9/2010. OVB határozat - Stekler Ottó, a Magyar Szociális Zöld Párt elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság
9/2010. határozata

 
Az Országos Választási Bizottság – 2010. január 11-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 131/A. § b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva Stekler Ottó, a Magyar Szociális Zöld Párt elnöke által benyújtott országos népi kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
 
Indokolás
 
I.
 
A beadványozó 2009. december 19-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
 
„Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a törvények olyan módosítását, hogy börtönből nem szabadulhat addig senki, amíg a bűncselekmény által okozott kárt és a fogvatartás költségeit meg nem térítette.”
 
Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a alapján az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - hitelesítés céljából - be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 17. §-ában foglaltaknak, amely szerint a népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen kell tartalmaznia a megtárgyalásra javasolt kérdést.
 
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés megtévesztő, mivel annak megfogalmazásával ellentétben a hatályos magyar jog jelenleg is ismeri azt az általános kártérítési szabályt, mely szerint „aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni”[a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 339. § (1) bekezdés] .
 
A kérdés megfogalmazásából továbbá az következik, mintha egy bűncselekmény elkövetését megállapító jogerős ítélet meghozatala során mindenképpen rendelkezni kellene az okozott kár mértékéről. Ez azonban megtévesztő a választópolgárok számára, tekintettel arra, hogy a bűncselekmények jelentős részénél a bűncselekmény által okozott kár pénzbeli értéke egy büntetőeljárás keretén belül nem határozható meg, különös tekintettel pl. a nem vagyoni kár intézményére vagy más - nem a vagyon elleni - bűncselekményekre.
 
A testület álláspontja szerint a kérdés félrevezető, nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének, mivel nem állapítható meg egyértelműen, hogy beadványozó mit ért „bűncselekmény által okozott kár” alatt. Érti-e ezalatt esetleg a tényleges kárt vagy az elmaradt hasznot is, vagy a vagyoni kárt esetleg a nem vagyoni kárt is.
 
A büntetőeljárás szabályai továbbá lehetővé teszik azt is, hogy a károsult kárigényét polgári jogi igény keretében érvényesítse. Erre tekintettel sem egyértelmű a népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdés, mivel azt a téves látszatot kelti, mintha ilyen igény érvényesítésére jelenleg nem lenne mód.
 
Mivel a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 17. §-ában foglalt követelményeknek ugyanezen jogszabály 18. §-ának b) pontja értelmében az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésének megtagadásáról döntött.
 
II.
 
A határozat a Ptk. 339. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 17. §-án és a 18. § b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
 
 
 
 
 
 
 
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke