A Nemzeti Választási Bizottság
88/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság N. I. Zs. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. szeptember 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 22-én 11 óra 11 perckor kifogást nyújtott be – a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával szemben a 2016. szeptember 19-én meghozott országos népszavazással kapcsolatos határozata miatt. Álláspontja szerint Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata hivatkozott határozatával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket.
Kifogásában rögzítette, hogy a Kúria több határozatában kifejtette, hogy a helyi közhatalmat megtestesítő helyi önkormányzatok választási kampánytevékenységet nem folytathatnak. Idézte a Kvk.I.37.394/2014/2. számú és a Kvk.III.37.359/2014/2. számú határozatban foglalt érvelést. Beadványozó idézte továbbá az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdését, mely szerint „A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja”, valamint az Alaptörvény 37. cikk (1) bekezdését. Megítélése szerint a demokratikus jogállam alkotmányos elvének érvényre juttatása érdekében, különösen a közpénzek felhasználása során, a idézett kúriai döntések alapján a Ve. 2. § (1) bekezdésének a)-b)-c) és e) pontjaiban rögzített alapelveket is sérti az, hogy Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2016. október 02. napján esedékes országos népszavazásba, „semleges pozícióját feladva” beavatkozik, közpénzből kampánytevékenységet folytat, holott arra, sem a Ve., sem pedig az Nsztv. alapján nem jogosult, mivel nem a népszavazás szervezője, és nem jelölő szervezet.
Hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése alapján Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatnak, mint helyi önkormányzatnak nincs olyan feladat- és hatásköre, hogy a Kormány vagy bárki mellett közpénzből kampánytevékenységet folytasson.
Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottságot kifogásának adjon helyt, és az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a b) pontja alapján Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatát a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a c) pontja alapján a szándékos jogsértés miatt bírságot is szabjon ki. Bizonyítékként dr. Fodor Tamás polgármester 40851/2016. ügyiratszámú határozati javaslatát, valamint a Kisalfold.hu online újság cikkét csatolta.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének rendelkezései tartalmazzák. Hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra, a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. speciális szabályainak alkalmazására csak akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részéhez képest. Jelen kifogás elbírálása szempontjából a népszavazás választási alapelveire, kampánytevékenységére és kampányeszközeire a Ve.-hez képest az Nsztv. nem tartalmaz releváns eltérő rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság 1/2014. (I. 21.) AB határozatban értelmezte az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében foglalt, az országos népszavazáson való részvételhez való jog tartalmát. Az Alkotmánybíróság hivatkozott döntésében jelen ügy szempontjából releváns megállapításai az alábbiak. Az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Az Alkotmánybíróság szerint a népszavazás alkotmányos joga a népfelség elvén alapul (987/B/1990/3. AB határozat, ABH 1991, 527, 528–529.) Az AB a népszavazásban való részvételhez való jog céljaként a közhatalom – közvetlen formában történő – gyakorlásának biztosítását nevezte meg. Az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jog tartalmát az Alkotmánybíróság úgy határozta meg, hogy az az országos népszavazáson való részvételre vonatkozó jogot garantálja, a választók számára biztosított alanyi jogként kiterjed a népszavazás kezdeményezésére, támogatására, (beleértve az aláírást és aláírások gyűjtését), illetve nyilvánvalóan a szavazásban való részvételre is. (ABH 2014, 3, 9, 10.)
Jelen kifogás tárgya Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának az október 2-ai népszavazással összefüggő lakossági tájékoztatásáról szóló határozata, mellyel Beadványozó szerint az Önkormányzat kampánytevékenységet folytat közpénzből, mely sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a)-b)-c) és e) pontjaiban rögzített alapelveket.
Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között határozatot hoz. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a kifogásolt határozata meghozatalával az Alaptörvényben biztosított jogát gyakorolta.
Az önkormányzati autonómia elengedhetetlen feltétele a gazdálkodási önállóság, amelynek legfontosabb garanciáit szintén az Alaptörvény hivatkozott cikke, annak e)-h) pontjai tartalmazzák, ezek közül kiemelendő, hogy a helyi önkormányzat jogosult meghatározni költségvetését és annak alapján önállóan gazdálkodik. A helyi önkormányzatok gazdasági önállóságára vonatkozó alaptörvényi rendelkezésekre hivatkozva a Bizottság a kifogásban foglaltakra reagálva rögzíti, hogy nem jogosult a helyi önkormányzatok gazdálkodásának vizsgálatára, így arra sem, hogy azok egyes feladataik ellátására honnan illetve milyen költségvetési forrást használnak fel.
Azt, hogy mi tekinthető kampánytevékenységnek, a népszavazási eljárás esetében is a Ve. 141. §-a határozza meg. A jogszabályhely szerint a „kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából”.
A kifogás bizonyítékaként becsatolt határozati javaslat három dolgot tartalmaz: az első, hogy az Önkormányzat a Kormány által kezdeményezett országos népszavazás megtartását támogatja, a második, hogy kéri a soproni választópolgárokat, hogy vegyenek részt a 2016. október 2-ai népszavazáson, a harmadik pedig, hogy a népszavazással kapcsolatos közérdekű, tájékoztató programot indít.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az Önkormányzat határozata, illetve annak tartalma nem tekinthető a Ve. 141. §-a szerinti tevékenységnek. A határozat azt a célt és feladatot fogalmazza meg, hogy az Önkormányzat felhívja a helyi választópolgárok figyelmét az Alaptörvényben biztosított joguk gyakorlására és ennek érdekében tájékoztató programot fog indítani. A határozat alapján az Önkormányzat egyértelműen a népszavazáson való részvételhez való jog gyakorlására kívánja felhívni a választópolgárokat, nem pedig meggyőzni vagy befolyásolni őket abban, hogy a 2016. október 2-ai országos népszavazás kérdésére milyen választ adjanak.
Ezt támasztja alá a kifogáshoz bizonyítékként csatolt cikk tartalma is, mely rögzíti:
„Az ellenzéki képviselők ellenvetésekkel és kérdésekkel bombázták a városvezetést. A polgármester és az alpolgármester hangsúlyozták: nem befolyásolni akarják az embereket, hogyan voksoljanak, hanem arra bírni őket, hogy elmenjenek a népszavazásra.”
A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a kifogásban hivatkozott határozata nem értékelhető kampánytevékenységként, annak nem célja az országos népszavazási kérdésre adható lehetséges válaszok valamelyikére való felhívás, ezért nem valósult meg a Beadványozó által hivatkozott alapelvek sérelme. Mindezen túl Beadványozó arra vonatkozó bizonyítékot sem terjesztett elő, hogy a kifogásolt határozat alapján, a tájékoztatási tevékenységen túlterjeszkedve olyan cselekményt végzett volna az Önkormányzat, mely az október 2-ai népszavazás kapcsán a választói akarat befolyásolására lenne alkalmas. A kifogáshoz csatolt bizonyítékok azt támasztják alá, hogy Dr. Fodor Tamás, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere az október 2-ai népszavazással összefüggő lakossági tájékoztatásról terjesztett elő határozati javaslatot, illetve a csatolt cikkből kiderül, hogy a Közgyűlés megszavazta az előterjesztést, valamint, hogy az Önkormányzat a polgárokat nem választói akaratuk, tehát az „igen” vagy a „nem” válaszról való döntésükben akarja befolyásolni, hanem az országos népszavazáson való részvételre, mint politikai alapjog gyakorlására kívánja felhívni őket.
A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy kapcsán indokoltnak tartja rögzíteni arra vonatkozó álláspontját, hogy nem sérti az Nsztv. illetve a Ve. szabályait az, ha az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése szerinti, a szavazásban való részvételi jog gyakorlására történik felhívás, ahogyan a szavazásról való tájékoztatás sem, amennyiben az megfelel a hatályos jogszabályoknak. Az országos népszavazás kapcsán a szavazásra való felhívás az Alaptörvényben biztosított joggyakorlásra való felhívást jelent, nem pedig orientálást a népszavazási kérdésre adható valamelyik válaszra való voksolásra.
Fent leírt részletes okfejtés alapján a Bizottság a kifogást nem tartotta alaposnak, ezért azt a Ve. 220. §-ában foglaltak alapján elutasította.
III.
A határozat az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésén, az Nsztv. 1. §-án, a Ve. , a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 23.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke