854/2018. NVB határozat - a Hajdú Miklós, Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd Magyarországért Párt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

854/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Hajdú Miklós, a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt/I-1., képviseli: Tóbiás József) és a Párbeszéd Magyarországért Párt (1061 Budapest, Paulay Ede utca 50. II. em., képviseli: Karácsony Gergely Szilveszter; a továbbiakban együtt: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megyei 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 62/2018. (IV.14.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és a fellebbezés tartalma]

  1.  A Bács-Kiskun Megyei 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 62/2018. (IV.14.) számú határozatában megállapította, hogy a választókerületben a választás eredményes volt és a megválasztott egyéni képviselő Zsigó Róbert Vilmos, a Fidesz-KDNP jelöltje 23.835 érvényes szavazattal.

[A fellebbezés tartalma]

  1.  Beadványozó a határozat ellen 2018. április 17-én 14 óra 24 perckor fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1) bekezdése és a 241. § (1) bekezdésére figyelemmel. Rögzítette, hogy a támadott határozat a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel törvénysértő.
  2. a támadott határozat a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel törvénysértő.
  3. A jogsértés indokaként egyrészt az EBESZ jelentésében foglaltakra hivatkozott, másrészt arra, hogy a valasztas.hu oldal csökkentett adattartalma nem biztosítja megfelelően a választási eljárás nyilvánosságát.
  4. Az EBESZ-nek az országgyűlési képviselők 2018. évi választásával kapcsolatban tett előzetes megállapításaiból kiemelte, hogy az állam és a kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése akadályát jelentette annak, hogy a jelöltek egyenlő feltételek mellett versengjenek. A kampány retorikája megfélemlítő és idegenellenes, a média pedig elfogult volt, ami korlátozta a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek. Átfedés volt a kormányzati információ és a kormánykoalíció kampánya között is, és a Kormány tájékoztató hirdetéseire fordított túlzott kiadások felerősítették a kormánykoalíció kampányüzenetét, ami szintén rontotta a jelöltek közötti esélyegyenlőséget. Rögzítette azt is, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató hír- és véleményműsorai szintén a kormánykoalíciónak kedveztek.
  5. Az EBESZ jelentésben foglaltak alapján Beadványozó megállapította, hogy sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, azaz a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elve. A Ve. alapelvének a sérelme pedig megítélése szerint érdemben és közvetlenül kihatott az egyéni választókerületi voksolás eredményére, azt érdemben befolyásolta, ezért álláspontja szerint indokolt az egyéni választókerületi szavazás megismétlése.
  6. A jogsértés második indokaként idézte a választási irodák egyes feladatait rögzítő, a Ve. 75. § (1) bekezdése d), g) pont, f), valamint i) pontját. Előadta, hogy a Ve. X-XI. Fejezeteiben foglaltak értelmében a szavazáshoz és annak eredményének a megállapításhoz a törvény szigorú követelményeket állít, amelynek végén a választási bizottság megállapítja a választás eredményét. Amennyiben a Ve. hivatkozott fejezeteiben szabályozott eljárás esetében akár csak felmerül annak a lehetősége, hogy a választási eredmény nem feltétlenül tükrözi a valóságot, a választási eljárásban alkalmazandó alapelvek [Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjai] sérül(het)nek.
  7. Előadta, hogy az egyéni választókerületi választási eredmény hitelt érdemlő pontossága alapvető, egyúttal az országgyűlési választás végeredményére is kihat. Rögzítette, hogy az, hogy a valasztas.hu oldal korábbi verziója nem elérhető, és a csökkentett adattartalmú honlap nem biztosítja a választási eljárás nyilvánosságát megfelelő mértékben és módon, sérti a választópolgárok választási eljárásban való tájékozódáshoz fűződő jogát. Álláspontja szerint a Nemzeti Választási Iroda elnöke nem tisztázta és nem alapozta meg a választási névjegyzékkel és a választási honlappal kapcsolatban felmerült informatikai problémákkal kapcsolatos álláspontját, és ezáltal kétség vetül az NVI Ve. 76. § (1) bekezdés c), f), g) pontjában előírt feladatai teljesítésével kapcsolatban. Megítélése szerint ez önmagában is sérti a választási eljárás egyik legfőbb alapelvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a választási eljárás nyilvánosságát, a Ve. 2. § (2) bekezdését.
  8. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB határozatát változtassa meg úgy, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint az egyéni választókerületben az egyéni választókerületi szavazást megismételteti.
  9.  Beadványozó fentieken túl az alábbiak miatt is kérte a határozat megváltoztatását. Baja város 009. számú szavazókörének eredményeit a http://www.valasztas.hu/dyn/pv18/szavossz/hu/M03/T004/szkjkv_009.html linken megtalálható jegyzőkönyvek tartalmazzák. A jegyzőkönyveket  megtekintve látható, hogy az egyéni jelöltek közül az MSZP-PM közös jelöltjére leadott (a szavazólapon 4. sorszám alatti) szavazatok száma 159 db szavazat. A listás helyekre leadott szavazatok számánál az MSZP-PÁRBESZÉD országos listájára leadott szavazatok száma nulla.  Álláspontja szerint ekkora eltérés a listás szavazatok és az egyéni jelöltre leadott szavazatok száma között felveti az anomália gyanúját.
  10. Beadványozó hivatkozott arra, hogy a Facebook-on egy szavazójuk azt állította, hogy nevezett szavazókörben szavazott, és az eredményeket meglátva feltűnt neki, hogy a szavazókörben leadott szavazata nem került rögzítésre az MSZP-PÁRBESZÉD közös listára leadott szavazatok között, mivel ott nulla szavazatot talált. Beadványához egy nyilatkozatot csatolt, amelyben 6 fő választópolgár nyilatkozott arról, hogy a 2018. április 8-i országgyűlési választáson az egyéni jelöltek közül Hajdú Miklósra (MSZP-P), listán pedig a Magyar Szocialista Párt - Párbeszéd Magyarországért Pártra adta le szavazatát.  
  11. Beadványozó megjelölte, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választási eljárás tisztaságának követelménye a választási eljárás összes szereplőjére, vagyis a jelölteken, jelölő szervezeteken túl természetesen a választási szervekre is vonatkozik. A Ve. 14. § (2) bekezdés e) pontja alapján a szavazatszámláló bizottság is választási bizottságnak minősül, amelyre így a Ve. 14. § (1) bekezdésében foglaltak szerint (is) feladata a választások tisztaságának, törvényességének a biztosítása, szükség esetén a választás törvényes rendjének a helyreállítása is. Az eljárás tárgyát képező esetben ekkora szavazati eltérés az egyéni jelöltre és a listára leadott szavazatok között, legalábbis kérdéses.
  12. Fentiekre tekintettel Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a bajai 009. szavazókör választási iratai közül a listás szavazólapokat számolja újra, és annak eredménye alapján a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára tekintettel az OEVB határozatát változtassa meg.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés nem megalapozott.
  2. A fellebbezés az OEVB egyéni választókerületi választási eredményt megállapító döntését támadja. A választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241. §-a rögzíti.
  3. A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezésben milyen indokokra lehet hivatkozni.
  4. Beadványozó álláspontja szerint az OEVB határozata a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel, vagyis a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára tekintettel törvénysértő.
  5. A Ve. 199. §-a alapján a szavazatszámláló bizottság (SZSZB) a szavazatok megszámlálását követően állapítja meg a választás szavazóköri eredményét. A szavazatszámlálás szabályait a Ve. 188-198.§-a tartalmazzák. A szavazatszámlálás egyik legfontosabb részmozzanata, hogy az SZSZB minősíti a szavazólapokat és a szavazatokat, azaz döntést hoz arról, hogy a szavazólap, illetve a szavazat megfelel-e a Ve.-ben előírt követelményeknek, érvényes-e vagy sem.
  6. Beadványozó az EBESZ előzetes jelentésében a magyarországi országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatban megfogalmazott álláspontjából vonja le azt a következtetést, hogy általában sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, ami érdemben és közvetlenül kihatott az egyéni választókerületi voksolás eredményére. Azt azonban Beadványozó nem fejti ki, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme hogyan okozta az OEVB konkrét eredménymegállapító határozatának alapjául szolgáló, szavazatszámláló bizottsági szavazóköri eredményt megállapító döntések törvénysértő voltát, miben áll a kettő közötti ok-okozati kapcsolat. A Ve. 188-198. §-a tételesen leírják a szavazatszámlálás menetét, így a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjának sérelmére alapított eredmény elleni fellebbezésben alapvetően azt kellene valószínűsíteni, hogy e szabályokat az SZSZB nem megfelelően alkalmazta, így például az érvényesség körében nem megfelelően értékelte egyes szavazólapokat vagy szavazatokat, vagy pl. nem vette figyelembe, hogy a mozgóurnában nem volt ellenőrzőlap, és a Ve. 191. § (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi szabály figyelmen kívül hagyásával összekeverte az urnában és a mozgóurnában lévő szavazólapokat.
  7. A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó által hivatkozott, az EBESZ jelentésében tett megállapítások, illetve az annak alapján állított Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nincs okozati kapcsolatban azzal, hogy az OEVK valamennyi szavazókörében a szavazatszámláló bizottságok a szavazóköri eredményt törvénysértő módon állapították volna meg. Beadványozó által hivatkozott jogsérelem az absztrakció olyan szintjén marad, amely semmilyen módon nem alapozza meg a választókerületi eredmény vizsgálatát. Amint a Kúria megállapította: „a választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket.” (Kvk.II.37.500/2014/6.)
  8. Beadványozó másik érve az OEVB határozatával szemben, hogy valasztas.hu oldal korábbi verziója jelenleg nem elérhető, a csökkentett adattartalmú honlap pedig nem biztosítja megfelelően a választási eljárás nyilvánosságát és sérti a választópolgárok tájékoztatáshoz való jogát. Emellett rögzítette, hogy az NVI elnöke nem tisztázta a választási névjegyzékkel és a választási honlappal kapcsolatban felmerült informatikai problémákkal kapcsolatos álláspontját, ami sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a Ve. 2. § (2) bekezdését.
  9. A fenti érveléssel kapcsolatban is megállapítható, hogy Beadványozó nem fejtette ki, hogy a valasztas.hu oldal csökkentett adattartalommal való működése hogyan függ össze az SZSZB-k szavazóköri eredményt megállapító döntésével és az azon alapuló választókerületi eredménnyel. Nincs érvelés, illetve indokolás a fellebbezésben azzal kapcsolatban, hogy az SZSZB szavazatszámláló tevékenységére mégis milyen módon hatott az, hogy az NVI 2018. április 8-án átállt a választások hivatalos oldalának csökkentett üzemmódú változatára, amelynek indoka éppen az volt, hogy a részvételi és a választás előzetes eredményével kapcsolatos tájékoztató adatok iránti rendkívül magas érdeklődést zökkenőmentesen kiszolgálhassa. A fellebbezés nélkülözi az azzal kapcsolatos jogi okfejtést, hogy hogyan függ össze a választások hivatalos oldalán közölt információ az SZSZB-k szavazatszámláló tevékenységével, a kettő közötti ok-okozati kapcsolat hiányában azonban ebből az okból kifolyólag sem vizsgálható felül a választókerületi választás eredménye.
  10. Beadványozó fellebbezése nem tartalmaz tehát egyik megjelölt jogsértési ok tekintetében sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjával. A Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú döntésére, amelyben szintén egyéni választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat alapján történt az eljárás, rögzíti, hogy „az általánosságban megjelölt és kellően nem is valószínűsített jogsértés(ek) alapján nincs mód a kérelem szerinti döntés meghozatalára. Az elszigetelt, egyedi és más jellegű jogsértések esetleges igazolása sem vezethet oda, hogy az adott országgyűlési egyéni választókerületi választási eredmény megállapításának törvényességét kétségbe lehessen vonni közelebbről meg nem határozott jogsértésekre utalással”. A végzés rögzítette azt is, hogy: „Kúria álláspontja szerint az adott esetben a fellebbezőt nem az állított jogsértés bizonyítása, hanem kellő valószínűsítése terhelte, feltételezésekre a jogorvoslati kérelem nem alapulhat.”
  11. Beadványozó által kérelmezett, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása (azaz a választási eljárás egészének vagy a jogorvoslattal érintett részének megsemmisítése és megismételtetése) alapvetően a kifogás alapján indult eljárásokban lehetséges, a választási eredményt megállapító OEVB döntést azonban ilyen, a kifogás elbírálását jelentő eljárás nem előzi meg. Ezt a fajta jogkövetkezményt a választási eredmény elleni jogorvoslat esetén maga a Ve. konkretizálja, amikor a szavazatok újraszámolásáról rendelkezik, hiszen ez a mozzanat maga a választási eljárás egy kiemelkedően fontos, és az eredmény-megállapítás alapjául szolgáló részének - a szavazatok megszámolásának -  a megismétlése.
  12.  A fellebbezés a jogsértés indokaként másodsorban az egyik szavazókörben (Baja 9. számú szavazókör) vélelmezett, a listás szavazatok körében elkövetett számolási hiba miatt az OEVB egyéni választókerületi választási eredményt megállapító döntését részlegesen támadja.
  13.  A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyosan rögzíti, hogy a fellebbezés ezen része egyértelműen a listás szavazatok számával kapcsolatos, adott szavazókörben leadott listás szavazatok számát vitatja, míg a támadott OEVB határozat kizárólag az országgyűlési egyéni választókerületi eredményre vonatkozik.
  14. A Ve. 199. § szerint a szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét. A Ve. 200. § szerint pedig a választási bizottság megállapítja a választás eredményét. A Ve. 258. § (2) bekezdése értelmében a szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni választókerületi és az országos listás választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.
  15. A Ve. 294. § (2) bekezdése szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választás eredményét az OEVB a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon állapítja meg, míg a 296. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg a választás országos listás eredményét.
  16.  A Ve. 241. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel, míg a Nemzeti Választási Bizottság eredményt megállapító döntése ellen értelemszerűen csak a bírósági felülvizsgálati kérelemmel együtt van helye.
  17.  Fentieket összegezve a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel a listás szavazatok tekintetében azok újraszámolására, így a fellebbezés ezen része hatáskör hiányában érdemben nem vizsgálható. Amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság határozattal megállapítja a választás országos listás eredményét, akkor fenti indokkal azzal szemben lehetséges bírósági felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni a Kúriához.
  18. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 188-200. §-ain, 241. §-án, a 258. § (2) bekezdésén, 294. §-án, 296. § (1) bekezdésén a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 19.

 

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke