A Nemzeti Választási Bizottság
89/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. A. (a továbbiakban: Beadványozó1) magánszemély és a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt. I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan; a továbbiakban: Beadványozó2) által benyújtott kifogások tárgyában – 8 igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásoknak részben helyt ad és megállapítja, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1145 Budapest Róna utca 174., Cg.: 01-10-049017) médiaszolgáltató azzal, hogy 2019. április 28-án, Tények című hírműsorában jogosulatlanul tette közzé a Fidesz Magyar Polgári Szövetség politikai reklámjának minősülő médiatartalmat, megsértette a Ve. 147/F. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből eredő kötelezettséget.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a Tények című műsor során tegye közzé.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. május 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogások tartalma]
[1] Beadványozó1 2019. április 30. napján 10 óra 38 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) súlyosan megsértette a Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglalt eljárási alapelveit az alábbi tevékenységeivel.
[2] Előadta, hogy Médiaszolgáltató a 2019. április 28-ai Tények című hírműsorában közzétette a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség jelölő szervezet (a továbbiakban: Fidesz) reklámfilmjét. A reklámfilm szövege a következő volt: „Csak hogy egy mondatot mondjak, ha már szókimondó vagyok: sok a patkány Magyarországon! Az MSZP-s Bangóné a Fidesz támogatóit, … téged, … téged és téged patkánynak nevezett. Emlékezzünk erre május 26-án, amikor majd szavazunk!”
[3] Előadta továbbá, hogy a kifogásolt kisfilm a FIDESZ Facebook oldalán is megjelent, így az egyértelműen a Fidesz által készített reklám, amely arra buzdítja a választópolgárokat, hogy a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választásán ne szavazzanak a Magyar Szocialista Pártra, mert az a Fidesz szavazóit sértette meg.
[4] Beadványozó1 kifejtette, hogy a TV2 országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatónak minősül, így, ha politikai reklámot kíván közzétenni, azt kampányidőszakban kizárólag a Ve. 147/F. §-ában foglaltak szerint teheti meg. Beadványozó1 ismertette továbbá azt is, hogy a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján közzéteszi a nyilatkozatot tett médiaszolgáltatót és a médiaszolgáltatások megnevezését, illetve a közzétételre biztosított időtartamot. Mellékelte az NVI hivatalos honlapjáról a hivatkozott tájékoztatót, és ennek kapcsán előadta, hogy ezen információkból nyilvánvalóan megállapítható, hogy a bejelentkezésre nyitva álló határidő már eltelt, joghatályosan egyedül a Magyar RTL Televízió Zrt. minősül bejelentkezett médiaszolgáltatónak. Mellékelte továbbá a sérelmezett műsorszámok internetes eléréseit is.
[5] Beadványozó1 álláspontja szerint Médiaszolgáltató „nem a törvényi rendelkezés szerint, így nem jóhiszeműen járt el akkor, amikor a törvény által előírt bejelentkezés nélkül tette közzé az egyik jelölő szervezet egyik reklámfilmjét, ezzel megsértve a Ve. 147/F. § (1) bekezdését”. Megállapítása szerint a kisfilm egyértelműen politikai tartalmat hordoz, és az egyik jelölő szervezettel szemben negatív kampányt folytat, így alkalmas arra, hogy a megjelenített másik jelölő szervezet, a FIDESZ támogatására szólítson fel, annak esélyeit növelve az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán.
[6] Beadványozó1 véleménye szerint Médiaszolgáltató nem biztosított egyenlő megjelenési lehetőséget más, önmagáról politikai reklámot közzétenni kívánó jelölő szervezetnek. Ezen állítása alátámasztására csatolta a Jobbik Magyarországért Mozgalom sajtóosztálya által 2019. április 29-én Médiaszolgáltatónak küldött levelet, amely szerint a jelölő szervezet kérte Médiaszolgáltatót az ő kampányfilmjének lejátszására, azonban erre a kérésére érdemi választ nem kapott.
[7] Mindezek alapján Beadványozó1 kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdésében foglaltak alapján állapítsa meg, hogy a Médiaszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, a Ve. 147. § (1) bekezdését, valamint 147/F. § (1) bekezdését, tiltsa el a Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől és kötelezze a határozat rendelkező részének közzétételére a jogsértés elhangzásával azonos műsorszámban és napszakban, valamint a Ve. 152. § (2) bekezdése és 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján a törvény szerinti legmagasabb összegű bírságot szabja ki.
[8] Beadványozó2 2019. április 30-án 17 óra 02 perckor elektronikus úton nyújtotta be kifogását a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványában sérelmezte, hogy Médiaszolgáltató, fent hivatkozott műsorszámával megsértette a Ve. 148. § (2), (3) és (4) bekezdéseit. Véleménye szerint az idézett jogszabályhelyek alapján csak azok a „sajtóterméknek minősülő és a hatósági nyilvántartásban szereplő orgánumok” tehetnek közzé politikai hirdetést, „amelyek hirdetési árjegyzéküket előzőleg megküldték az Állami Számvevőszék részére”. Idézi továbbá a megjelentetés további törvényi feltételeit. Mellékeli az Állami Számvevőszék vonatkozó nyilvántartását, amellyel kapcsolatban megállapítja, hogy médiaszolgáltató nem szerepel rajta.
[9] Felrója továbbá, hogy a kifogásolt hirdetés „a műsor egyik önálló blokkjában elrejtve, mintegy annak elemeként jelent meg, megrendelőre utalás pedig nem történt”. Ezt erősiti az a tény is, hogy a kisfilm a FIDESZ hivatalos Facebook oldalán is közzétételre került.
[10] Beadványozó2 álláspontja szerint a „sugárzott kisfilm választási hirdetésnek minősülő volta elvitathatatlan, az adás 40. perc 26. másodpercénél elhangzó utolsó mondata kifejezett választási felhívást tartalmaz”. Mindezek alapján a hivatkozott jogszabálysértések megállapításán túl kérte a további jogsértéstől való eltiltást, és a legmagasabb összegű bírság kiszabását.
[11] A Nemzeti Választási Iroda Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásokról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját. A kifogásokkal kapcsolatban Médiaszolgáltató az alábbi észrevételeket tette.
[12] Álláspontja szerint valótlan az az állítás, hogy a FIDESZ reklámfilmjét jogosulatlanul tette közzé. A hírműsora egy olyan közérdeklődésre számot tartó eseménnyel foglalkozott, amelynek keretében a film ugyan részletekben bemutatásra került, de lényegi mondanivalója nem ez volt, hanem hogy az ATV hírműsorában a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője milyen véleményt fogalmazott meg a FIDESZ növekvő támogatottságával kapcsolatban. Álláspontja szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a nyilatkozat országos felháborodást okozott, a hírműsor pedig bemutatta a nyilatkozatot követő reakciókat. Ennek eleme, hogy a lemondani nem kívánó képviselő kijelentésével kapcsolatban a FIDESZ többlépcsős tájékoztatást kíván indítani, amelynek első eleme a kifogásolt kisfilm. Ez azonban nem politikai reklámként, hanem illusztrációként került bemutatásra, ahogy beszámolt a híradás pl. egy közösségi oldalon érkezett kommentekről is a közfelháborodás alátámasztására.
[13] Megjegyzi, a politikai reklámra a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 182. § bj) alpontja szerint a Médiatanács gyakorol hatósági felügyeletet, így amennyiben – bár ezt a tényt vitatja – politikai reklám engedély nélküli közzétételére került volna sor, a jogsértés tényét a Médiatanács volna hivatott kivizsgálni.
[14] A politikai reklám közzétételére vonatkozó további kéréssel kapcsolatban kifejti, hogy az esélyegyenlőség megsértése nem róható a terhére. Nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló rövid idő – a kérés megküldése és a kifogás benyújtása közt mintegy 21 óra telt el – nem volt elegendő az érdemi reagálásra. Mindazonáltal rögzíti, az erre vonatkozó előzetes bejelentés hiányában nem jogosult politikai reklám közzétételére, így nem lehet megalapozott az erre irányuló kérés. Megítélése szerint a kifogásnak való helyt adás esetén korlátozva lenne szerkesztői szabadsága és a véleménynyilvánítás szabadságához fűzőző alkotmányos joga, amellyel kapcsolatban idézi a 3096/2014. AB határozatot.
[15] A kifogásokban foglalt bírság kérelmet teljesen megalapozatlannak tartja, amelyet a közlések témájával, tárgyilagos stílusával, választásoktól való időbeli távolságával és a választói szándék befolyásolására való alkalmatlanságával, csekély jelentőségével indokol.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság előzetes eljárása]
[16] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogások Médiszolgáltató ugyanazon műsorszámának jogsértő voltát sérelmezik, ezért tárgyi összefüggésük miatt a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján előzetes jegyzőkönyvi döntésével az ügyek egyesítéséről döntött.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[17] A kifogások részben megalapozottak.
[18] A médiaszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogásokban a Nemzeti Választási Bizottságoknak arról kellett döntenie, hogy a hivatkozott médiatartalom közzétételével sérültek-e a választási eljárás alapelvei, vagy a politikai reklám és politikai hirdetés beadványokban felhívott rendelkezései.
[19] A politikai hirdetések a Ve. 146. § b) pontja alapján az ellenérték fejében közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.
[20] Beadványozó2 által is hivatkozott módon, a Ve. 148. §-a alapján az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az alábbi feltételekkel tehető közzé. A politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A politikai hirdetésen fel kell tüntetni megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét. A politikai hirdetéshez kapcsolódik továbbá a Ve. 148. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott nyilvántartásba vételi és tájékoztatási kötelezettség.
[21] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogások nem internetes tartalom, hanem Médiaszolgáltató műsorfolyamában megjelenő hírműsor tartalma ellen irányulnak (amelynek módosítás nélküli utánközlése fellelhető internetes archívumában). Az Mttv. 203. § 1a., illetve 36. pontján alapuló, lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban megjelenő műsorfolyam és a benne szereplő hírműsor egyértelműen nem tartozik a 60. pontban meghatározott nyomtatott vagy internetes sajtótermékek közé, sem filmszínházban közzétett audiovizuális médiatartalomnak nem tekinthető. Mivel a támadott tartalom nem tartozik a Ve. 146. §- a hatálya alá, a Ve. 148. §-ának megsértése fogalmilag kizárható. Beadványozó2 kérelmét ezért a Nemzeti Választási Bizottság elutasítja.
[22] A politikai reklám választási eljárásban való elbírálhatóságával kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Médiaszolgáltató álláspontjával ellentétben a Ve. 151. § (1) bekezdése megfelelően megalapozza a Bizottság hatáskörét az ügyben. Az eljárás során a Ve. és annak 146. § (5) bekezdése alapján az Mttv. közzétételre irányadó rendelkezései alkalmazandók.
[23] A választási kampányban a politikai reklám a Ve. 146. § a) pontja alapján Mttv. 203. § 55. pontjában meghatározott politikai reklám, azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni. Az Mttv. megjelölt rendelkezése politikai reklám alatt valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszámot ért.
[24] A Ve. 147. §-a a politikai reklámok közzétételéhez általános szabályrendszert alkot, amelynek a médiaszolgáltatót terhelő kötelezettségei az alábbiak:
i. a politikai reklámhoz vélemény, érékelő magyarázat nem fűzhető,
ii. a közzétételért ellenszolgáltatás nem kérhető és nem fogadható el,
iii. a szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.
[25] A Ve. 147/F. § (1) bekezdése a nem közszolgálati médiaszolgáltató számára egy további kötelezettséget állapít meg, amely szerint „[a]z általános választást megelőző kampányidőszakban a Ve. 147/A.-147/E. § szabályozása alá nem tartozó, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris médiaszolgáltatásának vagy médiaszolgáltatásainak megjelölésével – legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon közli a Nemzeti Választási Bizottsággal, ha biztosítani kívánja politikai reklám közzétételének lehetőségét. Amennyiben a határidőig nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé.”
[26] A fenti rendelkezések alapján a kifogásokban sérelmezett kisfilm közzétételére Médiaszolgáltató hírműsorában formálisan nem a politikai reklámra vonatkozó szabályok alapján került sor, de figyelemmel a 925/2014. NVB határozatban is elfoglalt álláspontjára, amelyet a Kúria Kvk.II.37.447/2014/5.számú végzésével megerősített, a műsorszám tartalma alapján is vizsgálható és politikai reklámnak minősíthető.
[27] A FIDESZ által közösségi oldalán is publikált kisfilmmel kapcsolatban megállapítható, hogy az a Magyar Szocialista Párt képviselőjének nyilatkozatára reagálva igyekszik mozgósítani a választópolgárokat, azt sugallva, hogy a nyilatkozatra az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán leadott szavazatukkal reagáljanak. A kisfilmben elhangzó felhívás szerint: „Emlékezzünk erre május 26-án, amikor majd szavazunk!”
[28] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kisfilm Médiaszolgáltató álláspontjával szemben nem csupán szemléltetést elősegítő illusztráció, önmagában nézve is megfelel annak a tartalmi követelménynek, amely szerint jelölő szervezet népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző tartalom. Továbbá Médiaszolgáltató hírműsorában egyértelműen megjelöli a médiatartalom szerzőjét is, amely az eredeti tájékoztató kampányban meglévő impresszumot is megfelelően pótolja. Médiaszolgáltató a filmben foglalt választói üzenet lényegét szerkesztés nélkül átadta műsorában, nem elégedett meg a FIDESZ tájékoztató kampányára tett utalással, ezzel párhuzamosan a választási eljárásban érintett további jelölő szervezetek álláspontját a közérdeklődésre számot tartó eseménnyel összefüggésben nem jelenítette meg.
[29] Az Mttv. 203. § 41. pontja szerint médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel az általa leadott műsorszámok tartalmának megválasztására vonatkozóan, meghatározza azok összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. Jelen esetben ez az Alkotmánybíróság 3096/2014. AB határozatával is összhangban álló konkrét jogi felelősséget eredményez azáltal, hogy Médiaszolgáltató tevékenysége megsértette a Ve. 147/F. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget, és előzetes nyilatkozat hiányában tett közzé politikai reklámot.
[30] A Nemzeti Választási Bizottság állandó gyakorlata szerint mellőzi az alapelvsértés megállapítását, amennyiben a kifogás tárgyává tett cselekmény más tételes jogszabályi rendelkezést sért. Ennek megfelelően Médiaszolgáltatót nem a kérelemben foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás megsértése, hanem a Ve. 147/F. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből eredő kötelezettségek megszegése miatt marasztalta.
[31] A Nemzeti Választási Bizottság a bírság kiszabására irányuló kérelemnek nem ad helyt, tekintettel arra, hogy a kifogásban megjelölt riportot a bírság megfizetésére is kötelező, 88/2019. számú határozatában ezt megelőzően értékelte.
[32] A fenti indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat az Mttv. 203. §-ának 1a), 36), 41), 55) és 60) pontjain, a Ve. 43. §-án, a 47. §-ának (2) bekezdésén, a 146-148. §-ain, a 151.-152. §-ain, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 331. §-án, 345. § (2) bekezdés a) pontján, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. május 2.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnök