A Nemzeti Választási Bizottság
84/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Cz. Cs. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 1/2016. (IX. 16.) OEVB határozatát megváltoztatja és a kifogásnak helyt ad.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Vas Népe napilap 2016. szeptember 9-i számának 1. oldalán közzétett politikai hirdetés sérti a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó eljárási alapelvet.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. szeptember 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. szeptember 12. napján kifogást nyújtott be a Vas Megye 01.számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságához, a Vas Népe napilap Szerkesztőségének (vagy a Kiadói Kft.) a Ve.-ben foglalt választási alapelveket sértő magatartása miatt.
A Vas Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület 1/2016. (IX. 13.) Vas 01. OEVB számú jegyzőkönyvbe foglalt döntésében a benyújtott kifogás tárgyában megállapította illetékességének hiányát és a kifogást áttette a Veszprém Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB).
Beadványozó kifogásában előadta, hogy 2016. szeptember 9-én a Vas Népe napilap címlapjának alsó részén megjelent a „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!” kezdetű politikai hirdetés. A hirdetés jobb alsó sarkában, a zöld mezőben nem olvashatóan szerepel valamilyen szöveg. Tárgybeli Vas Népe napilap számát eredetben csatolta kifogásához.
Kifogása indokolásában rögzítette, hogy elsődleges álláspontja az, hogy tárgybeli hirdetés jobb alsó sarkában, a zöld mezőben nem olvasható el semmilyen szöveg. Ami pedig nem olvasható, megítélése szerint az olyan, mintha nem lenne. Kifogástevő szerint nem jóhiszemű és nem rendeltetésszerű az a joggyakorlás, ami nem vagy olvashatatlanul jeleníti meg a politikai hirdetés közlőjének, a hirdetőnek a nevét.
A politikai hirdetés a politikai közlő és a választó, mint a közlés befogadója közötti egyoldalú kommunikáció, amelyből rendeltetésénél fogva ki kellene derülnie, hogy mely szervezet vagy személy álláspontjának támogatására ösztönöz a népszavazási kérdésre adandó válasz vonatkozásában. Beadványozó szerint a kifogásolt hirdetésből ez nem derül ki. Az impresszum hiánya, de legalább annak a szervezetnek, személynek a fel nem tüntetése, aki politikai véleményét az adott hirdetés tartalmazza, nem jóhiszemű és nem rendeltetésszerű magatartás, mert így a választó nincs abban a helyzetben, hogy megismerje, kinek a politikai hirdetését olvassa. A 2016. október 2-ra kitűzött országos népszavazás kampányában a NEM-mel szavazásra buzdít a Kormány, a kormánypártok vagy például a Jobbik ellenzéki párt. Egy impresszum nélküli politikai hirdetés megtévesztő lehet, így használata jogsértő.
A kifogás szerint ez a magatartás a hivatkozott alapelveken túl sérti a Ve. és Nsztv. által szabályozott jogorvoslathoz való jogot, mert amennyiben egy politikai hirdetés miatt, ami nem tartalmaz impresszumot, de legalább annak a szervezetnek vagy személyek a nevét, aki politikai véleményét az adott hirdetés tartalmazza, tesz egy választópolgár kifogást, a kifogásnak helyt adó határozatban semmilyen kötelezés nem tudna a választási bizottság érvényesíteni a jogsértést elkövető ismeretlennel szemben.
Beadványozó másodlagos álláspontja az volt, hogy amennyiben az OEVB arra az álláspontra jut, hogy a választók szemszögéből nézve jól olvashatóan kiderül a tárgybeli hirdetésből, hogy van impresszum, akkor ezen impresszum hiányos, nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Kifogástevő hivatkozott a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 46. § (9) bekezdésére. Megítélése szerint a politikai hirdetés egy kiadvány, ami vagy a sajtótermék elkülönült része, vagy egyéb nyomtatott anyag. A politikai hirdetés legyen vagy sajtótermék elkülönült része, vagy egyéb nyomtatott anyag, nincs felsorolva a még mindig hatályos, és alkalmazni szükséges 29/1986. (IX.1.) MM rendeletben, azaz még a rövidített impresszumot sem lehet használni esetében.
Beadványozó szerint a Vas Népe napilapban 2016. szeptember 9-én megjelent politikai hirdetés jobb alsó sarkában szemmel nem, vagy alig láthatóan szerepel valamilyen szöveg, ami ha esetleg olvasható, nem tartalmaz teljeskörű impresszumot, így jogsértő, mert a Ve. 208. §-a alapján alkalmazandó Mttv. 46.§ (9) bekezdése szerinti valamennyi adatot nem tartalmazza.
Beadványozó szerint ahhoz, hogy a kifogásolt impresszum nélküli, vagy olvasható, de hiányos impresszumú hirdetés megjelenhessen, a Szerkesztőség (vagy a Kiadói Kft.) tevőleges magatartása kellett. A Szerkesztőség vagy a Kiadói Kft. felelőssége, hogy a tárgybeli hirdetés megjelent.
A kifogás szerint a leírt magatartás sérti a Ve 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, továbbá az Mttv. 46.§ (9) bekezdését.
Mindezek alapján kérte az OEVB-t, hogy kifogásának adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a szerkesztőséget vagy a Kiadói Kft.-t a további jogszabálysértéstől tiltsa el azzal, hogy a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy a határozat rendelkező részét a határozat közlésétől számított három napon belül tegye közzé a politikai hirdetés közlésével egyező módon, azaz a sajtótermék első oldalának alján. Kérte továbbá, hogy amennyiben a Kiadói Kft. vonatkozásában kerül sor a jogszabálysértés tényének megállapítására, úgy a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján az OEVB bírságot is szabjon ki.
II.
Az OEVB a kifogást 1/2016. (IX. 16.) OEVB határozatában elutasította. Az OEVB a kifogásban megjelölt két jogszabályhely [Mttv. 46.§ (9) bekezdése és Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja] sérelmét vizsgálta. Az OEVB álláspontja szerint az Mttv. 46. § (9) bekezdésére alapítottan a Ve. alapelveinek sérelme csak abban az esetben állapítható meg, ha a Ve. választási kampányra vonatkozó szabályai alapján összekapcsolható az Mttv. 46. § (9) bekezdésének vélelmezett sérelme a Ve. alapelveinek sérelmével. Az OEVB idézte a Ve. 140.§ c) pontját, a 146.§ b) pontját, a 148. § (1) bekezdését, az Mttv. 46. § (9) bekezdését, a 203. § 22. és 60. pontját. Az OEVB megállapította, hogy a sajtóterméken belüli politikai hirdetés nem minősül kiadványnak, ezen belül önálló sajtóterméknek, vagy egyéb nyomtatott anyagnak, így az Mttv. 46.§ (9) bekezdésében foglalt önálló impresszum-feltüntetési kötelezettség sem terheli. Mindezek alapján a kifogást elutasította.
Az OEVB határozatával szemben Beadványozó 2016. szeptember 20-án 15 óra 19 perckor fellebbezést nyújtott be, melyben kérte az OEVB határozatának megváltoztatását és a kifogásának való helyt adást.
Megsértett, illetve helytelenül, téves jogértelmezéssel alkalmazott jogszabályi helyként a Ve. 146. § b) pontját, a Ve. XII. fejezetét, az Mttv. 46. § (9) bekezdését, a 203. § 22. pont b) és c) alpontjait, valamint a 29/1986. (IX. 1.) MM rendeletet jelölte meg. Teljes mértékben fenntartotta a kifogásában foglaltakat, vagyis, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját sérti az a magatartás, ami nem vagy olvashatatlanul jeleníti meg a politikai hirdetés közlőjének, illetve a hirdetőnek a nevét, és ahhoz, hogy ez így megjelenhessen a Vas Népe Szerkesztősége vagy a Kiadói Kft. tevőleges magatartása kell. Álláspontja szerint a Szerkesztőség vagy a Kiadói Kft. felelőssége, hogy a politikai hirdetésből felismerhető legyen az átlagolvasónak, hogy kinek a politikai üzenetét olvassa. Ez a magatartás megítélése szerint sérti az Nsztv. és a Ve. által szabályozott jogorvoslathoz való jogot, ugyanis az impresszum nélküli hirdetés mögött álló ismeretlen kiadóval szemben semmilyen kötelezést nem tud a választási bizottság érvényesíteni. Megismételte, hogy az impresszum hiánya, de legalább annak a szervezetnek, személynek a fel nem tüntetése, aki politikai véleményét az adott hirdetés tartalmazza, nem jóhiszemű és nem rendeltetésszerű magatartás, mert így a választó nincs abban a helyzetben, hogy megismerje, kinek a politikai hirdetését olvassa. Az impresszum nélküli politikai hirdetés álláspontja szerint megtévesztő lehet, ezáltal pedig jogsértő.
Álláspontja szerint a politikai hirdetés egy kiadvány, ami vagy a sajtótermék elkülönült része vagy egyéb nyomtatott anyag. A politikai hirdetés nem a sajtótermék szerves része, nem a szerkesztőség által közölt tartalom. Abból önmagában ki kell derülnie, hogy ki a kiadója. Emiatt ésszerűtlennek tartotta az OEVB azon okfejtését, hogy míg a sajtótermékben kötelező az impresszum feltüntetése, addig a politikai hirdetésnek már nem kell külön impresszummal rendelkeznie. Beadványozó álláspontja szerint tehát a politikai hirdetés nem a sajtótermék szerves része, azért nincs jogi felelőssége a szerkesztőségnek, ekkor pedig nem lehet a sajtótermék szerves egészeként tekinteni rá.
III.
A fellebbezés alapos.
A Nemzeti Választási Bizottság jelen határozata meghozatalakor a Kúria azonos tárgyban hozott Kvk.V.37.849/2016/3. számú határozatban foglalt érvelést veszi figyelembe. Annak alapján a következőket állapítja meg.
A kifogásolt hirdetés nem minősíthető sajtóterméknek, egyéb kiadványnak. A Ve. 148. § (1)-(3) bekezdései ugyanis kizárólag annyit rögzítenek, hogy politikai hirdetés az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szereplő és az Mttv. 203. § 60. pontja szerinti sajtótermékben tehető közzé. A politikai hirdetés fogalmát, speciális szabályként, az Nsztv. 1. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Ve. 146. § b) pontja tartalmazza, és ez a definíció nem azonos az Mttv. 46. § (9) bekezdése és 203. § 22.) és 60.) pontjai szerinti sajtótermékre, kiadványra vonatkozó fogalom meghatározással. Az Mttv. 46. § (9) bekezdése kizárólag sajtótermék és kiadvány esetében írja elő, hogy impresszumot (szerkesztésre, kiadásra vonatkozó adatokat) kell tartalmazniuk. Nincs tehát olyan törvényi rendelkezés, amely fizetett politikai hirdetésre kötelezővé tenné az impresszum alkalmazását.
A sajtótermékben megjelentetett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, a közzététele megrendelés alapján lehetséges, annak tartalmát a megrendelő határozza meg, ezért felelősséggel a sajtótermék szerkesztői nem tartoznak. A politikai hirdetés értelemszerűen és a törvény szerint is a megrendelő céljának támogatására ösztönöz, ezért abból egyértelműen ki kell tűnnie a megrendelő személyének ahhoz, hogy megfeleljen a jogszabályoknak, az „azonnali felismerhetőség” követelményének [Ve. 146. § b) pontja, 148. § (1) bekezdése].
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Vas Népe napilap 2016. szeptember 9-ei száma első oldalán megjelent és kifogásolt fizetett politikai hirdetés nem felel meg az előzőekben rögzített törvényi követelményeknek. A kifogással érintett fizetett politikai hirdetés jobb alsó sarkában lévő szöveg, amely a megrendelő személyére vonatkozna nem, illetve csak kis részben olvasható.
A jog által biztosított eszközöket, így a fizetett politikai hirdetést is, csak a törvényi rendelkezésekkel összhangban állóan lehet használni. A jogintézményekkel céljuk és tartalmuk szerint élhetnek ennek címzettjei. A kampány célja a szavazók döntésének befolyásolása, amelyben a résztvevőkre azonos törvényi követelmények vonatkoznak. [18/2008.(III.12.) AB határozat, Kfv.IV.37.359/2014/2.]. Nem felel meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz.
Beadványozó sem kifogásához, sem fellebbezéséhez nem csatolt olyan bizonyítékot, amely alapján megállapítható lenne, hogy a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. magatartása vezetett a napilapban megjelent, kifogással érintett fizetett politikai hirdetés alapelvi rendelkezésbe ütköző megjelentetéséhez, ezért a jogsértő eltiltására vonatkozó és az ezzel kapcsolatos egyéb kérelmek tárgyában nem hozható érdemi döntést.
A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság jelen határozatban foglalt érvelés és a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az OEVB 1/2016. (IX. 16.) számú határozatát megváltoztatta és a kifogásnak helyt adott.
IV.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 146. § b) pontján, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, az Mttv. 46. § (9) bekezdésén, 203. § 22. és 60. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 23.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke