A Nemzeti Választási Bizottság
942/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Simonka György országgyűlési képviselő és képviselőjelölt (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Békés Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 44/2014. (IV. 02.) VB határozatát megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy „A FIDESZ IGAZI ARCA” és az „Ő Képviseli Dél-Békést?” szórólapok részben olyan megállapításokat tartalmaznak, melyek sértik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésében foglalt választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A Nemzeti Választási Bizottság „A FIDESZ IGAZI ARCA” szórólapot kiadó Magyar Szocialista Pártot és az „Ő Képviseli Dél-Békést?” szórólap ismeretlen készíttetőjét eltiltja a jogsértő szórólapok valótlan tényállításokat tartalmazó tartalommal történő további terjesztésétől.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó 2014. március 31-én kifogást nyújtott be a Békés Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértésére való hivatkozással. Kifogásának tárgya két, a Magyar Szocialista Párt, az Együtt - a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt által terjesztett szórólap volt, melyen véleménye szerint a hivatkozott jelölő szervezetek valótlanságokat állítottak. A kifogástevő szerint választási ellenfelei megtévesztéssel és hamis hír közlésével próbálják meg befolyásolni a szavazókat, illetve a szórólapon megjelenő írások véleménye szerint alkalmasak a lejáratására. Ezen cselekmények álláspontja szerint sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvi rendelkezéseket, valamint kimerítik a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 350. § (1) bekezdés e) pontjában megjelölt bűncselekményt is. Kifogásához mellékelte a két sérelmezett szórólapot, két magánszemély nyilatkozatát, akik postaládájukban azokat megtalálták és a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány nyilatkozatát.
Az OEVB a kifogást elutasította, arra való hivatkozással, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a jogsértés nem állapítható meg.
II.
Az OEVB határozata ellen a beadványozó törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt, arra való hivatkozással, hogy az OEVB határozata, valamint a Magyar Szocialista Párt, az Együtt - a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt a kifogásolt szórólapokkal folytatott kampánytevékenysége sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket, valamint kimeríti a Btk. 350. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt a választás rendje elleni bűncselekményt is. Fellebbezésében megismételte illetve fenntartotta a kifogásában előadottakat. Mindezek alapján kérte az OEVB határozatának megváltoztatását.
III.
A fellebbezés az alábbiak miatt részben alapos.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó által vitatott két szórólap tartalma részben kampánynak, ún. negatív kampánynak minősül, így például korábbi életmódjára illetve körülményeire vonatkozó nyilatkozatában szereplő kijelentéseiből kiemelt „Bevallom loptam is..” mondat elhelyezése a szórólapon, vagy az egyéb minősítések „HASZONLESŐ”, „FIDESZES SZAVAZÓGÉP”. A Bizottság álláspontja szerint a szórólapok ezen tartalma a választási ellenfél bírálata, melyek azonban bár helyenként szélsőséges és durva módon kifejezett, de a véleménynyilvánítás kategóriájába tartozó megnyilvánulások, azok célja az azt terjesztő jelölőszervezetek népszerűsítése.
A Bizottság álláspontja szerint azonban a szórólapokon szereplő egyes állítások és az azokhoz fűzött szöveges tartalmon így pl. „a dinnyekartell ura”, „meghekkelt közbeszerzés” kijelentések olyan tartalommal rendelkeznek, melyek átlépik a véleménynyilvánítás határait, tényként közölnek olyan állításokat, melyeket a fellebbező jogorvoslati kérelmében érdemben cáfolt.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a választási kampány része és velejárója az, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek egymás tevékenységét illetően fogalmaznak meg kritikát illetve minősítik azokat. Fontos azonban elkülöníteni azt, hogy a választási kampányban az egymás irányába megjelenő kritikai megnyilvánulások véleményt közölnek vagy tényt állítanak. Míg a vélemény, legyen az akár szélsőséges vagy egyesek számára bántó, önmagában nem vezethet a választási jogszabályok megsértésére, addig a valótlan tartalmú tényállítások alkalmasak a választópolgárok megtévesztésére. A jelöltek és jelölő szerveztek a kampány során egymás irányába a negatív kampány keretében megfogalmazott véleményekre és tényközlésekre a kampány keretei között, illetve a jogorvoslati eljárás keretében reagálhatnak, amennyiben érdemi bizonyítékkal szolgálnak a valótlan tartalmú tényállítások tekintetében.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbező jogorvoslati kérelmében rögzítette, hogy a dinnyekartell ügyében a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GV) nem állapított meg jogsértést, mely tényt a GV sajtóközleményében is rögzített. A szórólapon szereplő 9 milliárd forint értékű közbeszerzéssel kapcsolatos kijelentések tárgyában a jogorvoslati kérelem benyújtója akként nyilatkozott, hogy az érdekeltségébe tartozó egyik cég sem kötött kóstolási szerződést az érdekeltségébe tartozó másik céggel.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik továbbá a Kúria Kvk.III.37.380/2014/3.számú végzésében foglaltakra, melyben a Kúria rögzítette „a szórólap a képviselőjelölt nevével összekapcsolt ténymegállapításai a választópolgárok valóságtól eltérő tájékoztatásának minősülnek, ez által a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményébe ütköznek”.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásolt szórólapok tartalmával összefüggésben részben megalapozottnak találta kifogást és álláspontja szerint sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek, ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörében eljárva, jelen határozatban kifejtett indokolás alapján az OEVB határozatát megváltoztatja és a kifogásnak részben helyt ad.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Ve. 46. § dc) pontja a választási bizottságok határozata kötelező tartalmi elemeként rögzíti, hogy annak a mérlegelési jogkörben hozott döntés esetén indokolási részében rögzítenie kell a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket. Az OEVB fellebbezéssel érintett határozata a törvényi kötelezettség ellenére nem tartalmaz semmilyen jogi érvelést arra vonatkozóan, hogy a rendelkező részben foglalt, a kifogás elutasítására vonatkozó döntését mire alapozta. A Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja alapján az első fokú határozattal szembeni fellebbezést a választási bizottság mérlegelési jogkörében hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Bizottság álláspontja szerint a Ve. 221. § (1) bekezdésében meghatározott beadványozói kör jogorvoslathoz való jogának csorbulását eredményezheti az, ha a választási bizottság hiányos tartalmú határozata okán a beadványozó jogorvoslati kérelmének valójában egy érvelést nélkülöző határozat vitatására kell irányulnia.
II.
A határozat a Ve. 2. (1) bekezdés a) és e) pontján, 46. §-án, a 141. §-án, a 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (3) bekezdés b) pontján, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. április 4.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke