929/2014. NVB határozat - az Együtt – a Korszakváltók Pártja jelölő szervezet képviseletében Szigetvári Viktor társelnök által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság
929/2014. számú határozata
 
A Nemzeti Választási Bizottság az Együtt – a Korszakváltók Pártja jelölő szervezet képviseletében Szigetvári Viktor társelnök által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 7. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 45/2014. (III. 28.) számú határozatát az alábbiak szerint megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
 
Indokolás
I.
Kifogást tevő 2014. március 28-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Pest Megye 7. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), melyben előadta, hogy március 27-én Vecsés város több pontján az alábbi felirat jelent meg az úttestek, illetve járdák felületén: „KORMÁNYVÁLTÁS! ÁPRILIS 6-ÁN SZAVAZZ SZABÓ REBEKÁRA MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP A FESTÉK ELTŰNIK MAGÁTÓL”. Beadványozó álláspontja szerint a felirat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (1) bekezdése szerint plakátnak minősül, hiszen Szabó Rebeka országgyűlési képviselőjelölt támogatására ösztönöz. Álláspontja szerint az úttest-, illetve járdafelületek a Ve. 144. § (4) bekezdése alapján „épület falának” minősülnek, mivel azok a választópolgárok széles csoportjai számára éppúgy láthatóak, mint az épületek falai, valamint a törvényi szabályozás alapján kizárólag a vagyonkezelő hozzájárulásával kerülhetnek elhelyezésre választási plakátok.
Az OEVB a 45/2014. (III. 28.) számú határozatában a kifogásnak helyt adott az alábbiak szerint. Az OEVB a választási iroda vezetőjének nyilatkozata alapján megállapította, hogy a megjelölt területek Vecsés Város Önkormányzatának tulajdonában álló közterületek, melyek használatára vonatkozó kérelem benyújtására nem került sor. Az OEVB rögzítette, hogy a hivatkozott felirat a Ve. 144. §-a alapján plakátnak minősül. Hivatkozva a Ve. 144. § (4) bekezdésére az elsőfokon eljárt bizottság megállapította, hogy a rendelkezés nyelvtani értelmezése alapján az ingatlan fogalmi körébe beletartozik az út és járdaszakasz is, ennél fogva annak használatához szükséges a vagyonkezelő hozzájárulása. Mivel jelen esetben a vagyonkezelői jog gyakorlója nem járult hozzá az adott terület használatához, az OEVB úgy ítélte meg, hogy a plakátok elhelyezése sérti a Ve. 144. § (4) bekezdésében foglaltakat. Fentiekre tekintettel a kifogásnak helyt adva Szabó Rebeka országgyűlési képviselőjelöltet, továbbá a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jelölő szervezeteket eltiltotta a további jogszabálysértéstől.
 
II.
Beadványozó 2014. március 30-én a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújtott be az OEVB 45/2014. (III. 28.) számú határozata ellen. Kérelmező álláspontja szerint a Ve. 144. § (4) bekezdésének nyelvtani és rendszertani értelmezése alapján megállapítható, hogy a vagyonkezelői jog hozzájárulása kizárólag épület falára és kerítésre elhelyezett plakátok vonatkozásában szükséges, járda és úttest esetén ezen kötelezettség nem áll fenn. Mindezek alapján a meghatározott területekre történő felfestés nem ütközik a Ve. 144. § (4)-(7) bekezdéseiben meghatározott, választási plakátra vonatkozó rendelkezésekbe, ezért a hivatkozott határozat sérti a Ve. 144. § (3) bekezdését. Fentiek szerint a beadványozó kéri az OEVB határozatának megváltoztatását, a kifogás elutasítását.
 
 
III.
A fellebbezés alapos az alábbiak szerint.
 
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a Kúria 2014. március 17-én kelt Kvk.II.37.307/2014./3. számú és a 2014. március 19 kelt Kvk.III.37.355/2014/3. számú végzésére rögzíti, hogy a választási plakátok elhelyezésére a Ve. 144. §-a tartalmaz szabályokat.
 
A Ve. 144. § (1) bekezdése alapján választási eljárásban „plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.” A Nemzeti Választási Bizottság a mellékelt fényképfelvételek alapján megállapítja, hogy a kifogásolt felirat – annak tartalma alapján – plakátnak minősül.
 
A választási plakát tekintetében a Ve. 144. § (3) bekezdése azt az általános szabályt rögzíti, hogy plakát kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. A Ve. 144. § (3) bekezdés helyes értelmezése szerint a választási plakát elhelyezésesére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak. A választási szervek e rendelkezéseknek való megfelelést vizsgálhatják, míg a közúti közlekedési szabályokat, továbbá a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályokat nem alkalmazhatják, tekintve, hogy a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot.
 
A Ve. 144. § (4) bekezdése szerint „Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén - a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.”
 
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint – egyetértve a fellebbezésben kifejtetett érveléssel – a fent hivatkozott rendelkezés nyelvtani és rendszertani értelmezése alapján az kizárólag épület falára, illetve kerítésre elhelyezett plakátok vonatkozásában követeli meg a tulajdonos, a bérlő, vagy a vagyonkezelő hozzájárulásának meglétét, mivel kizárólag ezen két helyhatározó szerepel a mondatban. A gondolatjelek között található, valamint az azt követő mondatrész az állam, illetve önkormányzat polgári jogi jogviszonyban jogalanyként való megjelenésére tekintettel határozza meg a vagyonkezelő jog hozzájárulásának szükségességét.
 
Ugyanezen szakasz (5) bekezdése alapján „Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.”
A Nemzeti Választási Bizottság a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján megállapítja, hogy középületeken, illetve közterületeken plakát elhelyezése kizárólag abban az esetben nem engedélyezett, amennyiben azt a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat rendeletben megtiltja, melyre kizárólag műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból kerülhet sor.
 
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a választási eljárásra vonatkozó szabályok alapján nem minősül jogellenesnek a választási plakát járdán, illetve úttesten való elhelyezése abban az esetben, ha azt a helyi önkormányzat rendeletben nem tiltotta meg.
 
Jelen ügyben Vecsés város önkormányzata nem rendelkezett a hivatkozott felületeken plakát elhelyezésének tilalmáról, ennél fogva a választási eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezések sérelme nem valósult meg.
 
A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
III.
A határozat a Ve. 144. § (4)-(5) bekezdésein, 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
 
Budapest, 2014. április 1.
 
 
                                                                          Dr. Patyi András
                                                              a Nemzeti Választási Bizottság
                                                                                  elnöke