A Nemzeti Választási Bizottság
94/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság M. Z. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 24-én 11 óra 55 perckor kifogást nyújtott be – a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján – a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai megsértése miatt.
Kifogásában rögzítette, hogy 2016. szeptember 22-én a postaládájában helyezték el Bús Balázs levelét, amelyet a 2016. október 2-ára kitűzött népszavazással kapcsolatban írt. A levelet Budapest III. kerülete polgármestereként, Óbuda címerével ellátott, "Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármester" fejléces papírra írta. A Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A levél arra biztatja a választópolgárokat, egy egyértelműen elutasító hangvételű vélemény kifejtését követően, hogy vegyenek részt a népszavazáson, az azon való részvételre buzdít. Kifogástevő hivatkozik arra, hogy vita nemcsak az igen és a nem válasz közötti vélemények versenye, hanem ugyanúgy verseny van a részvételre és a távolmaradásra buzdító vélemények között is. A népszavazás érvényességét az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdése szabályozza, s érvénytelen népszavazást követően nem kell a hatályos jogszabályokat megváltoztatni, nem terheli jogalkotási kötelezettség az Országgyűlést. Hivatkozott továbbá a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatában kifejtettekre, miszerint az államnak és az önkormányzatnak semlegesnek kell maradnia a választási kampányban. A kifogásolt levelet Bús Balázs polgármesteri fejléces levélpapírján írta, annak feladójaként is ő van megjelölve, a kampánytevékenységet polgármesteri tisztségével összefüggésben folytatja. Ezzel megsértette az önkormányzat semlegességére vonatkozó követelményt, és sérül a választások tisztaságának alapelve. Mivel a kampánytevékenysége során a levélben egyoldalúan, csak az egyik vélemény mellett folytat kampánytevékenységet, sérül az esélyegyenlőség alapelve is, mivel ezzel az egyik vélemény a másik kárára kap nagyobb felület, és jut előnyhöz.
Végül kérte, hogy a Bizottság állapítsa meg a jogszabálysértést, a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a jogsértőre bírságot szabjon ki.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, melyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele.
A Ve 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó kifogásához – bár beadványában ezt jelezte – nem csatolta bizonyítékként a levél szkennelt változatát.
A Ve. 215. § c) pontja kimondja, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítni, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésben foglaltakat.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy mivel a kifogás bizonyítékot nem tartalmaz, mely a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján annak kötelező tartalmi eleme, ezért ez a kifogás érdemi vizsgálatának akadályát képezi.
A fentiekben leírt indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 215. § c) pontja értelmében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 28.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke