemzeti Választási Bizottság
96/2015. számú határozata
 
A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt (4400 Nyíregyháza, Mikszáth Kálmán u. 36. fszt. 11.) elnöke (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon soha többé egyetlen embert sem lehessen kilakoltatni”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő – 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. május 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 23 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be személyesen 2015. április 2-án 14 óra 42 perckor a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: Iroda) elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát.
Az Iroda elnöke a 2015. április 7-én kelt, 13/2015. számú NSz. határozatában megállapította, hogy a kezdeményezés az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felelt meg. A benyújtott támogató aláírások közül 23 felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A határozatban megállapításra került, hogy a Szervező a népszavazási kezdeményezés benyújtása során semmilyen módon nem igazolta azt a tényt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) az Összefogás Pártot – mint adatkezelőt – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint nyilvántartásba vette. Az Iroda elnöke erre tekintettel az Nsztv. 10. § (1) bekezdése alapján – hivatkozva az Nsztv. 4. § (2) bekezdésére – a kezdeményezést elutasította és nem terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság elé.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kezdeményezés vizsgálata során figyelemmel volt továbbá arra a tényre is, hogy Szervező – jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kérdéssel azonos napon, de azt sorrendben megelőzve - 2015. április 2-án 14 óra 40 perckor az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy hitel, víz, gáz, villany, távhő, közös költség, internet, telefon, kábel tv tartozás miatt egyetlen magyar állampolgárt se lehessen otthonából kilakoltatni?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be hitelesítés céljából a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A Nemzeti Választási Iroda elnöke ezt a kezdeményezést a 11/2015. számú Nsz. határozatával utasította el.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke 13/2015. számú Nsz. határozatában a Szervező jelen eljárás tárgyát képező kérdése kapcsán minősítette azt is, hogy a kérdés – az Nsztv. 8. § (3) bekezdése alapján – az Országgyűlésre azonos tárgykörben róna jogalkotási kötelezettséget, mint a 11/2015. számú Nsz. határozattal elbírált kérdés tekintetében.
II.
Szervező – az Nsztv. 10. § (3) bekezdésében foglalt, az ismételt benyújtásra előírt határidőben – 2015. április 22. napján 16 óra 19 perckor az Nsztv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint ismételten benyújtotta a jelen eljárás tárgyát képező
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon soha többé egyetlen embert sem lehessen kilakoltatni?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet és 23 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő íveket a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltételek meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Hatóság 2014. december 16-án kelt határozatát, amellyel a Hatóság az Összefogás Pártot, mint adatkezelőt NAIH-81086/2014 számon az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint nyilvántartásba vette. Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján – az ismételt benyújtásra tekintettel – a kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére tűzi.
III.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kérdés hitelesítésére nincs lehetőség.
Szervező 2015. április 22-én 16 óra 15 perckor – jelen eljárás tárgyát képező népszavazás kérdés ismételt benyújtásával egy napon, de azt sorrendben megelőzve – az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján ismételten benyújtotta az „Egyetért-e Ön azzal, hogy hitel, víz, gáz, villany, távhő, közös költség, internet, telefon, kábel tv tartozás miatt egyetlen magyar állampolgárt se lehessen otthonából kilakoltatni?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés tárgyában a 2015. május 13-i ülésén 94/2015. számon határozatot hozott, mellyel az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés célja, hogy Magyarország területén természetes személyek kilakoltatására semmilyen körülmények között ne kerüljön sor. A jelen eljárás tárgyát képező kérdéssel egy napon, de azt sorrendben megelőzve benyújtott kérdés esetében magyar állampolgár kilakoltatását az ott felsorolt közüzemi, telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésből eredő tartozások esetében kívánja a Szervező megakadályozni. Ennélfogva a jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés érintett tárgykörébe beletartozik a korábban benyújtott kezdeményezés által elérendő cél is.
Az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint népszavazási kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés annak hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig.
Az Nsztv. 8. § (3) bekezdése szerint két kérdés abban az esetben tekinthető azonos tárgyúnak, ha azok – akár részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre.
A Kúria Knk.IV.37.234/2015/2. számú határozatában kifejtette, hogy az Nsztv. 8. §-ának alkalmazásával a Nemzeti Választási Bizottság a népszavazáshoz való jog zavartalan gyakorlását biztosítja. A teljes vagy a részbeni azonos, egymást kizáró jogalkotói kötelezettség lényegében a jogalkotói egyértelműség követelményének vizsgálatát jelenti arra az esetre, amennyiben a két népszavazási kezdeményezés alapján érvényes és eredményes népszavazás megtartására kerülne sor. E követelmény nem teljesül akkor, ha a kérdések tárgyukat tekintve legalább részben azonosságot mutatnak, avagy azzal éppen ellentétesen, egymást kizáró tartalmúak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 2015. április 2-án 14 óra 40 perckor először, majd 2015. április 22-án 16 óra 15 perckor ismételten benyújtott, az „Egyetért-e Ön azzal, hogy hitel, víz, gáz, villany, távhő, közös költség, internet, telefon, kábel tv tartozás miatt egyetlen magyar állampolgárt se lehessen otthonából kilakoltatni?” kérdést tartalmazó, és a – jelen eljárás tárgyát képező – 2015. április 2-án 14 óra 42 perckor először, majd 2015. április 22-án 16 óra 19 perckor szintén ismételten benyújtott kezdeményezések azonos tárgyúnak tekinthetők, ugyanis mindkét népszavazási kezdeményezés – az Nsztv. 8. § (3) bekezdésben foglaltak szerint – részben azonos tárgykörre vonatkozik. Az Nsztv. 29. § (1) bekezdése alapján a 94/2015. NVB határozat legkorábban – amennyiben jogorvoslati kérelem nem kerül benyújtásra - 15 napon belül, 2015. május 28. napján 16 órakor emelkedik jogerőre. Az érintett tárgykörben legkorábban ezen időpontot követően van lehetőség népszavazási kezdeményezés benyújtására, kivéve a Szervezőt, akinek az Nsztv. 8. § (2) bekezdése alapján a jelen ügyben is érintett tárgykörben csak a 94/2015. NVB határozat jogerő emelkedését követő 30 nap elteltével van lehetősége újabb népszavazási kezdeményezés benyújtására.
IV.
Tekintettel arra, hogy a 2015. április 2-án 14 óra 40 perckor benyújtott, a magyar állampolgárok kilakoltatására vonatkozó kérdés és a jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés azonos tárgyúnak tekinthetők, így az „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon soha többé egyetlen embert sem lehessen kilakoltatni” kérdést tartalmazó kezdeményezéssel kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az a törvényi követelményeknek nem felel meg.
Az Nsztv. 11. §-a alapján, mivel a kezdeményezés az Nsztv.-ben támasztott törvényi követelményeknek nem felel meg, a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését megtagadta.
V.
A Nemzeti Választási Bizottság előzőeken túl – egyetértve az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB határozatában kifejtettekkel – megjegyzi, hogy az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése során is tekintettel kell lenni a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-ában szabályozott eljárási alapelvekre, ezek között a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére. A választási eljárási alapelvekben megfogalmazott követelmények, így a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesítése a népszavazási eljárás kezdeményezése során következik magából az Alaptörvényből is.
A rendeltetésszerű joggyakorlásnak, mint általános alapelvnek az a lényege, hogy a jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik. A joggal való visszaélés tilalma az egész jogrendszerben érvényre jut, mely az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből vezethető le. Így tehát érvényesül a közjogban is, és irányadó a jogalkotó, a jogalkalmazó szervek és az ügyfelek magatartására is.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint felveti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelv sérelmét az olyan kezdeményezői magatartás, amelynek során azonos tárgykörben, ugyanazon kezdeményező által, az Nsztv. 8. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás ellenére újabb kérdés kerül benyújtásra, és feltehető, hogy kezdeményező a fent hivatkozott korlátozás tudatában kezdeményezi a hitelesítési eljárást.
VI.
A határozat az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 4. §-án, a 8. §-án, a 10. §-án és a 11. §-án, 29. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. május 13.
 
 
                                                                     Prof. Dr. Patyi András
                                                              a Nemzeti Választási Bizottság
                                                                                  elnöke