A Nemzeti Választási Bizottság
957/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Sz. J. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 32/2014. (IV. 4.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolás-kiegészítéssel – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Kifogást tevő 2014. április 2-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben előadta, hogy a Kormányváltó összefogás jelöltjének és miniszterelnök-jelöltjének közös óriásplakátjait a Kazinczy utca Norpan sütőipar melletti körforgalmánál megrongálták, felülragasztották a szövegét, valamint narancssárga Fidesz-matricákat ragasztottak a jelöltek szemeire a fotókon ismeretlenek.
Ez a magatartás és ez a cselekménysorozat álláspontja szerint sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint megtéveszti az állampolgárokat.
Fentiek alapján kérte a jogsértés megállapítását, valamint a jogsértő eltiltását a további jogszabálysértéstől.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 32/2014. (IV. 4.) számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította továbbá hatáskörének hiányát állapította meg.
Az OEVB kifejtette, hogy a becsatolt bizonyítékok alapján a rongálást elkövető személye és a cselekvés elkövetésének időpontja nem állapítható meg, így nem értelmezhető a kifogástevő azon kérése, hogy a jogsértőt az OEVB tiltsa el a további jogsértéstől, valamint rögzítette, hogy az elkövetés időpontja hiányának megjelölése megalapozza az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást.
II.
Beadványozó 2014. április 4-én a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújtott be az OEVB 32/2014. (IV. 4.) számú határozata ellen. Kérelmező álláspontja szerint az OEVB megsértette a Ve. 215. §-át és a 218. §-át, mivel „a kifogáshoz benyújtott bizonyítékok alapján ugyanis kétséget kizáróan megállapítható a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jelölő szervezet és Vécsi János valamint Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt óriásplakátjai megrongálásának ténye”. Beadványozó fentiek alapján kéri az OEVB 32/2014. (IV. 4.) számú határozatának megváltoztatását, és a jogsértés megállapítását.
III.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az első fokon eljárt bizottság helytállóan állapította meg, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas, azonban álláspontját részben a Ve. rendelkezéseinek téves értelmezésére alapozta.
A Ve. 209. §-a szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
A Nemzeti Választási Bizottság, hivatkozva a Ve. 209. §-ában foglaltakra rögzíti, hogy helyesen jelölte meg az OEVB, hogy a beadvány nem tartalmazta a sérelmezett jogsértés elkövetésének időpontját, melytől számítva három napon belül van lehetőség a kifogás benyújtására. A kifogás arra vonatkozóan sem tartalmazott információt, hogy azt a beadványozó folyamatosan fennálló jogsértésnek véli, mely alapján a jogsértés észlelésnek időpontját kellett volna rögzítenie. Ez az időpont a kifogás elbírálása esetén viszonyítási pontként szolgál, tekintettel arra, hogy adott esetben ez a jogsértés fennállásának utolsó időpontja is lehet, mely a Ve. 209. § (2) bekezdése értelmében a jogorvoslati határidő kezdete, vagyis ezen időponttól kell a három napos elbírálási határidőt számítani.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 144. § (7) bekezdése szerint a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. Mindezek alapján a választási plakátok felülragasztása tárgyában benyújtott jogorvoslati kérelem egyértelműen a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügy, ezért helytelenül állapította meg az OEVB hatáskörének hiányát a kifogás tárgyában.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az OEVB szintén helytelenül hivatkozott arra, hogy a jogsértő konkrét személyének bizonyítása nélkül nem érzelmezhető a jogsértés megállapítása, illetve annak elkövetőjének eltiltása a további jogsértéstől. A Ve. 208. §-a szerint kifogást a jogszabálysértés megvalósulására való hivatkozással lehet benyújtani, a kifogásnak nem kötelező tartalmi eleme, hogy a beadványozó egyértelműen bizonyítsa a jogsértő személyét is. A jogsértő kiléte megnevezése hiánya egy érdemi vizsgálatra alkalmas beadvány vonatkozásában nem következménye annak, hogy a választási bizottság az adott cselekmény vonatkozásában megállapítsa a cselekmény jogsértő voltát. A Nemzeti Választási Bizottság és jogelődje, az Országos Választási Bizottság számos esetben állapította meg úgy a jogsértés tényét, hogy annak elkövetője nem volt ismert.
Fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB 32/2014. (IV. 4.) számú határozatát – hivatkozva a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára – jelen határozatban foglalt indokolás-kiegészítéssel hagyja helyben.
IV.
A határozat aVe. 144. § (7) bekezdésén, a 208. §-án, a 209. §-án, a 212. § (2) bekezdésén,a 215. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. április 6.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke