844/2018. NVB határozat - a Momentum Mozgalom által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

844/2018. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom [1077 Budapest, Rózsa u. 22., képviseli: Fekete-Győr András (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 18 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. április 17-én 14 óra 33 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelyben előadta, hogy a Békés megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 74/2018. (IV. 14.) számú határozatában megállapította az egyéni választókerületi szavazás eredményét Békés megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében. Az OEVB határozata részben a Békéscsaba 61. számú szavazókör szavazatszámláló bizottságának szavazóköri eredményt megállapító döntésén alapul. Előadja, hogy a szavazókörben a jegyzőkönyv „LE” rovat alapján a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri eredmény megállapítása során a Ve. 197. §-át alkalmazta, amely előírja, hogy amennyiben az urnákban talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyilvánít. A jelöltektől így jelöltenként 37 szavazatot kellett levonni.
  2. Álláspontja szerint az aktív és passzív választójogot a törvény előtti esélyegyenlőség és a megkülönböztetés tilalmát érvényesítő módon kell garantálni. A Ve. 197. §-a e követelményeknek nem tesz eleget, ezért szerinte az alaptörvény-ellenes, arra döntést alapítani nem lehet, az e § alapján meghozott OEVB határozat is alaptörvény-ellenes, valamint ezáltal sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt alapelveket.
  3. Beadványozó fellebbezésében számszakilag bemutatja, hogy a jelöltjére – a Ve. 197. §-ának alkalmazása következtében – megállapított 122 szavazat az összes érvényes szavazat 4,43 %-a, míg a Ve. hivatkozott §-ának alkalmazása nélkül a jelöltjére adott szavazatok száma 159 lett volna, ami az összes érvényes szavazatok 4,60-5,35 %-a. Összehasonlításképpen bemutatja továbbá a legtöbb szavazatot elérő jelölő szervezet jelöltjére adott szavazatok arányában is ezeket az arányszámokat, amely eredményeképpen megállapíthatónak tartja, hogy a Ve. 197. §-ának alkalmazása a kisebb szavazatszámot elérő pártokokat aránytalanul hátrányosabban érinti.
  4. Beadványozó hivatkozik az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakra és előadja, hogy érvényes szavazat érvénytelenné minősítése az adott szavazatot leadó választópolgár esetében az aktív választójog teljes elvonásával egyenlő, míg a szavazatot megszerző jelölő szervezet esetében a passzív választójog lényeges korlátjaként jelenik meg, ekképpen a korlátozás csak akkor alkotmányos, ha az alkalmas valamely legitim jogalkotói cél elérésére, azaz másik alapjog védelme vagy egyéb alkotmányos cél elérése érdekében történik, szükséges mértékű, arányos, és az érintett alapjog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával történik. Erre figyelemmel kijelenti, hogy a Ve. 197. §-ának alkalmazása szükségképpen megsemmisíthet érvényes szavazatot, és ezzel az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében biztosított aktív választójogot vonja el az érvényesen szavazó választópolgártól, továbbá, hogy az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdését is sérti, mert „politikai vélemény alapján nagyobb arányban korlátozza a választójogot”, tehát a hivatkozott alapjogkorlátozási teszt szükségességi elemei nem állnak fenn.
  5. Beadványozó mindezekre tekintettel kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a Ve. 197. §-ának alaptörvény-ellenességét, ezáltal azt, hogy az OEVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt alapelveket, továbbá, hogy ennek következményeként az OEVB határozatát változtassa meg és a Ve. 197. §-ának alkalmazása nélkül állapítsa meg a választás eredményét.

 

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés nem alapos.
  2. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja;

- a fellebbezés benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címe;

- a fellebbezés benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.

  1.  Fentieken túl a Bizottság a saját, illetve a Kúria gyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3., Kvk.I.37.221/2014/2. és Kvk.II.37.271/2014/2. számú végzések]
  2. A Nemzeti Választási Bizottság kiemeli, hogy Beadványozó fellebbezésében nem a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvását és az esélyegyenlőség érvényre juttatását célzó alapelvek megsértését kívánja orvosolni, hanem a Ve. 197. §-ának alaptörvény-ellenességének megállapítását kívánja meg a Nemzeti Választási Bizottságtól. Beadványozó a jogszabálysértést abban látta fennállni, hogy az általa hivatkozott alaptörvénybéli rendelkezésekkel ellentétes a választási eljárási törvény, mert megítélése szerint a Ve. 197. §-a alkalmazásának nincs meg az alkotmányos indoka. A Beadványozó tehát a Ve. hivatkozott §-ának Alaptörvénybe ütközését részletesen bemutatja, azonban azt nem jelölte meg és arra nem is utalt, hogy az OEVB döntése a Ve. hivatkozott alapelveit miként sértette meg.
  3. A Kúria Kvk.II.37.512/2014/3. számú végzésében, alaptörvény-ellenességre hivatkozással a következőket állapította meg: „A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 222. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja egyebek mellett kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, ekként meg kell jelölni azt a jogszabálysértést, amelybe az egyedi ügyben hozott NVB határozat ütközik. A kérelmezők a jogszabálysértést abban látták fennállni, hogy az általuk hivatkozott alaptörvénybéli rendelkezésekkel ellentétes a választójogi törvény, mert megítélésük szerint a győztes kompenzációjának nincs meg az alkotmányos indoka. A kérelmezők tehát jogszabályokat felsoroltak, azonban azt nem jelölték meg és arra nem is utaltak, hogy az NVB döntése azokat miként sértette meg. Önmagában az a körülmény, hogy a kérelmezők a jogi normát sérelmezik, azt Alaptörvénybe ütközőnek tartják, a határozat érdemi felülvizsgálatát nem eredményezheti.” A Ve. 223. §-a és 224. §-a közös szabályokat állapítanak meg a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására. A Kúria döntésében hivatkozott 223. § (3) bekezdése, illetve 224. § (3) bekezdése mind a fellebbezésre mind a felülvizsgálati kérelemre alkalmazandó szabályok. Ennek alapján kúriai döntés fenti megállapításai a Nemzeti Választási Bizottság előtt folyó fellebbezési eljárásban is irányadó. Mindezekből az következik, hogy az Alaptörvénybe ütközés vizsgálatának a Nemzeti Választási Bizottság előtti kezdeményezése, a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után.
  4. Beadványozó a hivatkozott alapelvek megsértését teoretikusan vélelmezi, mert álláspontja szerint is csak akkor állapítható meg ezen alapelvek megsértése, ha ezt megelőzően a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja a Ve. 197. §-a alkalmazásának alaptörvény-ellenességét. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy nincs hatásköre sem a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára, sem egyedi normakontroll eljárás kezdeményezésére.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint egyrészt a fellebbezésben foglaltak érdemi vizsgálata a Ve. 197. § normakontrolljának elvégzését jelentené, melynek teljesítése nem tartozik a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe, másrészt Beadványozó az üggyel összefüggésben a fenti indokolása ellenére konkrét jogszabálysértést sem tudott megjelölni, a sérelmezett OEVB határozatban rögzítetteket tételesen nem ütközteti sem a Ve., sem más jogszabály egyes rendelkezéseivel, ezért azt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
  6. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem tartalmazza annak a Ve. 223. § (3) bekezdés szerinti jogalapját, mely miatt azt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

 

 

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 197. §-án, 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 19.

 

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke