81/2022. NVB határozat - a B. G. által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

81/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a B. G. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 5 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 3/2022. (II. 17.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. február 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

1. Dr. Sára Botond Attila, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt Budapest 06. számú országgyűlési egyéni választókerületében induló közös jelöltje (továbbiakban: Kifogástevő) 2022. február 15-én kifogást nyújtott be a Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), a Józsefváros Nonprofit Zrt. mint a Józsefváros Újság online kiadványát kiadó médiatartalom-szolgáltató által 2022. február 12. napján megjelent „Bukni csak felfelé – A Sára Botond portré” című műsorszám ellen.
2. Kifogástevő kifogásában előadta, hogy 2022. február 12-én a Józsefváros Újság internetes és Facebook oldalán „Bukni csak felfelé – A Sára Botond portré” címmel több mint 11 perces YouTube videófájl került közzétételre. Kifogástevő kifogásában megjelölte azokat az internetes linkeket, amelyen a kifogásolt tartalom elérhető.
3. Előadta, hogy álláspontja szerint a Budapest Főváros VIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonát képező – így közpénzből működő – médiatartalom-szolgáltató által kiadott internetes sajtótermék a kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatásra nem alkalmas. Ugyanis a sajtótermék egyoldalúan és egyértelműen negatív színben tünteti fel őt, mint FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös egyéni választókerületi jelöltjét és a választópolgárok számára azt sugallja, hogy dr. Sára Botond „egy olyan jelölt, akire nem érdemes szavazni.” Kifogástevő álláspontja szerint a sajtótermékben megjelenő rosszindulatú, hamis tényállítások sértik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
4. Kifogástevő mindezek mellett rögzítette kifogásában, hogy a helyi közhatalmat megtestesítő sajtótermék semleges pozícióját feladta és nyíltan az egyik jelölt, nevezetesen Jámbor András, a DK, a JOBBIK, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd közös jelöltje mellett kampányolt.
5. Kifogástevő hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.423/2018/2. számú végzésének [32] bekezdésére, amely értelmében a pártatlanság mellőzése egyértelműen a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét eredményezi, valamint hivatkozott a Kvk.37.360/2014/2. számú végzés 2.4. pontjára, amely arról rendelkezik, hogy a kampányidőszak alatt „a jelöltek és a jelölő szervezetek a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőségének érvényesítése érdekében az állami, illetve az önkormányzati szerveknek tartózkodniuk kell attól, hogy a pártok szabad versengésébe beavatkozzanak. Így tudják kiteljesíteni befolyástól mentesen a pártok az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdésbe foglalt azon feladataikat, hogy közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában.”
6. Mindezekre tekintettel kérte az OEVB-t, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a Ve. 152. § (1) bekezdés a) pontja alapján kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót határozata rendelkező részének a jogsértő közléshez hasonló módon való közzétételére, és a médiatartalom-szolgáltatóval szemben a szándékos jogszabálysértés miatt maximális mértékű bírságot szabjon ki.
7. Az OEVB a 3/2022. (II. 17.) számú határozatában a kifogásnak helyt adott, megállapította a Ve.  2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak, továbbá a Ve. 140–141.§-a sérelmének tényét és a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogsértőt eltiltotta a további jogszabálysértéstől. Ezen túl a Ve. 152.§. (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával kötelezte a médiatartalom-szolgáltatót a kifogásnak helyt adó határozata rendelkező részének a Józsefváros Újság online kiadványban a jogsértő közléshez hasonló módon történő közzétételére, valamint a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdései és a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján a kötelező legkisebb munkabér havi összegének 4-szeresének megfelelő összegű bírságot szabott ki a médiatartalom-szolgáltatóval szemben, szándékos jogsértés miatt.
8. Az OEVB határozata indokolásában rögzítette, hogy a Kifogástevő által becsatolt bizonyítékokat elfogadta, azokat alkalmasnak ítélte a jogszabálysértés tényének alátámasztására. Kifejtette, hogy „amennyiben az önkormányzat saját sajtója útján bemutatja az országgyűlési képviselőjelölteket a választópolgároknak, akkor azt a jóhiszeműség és tisztesség elvei alapján, a semlegesség elvét figyelembe véve, az esélyegyenlőség biztosítása mellett teheti meg, mert csak így lesz rendeltetésszerű az önkormányzat és az önkormányzati sajtó működése.”

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Beadványozó 2022. február 19-én 17 óra 21 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 3/2022. (II. 17.) számú határozata ellen, amelyet az Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda ugyanazon a napon 18 óra 29 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottság részére.
2. Beadványozó érintettsége vonatkozásában előadta, hogy a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, aki a Budapest 06. számú országgyűlési egyéni választókerületében jogosult szavazni, ahol a Kifogástevő az egyik jelölt.
3. Beadványozó fellebbezésében többek között kifejtette, hogy véleménye szerint az első fokon meghozott határozat jogszabálysértő és okszerűtlen mérlegelést tartalmaz. Hivatkozott a Ve. 46. § d) pontjára, amely értelmében a választási bizottság határozata tartalmazza az indokolásában a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta.
4. Mindezek alapján sérelmezte, hogy az OEVB határozatában a tényállást nem rögzíti, nem ismerteti a 11 perces műsor tartalmát, nem jelöli meg, hogy az abban valótlannak talált tényállításokat milyen bizonyítékok alapján minősítette valótlannak, és nem említi azokat a részeket, amelyben a kifogástevő szakmai és politikai karrierjét és eredményeit ismertetik, amelyek nyilvánvalóan jó színben tüntetnek fel egy politikust.
5. Beadványozó fellebbezésében rögzíti, hogy az OEVB határozat valótlanul állítja azt, hogy a videóban elhangozna olyan állítás, hogy az önkormányzati útfelújítási pályázatok sikertelenségéért dr. Sára Botond a felelős. Vitatja továbbá a határozat azon állítását is, amely szerint a műsorszámban a helyi sajtótermék nyíltan Jámbor András mellett kampányol. Álláspontja szerint a határozat adós marad ezen megállapítás ténybeli alapjával és indokával, egyben rögzíti, hogy a műsorszámban Jámbor András kb. 2%-ban jelenik meg, és vele kapcsolatban semmilyen állásfoglalást nem tartalmaz.
6. Kifogásolja azt is, hogy az OEVB a szankciók alkalmazásakor nem vizsgálta azt, hogy a kifogásolt műsorszámot mennyien látták, noha ennek a jogkövetkezmények alkalmazásakor megítélése szerint alapvető jelentősége lett volna. Megítélése szerint az alkalmazott szankciók indokolását, így a bírság mértékére vonatkozó indokolást a határozat egyáltalán nem tartalmazza. Ezen túl okszerűtlennek tartja a Ve. 140-141. §-ainak megsértésének megállapítását is, amelyre vonatkozó indokolást szintén hiányolja az OEVB határozatából.
7. Álláspontja szerint az OEVB határozat megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát, mert véleménye szerint a közzétett tartalom nem ütközik a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe és az esélyegyenlőséget sem sérti.
8. Beadványozó fellebbezésében a megsértett jogszabályi rendelkezések tekintetében hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjára, a 46. § d) pontjára, valamint az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésére.
9. Mindezek értelmében kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát helyezze hatályon kívül.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
2. A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
3. Az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
4. A Kúria a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (..)”.
5. Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
6. A Bizottság megállapította, hogy Beadványozó érintettségének indokaként azt adta elő, hogy a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, aki annak az országgyűlési egyéni választókerületnek a választópolgára, ahol a Kifogástevő jelöltként indul az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán. A választópolgári státuszon kívül azonban nem közölt olyan adatot, tényt, és nem csatolt be olyan bizonyítékot sem, amely az absztrakt jogsérelmen túl igazolhatná az ügyben közvetlen érintettségét.
7. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja értelmében érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha azt nem a Ve. 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
8. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy Beadványozó érintettsége alátámasztásaként csak általános, absztrakt jogsérelemre – szavazati joga gyakorlására – hivatkozott, ami önmagában az érintettséget nem alapozta meg, ezért a Bizottság a fentiekben ismertetett kúriai joggyakorlatra is figyelemmel a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában írtakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) pontján a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. február 21.

 

 

                                                                                         Dr. Bozsóki Éva

                                                                           a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                         elnökhelyettese