9/2013. OVB határozat - dr. L. S. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság – 2013. április 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le.

 

 

I.

 

Beadványozó 2013. március 14-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:

 

 

Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) 26. cikk (1) bekezdése szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.A függetlenség jelentése a hatalommegosztás alkotmányos elvéből is következően egyrészt szervezeti függetlenséget jelent, másrészt az ítélkező bírák személyes függetlenségét. Utóbbi funkciója a szakszerű és pártatlan döntés lehetőségének biztosítása – ezt erősíti a bírák mentelmi joga, a szigorú összeférhetetlenségi szabályok, valamint az a körülmény, hogy a bírák ítélkező tevékenységük során nem utasíthatók.Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a téves ítéletekhez társuló vagyoni felelősséget megalapozó fenyegetettség jelentős mértékben csorbítaná a bíró személyes függetlenségét, ugyanis reálisan fennáll annak a veszélye, hogy ítélkező tevékenysége során e körülmény gátolja a szakmai meggyőződésének megfelelő, szabad döntés meghozatalában.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alaptörvényben meghatározott alkotmányos jogokat korlátozná. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja, hogy a kérdés az Alaptörvény módosítását is szükségessé tenné, ami viszont az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján tiltott tárgykör, így a kérdésben nem tartható népszavazás.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni.

 

A népszavazásra feltenni kívánt kérdés továbbá megtévesztő mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára azért, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy a kezdeményező pontosan mit ért a „téves ítéletek” kifejezés alatt, ezáltal a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. Az egyértelműség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás a törvényalkotót meghatározott és egyértelmű jogalkotási kötelezettséggel lássa el. Azonban a kezdeményezésből a „téves ítéletek” kifejezés jelentésére és tartalmára semmilyen következtetést nem lehet levonni. Kezdeményezésből nem derül ki, hogy egy eredményes népszavazás esetén „téves ítéletként” értelmezhető-e a bíróság eljárásjogi vagy anyagi jogi jogszabálysértése, jogértelmezési tévedése vagy bizonyos körülmények, bizonyítékok helytelen mérlegelésén alapuló ítélete is. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a „téves ítéletek” fogalma atekintetben sem egyértelmű, hogy az első-, másodfokon illetve a felülvizsgálat során hozott, eltérő ítéletek közül melyiket kellene tévesnek minősíteni, illetve kérdéses lenne az is, hogy az ítéletet tévesnek minősítő határozattal szemben milyen jogorvoslati fórumhoz lehetne fordulni.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés amiatt sem egyértelmű, mivel tévedés a kárfelelősség megállapítását nem alapozza meg, tekintettel arra, hogy ahhoz a károkozó jogellenes magatartása vagy mulasztása lenne szükséges, mely a bírák esetében nem lenne értelmezhető.

 

Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontjai alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

II.

 

A határozat az Alaptörvény 26 cikk (1) bekezdésén és a 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontjain és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján alapul.