A Nemzeti Választási Bizottság
85/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság G. I. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. szeptember 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 21-én 8 óra 20 perckor kifogást nyújtott be, melynek első részében azt sérelmezte, hogy Dunavecse Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) 24/2016. (I.27.) számú határozata, a képviselő testület hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátva – közmunkások közreműködésével – került kiküldésre a dunavecsei polgárok részére, ezzel megsértésre került a választások tisztaságára vonatkozó alapelv. Beadványozó levelében megjelölte továbbá, hogy a képviselő-testületi határozat megjelent a Dunamellék című helyi lap februári számában, mely szerinte kampánycélokat szolgál.
A fentiek alapján Beadványozó kéri a jogsértés tényének megállapítását.
Beadványozó a kifogás 2. részében rögzítette, hogy Kovács Péter magánszemély, aki a csatolt szórólapon „nyugalmazott polgármester”-ként került feltüntetésre, azt a téves látszatot kelti, hogy az önkormányzat nevében jár el. A beadványban megemlítésre került, hogy Kovács Péter jelenleg helyi önkormányzati képviselő.
II.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.
Az alábbiak szerint a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, melyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele.
A Ve 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.
A Ve. 215. § c) pontja kimondja, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítni, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésben foglaltakat.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogása első részében rögzített jogsértést, miszerint az Önkormányzat vonatkozásában a választás tisztaságának alapelve sérült meg; azonban Kovács Péter tevékenységével kapcsolatban elmulasztotta megjelölni, hogy a kifogásban sérelmezett magatartás a Ve., illetve az Nsztv. mely rendelkezéseinek sérelmével jár. A Nemzeti Választási Bizottság 39/2016. és 45/2016. számú határozataiban is rögzített gyakorlata szerint a jogszabály megsértésére nem általánosságban lehet hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni. A választásra, illetve a népszavazásra irányadó jogszabályt a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével lehet pontosan felhívni. Ennek a követelménynek azonban Beadványozó jogorvoslati kérelme nem tett eleget.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kifogás a Beadványozó személyi azonosítóját sem tartalmazza, mely a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontja alapján annak kötelező tartalmi eleme.
A Nemzeti Választási Bizottság, mivel a kifogás Kovács Péter tevékenysége vonatkozásában a jogsértés megjelölését, illetve a Beadványozó személyi azonosítóját sem tartalmazza, ezért a Ve. 215. § c) pontja értelmében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 208. §-án, 212. § (2) bekezdés a) és d) pontjain, továbbá a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 23.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke