A Nemzeti Választási Bizottság
91/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Miczán József magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a terrorjelképek közzé felkerüljön a NARANCS, Fidesz logó, és a FESZÜLET, a keresztény egyházak jelképe?”
kérdést tartalmazó kezdeményezést érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. május 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. április 9-én 30 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be postai úton a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2015. március 31-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Miczán Józsefet – mint adatkezelőt – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a NAIH-83981/2015. számon nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda az Nsztv. 4. § (4) bekezdésében foglaltak szerint elvégezte a 30 támogató polgár választójogának ellenőrzését a központi névjegyzék adatai alapján.
A kezdeményezést támogató aláírók közül három polgár a személyi azonosítóját hibásan tüntette fel, így e támogató polgár vonatkozásában a választójog ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda nem tudta elvégezni, egy támogató polgár nem látta el aláírásával az ívet, illetve egy polgár az anyja születési családi és utónevét nem tüntette fel. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Szervező a harminc támogató választópolgár helyett – mivel a támogató polgárok számánál a magánszemély Szervezőt is figyelembe kell venni – összesen huszonhat támogató választópolgár aláírásával ellátott aláírásgyűjtő ívet csatolt be a kezdeményezés mellékleteként, mely megfelelt az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
II.
Az Nsztv. 12. §-a szerint ha a kérdés szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést tartalmaz, a Nemzeti Választási Bizottság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja a kezdeményezést.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Szervező által benyújtott kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás a jogalkotót olyan jogszabály megalkotására kötelezné, mely egy törvényesen bejegyzett politikai párt logóját, továbbá egy vallási, a keresztény egyházak jelképét jelentő szimbólumot is terrorjelképpé kíván nyilvánítani.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő narancs logó olyan jelképnek minősül – erre a Szervező is utal a kérdésében – amely egyértelműen egy politikai párthoz kötődik, azzal azonosítható. A Bizottság szerint a kérdésben szereplő másik szimbólum a feszület olyan jelkép, mely szorosan összekapcsolódik a kereszténységgel, a keresztény egyházakkal és egyben elválaszthatatlan a vallásgyakorlástól.
A Nemzeti Választási Bizottság szerint a kezdeményezés azért minősül megbotránkoztatónak, mert mind a pártlogó, mind a vallási szimbólum terrorjelképpé nyilvánítása választópolgárok széles körében az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében rögzített véleménynyilvánítás szabadságát és a VII. cikk (1) bekezdésében deklarált a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogot és az e jogok gyakorlásában megnyilvánuló értékválasztást, illetve vallási meggyőződést (hitet) súlyosan sértené.
III.
A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott aláírásgyűjtő ív és a támogató választópolgárok adatait és aláírását tartalmazó ívek az alábbiak miatt nem felelnek meg az Nsztv-ben megfogalmazott követelményeknek.
A helyi népszavazási eljárás során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a használandó nyomtatványokról szóló 2/2015. (II.20.) IM rendelet 2015. március 1-jei hatállyal módosította a népszavazás kezdeményezése során a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatokról szóló 37/2013. (XII.30.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 6. §-át. Továbbá a jogalkotó a KIM rendelet 1. mellékeltében foglaltak szerint állapította meg az országos népszavazási kezdeményezés személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló aláírásgyűjtő ívének mintáját, míg a 2. melléklet szerint határozta meg az országos népszavazási kezdeményezés személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló aláírásgyűjtő ívének mintáját.
A Bizottság megállapítja, hogy a Szervező a népszavazásra javasolt kérdést és a támogató polgárok aláírását nem a hatályos, hanem a 2015. március 1-je előtti íven nyújtotta be, ezért az a KIM rendelet 1. mellékletében meghatározott aláírásgyűjtő ív mintapéldányának nem felel meg.
Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a támogató aláírásokat tartalmazó ívek sem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek.
IV.
A Nemzeti Választási Bizottság előzőeken túl – egyetértve az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB határozatában kifejtettekkel – rögzíti, hogy az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése során is tekintettel kell lenni a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-ában szabályozott eljárási alapelvekre, ezek között a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére. A választási eljárási alapelvekben megfogalmazott követelmények, így a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesítése a népszavazási eljárás kezdeményezése során következik magából az Alaptörvényből is.
A rendeltetésszerű joggyakorlásnak, mint általános alapelvnek az a lényege, hogy a jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik. A joggal való visszaélés tilalma az egész jogrendszerben érvényre jut, mely az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből vezethető le. Így tehát érvényesül a közjogban is, és irányadó a jogalkotó, a jogalkalmazó szervek és az ügyfelek magatartására is.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint nem tekinthető jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak és nem egyeztethető össze a népszavazás Alaptörvényben foglalt rendeltetésével az olyan kezdeményezői magatartás, amelynek során a mások alkotmányos jogait és emberi méltóságát sértő népszavazási kezdeményezés kerül benyújtásra, és a kezdeményező nyilvánvalóan ennek a ténynek a tudatában kezdeményezi a hitelesítési eljárást.
V.
A határozat az Alaptörvény VII. cikk (1) bekezdésén, és IX. cikk (1) bekezdésén, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a 12. §-án, a KIM rendelet 1. mellékletén, a Ve. 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. május 7.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke