943/2014. NVB határozat - a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletében eljáró dr. Gulyás Gergely Győző által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság
943/2014. számú határozata
 
A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletében eljáró dr. Gulyás Gergely Győző (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy Karácsony Gergely és dr. Bárándy Gergely országgyűlési képviselők és a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt képviselőjelöltjei valótlan tényállításaikkal megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt választási alapelveket.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőket eltiltja a további jogsértéstől.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
 Indokolás
I.
A beadványozó 2014. április 3-án kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértése miatt. Beadványában előadta, Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért Párt és dr. Bárándy Gergely, a Magyar Szocialista Párt politikusai 2014. április 2-án, több országosan elérhető médiaszolgáltató képviselője előtt tartott sajtótájékoztatójukon olyan kijelentéseket tettek, amelyekben tényszerűen állították, hogy a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség több országgyűlési egyéni választókerület területére kiterjedően választási csalást követett el, valamint közokirat-hamisításra bujtott fel azzal, hogy választópolgárokat arra buzdított, hogy az úgynevezett kétesélyesnek számító választókerületekben létesítsenek lakcímet, annak érdekében, hogy a jelölő szervezet a választásokat megnyerje. A kifogástevő idézte az MTI tudósításának több részletét a kifogásolt sajtótájékoztatón elhangzottakról, valamint megjelölt egy linket, melyen a sajtótájékoztató interneten közzétett változata megtekinthető. A kifogástevő szerint a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Szocialista Párt jelölő szervezetek nem igazolt, a sajtótájékoztatón illetve a kifogástevő által is idézett tényállításokkal megpróbálták befolyásolni a választópolgárokat, negatív színben tüntették fel és bűncselekmény elkövetésével vádolták a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetséget, mely alkalmas arra, hogy széles körben megtévessze a választópolgárokat. A kifogástevő szerint sérti a választások tisztasága megóvásának alapelvét az, hogy Karácsony Gergely és dr. Bárándy Gergely az új lakcímre történő átjelentkezések számával kapcsolatban megalapozatlan tényállításokat tett a FIDESZ- Magyar Polgári Szövetség, mint jelölő szervezet kapcsán, a szervezetet választási csalás és további bűncselekmények elkövetésével vádolva. A kifogástevő szerint sérült továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve azáltal, hogy a kifogásban megnevezett politikusok valós tényeket hamis színben tüntettek fel, illetve valótlan tényállításokat fogalmaztak meg nagy nyilvánosság előtt. A beadványozó szerint a valótlan tartalmú állítások sértették továbbá az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet is. Mindezek alapján kérte a jogsértés megállapítását és a jogsértő eltiltását a további jogsértésétől.
II.
Az Nemzeti Választási Bizottság a kifogással kapcsolatban az alábbiakat állapítja meg. A választási eljárás alapelvei, ahogyan azt az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette (18/2008. (III. 12.) AB határozat, 338/B/2002. AB határozat) a jogállamiság elvéből fakadó, a jogbiztonság érvényesülését szolgáló rendelkezései a Ve.-nek, melyek iránymutató jellegűek és megsértésük jogorvoslati úton szankcionálható. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás valamint a választás tisztaságának megóvása, mint két szorosan összefüggő alapelv sérelme mindig az adott ügy összes körülményeit vizsgálva állapítható meg. Nem nevezhető rendeltetésszerű joggyakorlásnak az a magatartás, ha a választási eljárás szereplője valamely jogát, adott esetben a kampánytevékenység gyakorlásához való jogát, annak céljával ellentétes módon használja, mely cselekménye más jogalanyok számára hátrányos jogkövetkezményekkel jár.
A Nemzeti Választási Bizottság megtekintve a jogorvoslati kérelemben megjelölt sajtótájékoztatót, illetve megvizsgálva annak a kifogásban hivatkozott részleteit megállapítja, hogy abban Karácsony Gergelytől és dr. Bárándy Gergelytől, a 2014. évi országgyűlési képviselők választásán jelöltként induló személyektől a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetségre, mint jelölő szervezetre vonatkozóan olyan kijelentések hangzottak el, melyek egyértelműen nem véleménynyilvánításnak, hanem konkrét tényállításoknak minősülnek. Annak, hogy a kijelentés tényállításként vagy véleményként értékelhető, a választási alapelvek megsértése okán van jelentősége. Míg a véleménynyilvánítás önmagában nehezen vezethet a választási jogszabályok megsértésére, addig a valótlan tények állítása és közlése megalapozza a választási alaplevek sérelmét, tekintettel arra, hogy azok hamis információtartalmuknál fogva alkalmasak a választópolgárok megtévesztésére, mely közvetve akadályát képezi a választópolgári akaratuk szabad kifejezésének. E két oknál fogva pedig a valótlan tartalmú tényközlések alkalmasak a politikai ellenfelek választási esélyeinek csökkentésére, mely a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelmét alapozza meg.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.III.37.183/2006/2. számú végzésében foglaltakra, megállapítja, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevők akkor gyakorolják jóhiszeműen és rendeltetésszerűen jogaikat, ha a választópolgárokat az őket érintő minden kérdésben a valóságnak megfelelően tájékoztatják, és politikai ellenfeleik választási esélyeit nem a választók megtévesztésével - akár egyes tények elferdítésével - kísérlik meg csökkenteni.
A sajtótájékoztató során a hivatkozott jelölő szervezetek jelöltjei való tényeket –többek között azt, hogy az utóbbi időben választópolgárok nagy számban változtatták meg lakcímüket – valótlan állításokkal kapcsolták össze, azokkal kapcsolatban állították, hogy ezek a lakcímváltozások a tételes jog céljával és rendeltetésével ellentétes módon, bűncselekmény elkövetésének eredményeként jöttek létre, és mindezt a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség szervezte, illetve a választópolgárok nagy tömegét buzdította törvénysértő lakcímváltoztatásra. Ezen állításaikat semmilyen módon nem bizonyították, így azok valós tartalmú tényállításnak nem tekinthetőek.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a két jelölt sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentései, melyekkel a korábbi lakcímüktől eltérő, más választókerületben lakcímet létesítő választópolgárok eljárási cselekménye kapcsán a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetséget és ezzel a nevében eljáró és cselekvő természetes személyeket választási csalás és más bűncselekmények tömeges elkövetésének szervezésével, irányításával illetve az azokra való felbujtással vádolják, a fenti alapelvi követelményeknek nem feleltek meg, ezért a leírt indokok alapján megalapozottnak találta a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelmét és a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
II.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 43. §-án, a 218. § (2) bekezdés a) és b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. április 4.
 
 
 
                                                                          Dr. Patyi András
                                                              a Nemzeti Választási Bizottság
                                                                                  elnöke