A Nemzeti Választási Bizottság
79/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság V. V. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy ismeretlen személy a kifogással érintett, 9400 Sopron, Várkerület 48-80. előtt, a közterület térkő burkolatán és a köztéri hulladékgyűjtő edényeken elhelyezett plakátok eltávolításával megsértette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (3) bekezdését.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást az oszlopokon elhelyezett plakátok eltávolítása, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv megsértése tekintetében elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. szeptember 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 19-én 12 óra 29 perckor kifogást nyújtott be – az Nsztv. 1. § (1) bekezdése és Ve. 208. §-a alapján – a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja és a 144. § (3) bekezdésének megsértése miatt.
Kifogásában rögzítette, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (a továbbiakban: MKKP) aktivistái a folyamatban levő népszavazási kampány során 2016. szeptember 15-én az esti órákban plakátokat helyeztek el Sopron, Várkerület 48-80. előtt található térkő burkolaton, oszlopokon és köztéri hulladékgyűjtő edényeken. Az aktivisták 2016. szeptember 16-án észlelték, hogy a kihelyezett plakátokat ismeretlenek eltávolították. Állítása alátámasztásához 5 db fényképfelvételt csatolt. Kifogástevő hivatkozott a Ve. 144. § (3) bekezdésére, mely szerint plakát kampányidőszakban (4)-(7) bekezdésében meghatározott törvényi korlátok között – bárhol elhelyezhető. Álláspontja szerint a népszavazási kampány esetén ezt a rendelkezést az Nsztv. 1. § (1) bekezdéséből következően a kampányban is alkalmazni kell, mely az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében rögzített véleménynyilvánításhoz való jog érvényesülését szolgálja. Hivatkozott továbbá arra, hogy a népszavazási kampány során kihelyezett plakát letépésével a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből is következően a plakátok kihelyezőinek választási eljárásban biztosított jogait is sértik.
Beadványozó kifogásában hivatkozott továbbá arra, hogy jelen ügy elbírálása a Ve. 297. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe tartozik. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a jogsértést állapítsa meg, a jogsértőt pedig tiltsa el a további jogsértéstől.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének rendelkezései tartalmazzák.
A választási plakátok elhelyezése és az e tárgyban benyújtott jogorvoslatok elbírálása jogi kérdésével a Kúria több határozatában is állást foglalt a 2014. évi általános választások alkalmával (Kvk.I.37.476/2014/4. számú végzés, Kvk.III.37.399/2014/3. számú végzés, Kvk.I.37.491/2014/3. számú végzés). Hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra, a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. speciális szabályainak alkalmazására csak akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részéhez képest. Mivel jelen kifogás elbírálása szempontjából a népszavazás választási alapelveire, kampánytevékenységére és kampányeszközeire a Ve.-hez képest az Nsztv. nem tartalmaz releváns eltérő rendelkezéseket, ezért a Bizottság jelen kifogás elbírálása kapcsán figyelemmel van Ve.-nek a Kúria fentiekben hivatkozott végzéseiben foglalt, és a Bizottság által is következetesen alkalmazott jogértelmezésre.
A népszavazási eljárásban is alkalmazandó Ve. 144. §-ának helyes értelmezéséből az következik, hogy népszavazási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak, mivel a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot.
A Ve. 144. §-ának (3) bekezdése értelmében plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Ezek a korlátozások a népszavazási kampányidőszakában a következők: a 144. § (4) bekezdése értelmében épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Az (5) bekezdés szerint egyes középületeken, vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A (6) bekezdés alapján a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Végül a (7) bekezdés szerinti korlátozás szerint a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.
A Ve. 144. § (3) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz tehát arra vonatkozóan, hogy kampányidőszakban plakát a törvényben meghatározott kivételekkel, korlátozás nélkül elhelyezhető és ebből kifolyólag tiltott azok eltávolítása.
Kifogástevő állítása szerint 2016. szeptember 15-én az MKKP aktivistái Sopron, Várkerület 48-80. előtt a térkő burkolaton, oszlopokon és köztéri hulladékgyűjtő edényeken helyeztek el plakátokat, melyek eltávolítását 2016. szeptember 16-án észlelték. A kifogáshoz csatolt első fényképfelvételen az látszik, hogy a közterület térkő burkolatán 11 plakátot helyeztek el, majd egy következő képen, hogy ezek a plakátok már nincsenek ott. További két fényképfelvételen 1-1, köztéri hulladékgyűjtő edény látszik, melyeken az MKKP plakátjai vannak, majd a kifogáshoz csatolt ötödik képen ugyanezek a köztéri hulladékgyűjtő edények – más köztéri bútorokkal együtt – látszanak, itt azonban már nem láthatóak rajtuk a plakátok.
Az úton és járdán elhelyezett plakátok jogszerűségének kérdéskörével a Nemzeti Választási Bizottság 929/2014. számú határozatában foglalkozott, és megállapította, hogy „a választási eljárásra vonatkozó szabályok alapján nem minősül jogellenesnek a választási plakát járdán, illetve úttesten való elhelyezése abban az esetben, ha azt a helyi önkormányzat rendeletben nem tiltotta meg”. A Kúria Kvk.II.37.448/2014/2. számú végzésében a Nemzeti Választási Bizottság 929/2014. számú határozatát helybenhagyta, rögzítve, hogy „helyesen döntött a NVB, amikor azt állapította meg, hogy a Ve. 144.§ (4) bekezdésében nevesített két esetkörbe (épület fala, kerítés) az út- és járdafelület nem tartozik bele. Ez okból az úton és járdán elhelyezett plakátok esetén a kérelmezői hozzájárulásra nem volt szükség, e magatartás a Ve. hivatkozott rendelkezését nem sértette”.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének nincs olyan rendelete, mely a Ve. 144. § (5) bekezdésében hivatkozott – műemlékvédelmi vagy környezetvédelmi – okból tiltja a választási, illetve népszavazási plakátok elhelyezését közterületen.
A fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések és a kifogáshoz csatolt bizonyítékok alapján a Nemzeti Választási Bizottság szerint megvalósult a Ve. 144. § (3) bekezdésének sérelme azzal, hogy a kifogásban hivatkozott, a 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazással összefüggésben Sopron, Várkerület 48-80. szám előtt, a közterület térkő burkolatán és a köztéri hulladékgyűjtő edényeken elhelyezett plakátokat ismeretlen személyek eltávolították.
Beadványozó kifogásában úgy nyilatkozott, hogy Sopron Várkerület 48-80. előtt az MKKP aktivistái oszlopokon is helyeztek el plakátokat, melyeket szintén eltávolítottak.
Beadványozó által becsatolt fényképfelvételek közül azonban egyik sem bizonyítja azt, hogy közterületen álló oszlopokon valóban helyeztek volna el plakátot, illetve olyan fénykép sincs, amely oszlopon elhelyezett plakát(ok) megrongálására, eltávolítására utalna. Így a kifogás e vonatkozásában a jogsértés megállapításának nem lehet helye.
Kifogástevő hivatkozott arra is, hogy a plakátok eltávolításával sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt eljárási alapelv is.
A népszavazási eljárásban is alkalmazandó választási eljárási alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek. Az eljárási alapelvek megsértésére a Ve. 208. §-a alapján önálló kifogás alapozható. A kialakult joggyakorlat (Kvk.IV.37.468/2009/2.számú végzés) alapján azonban a választási alapelv sérelmére, mint jogszabálysértésre akkor alapozható kifogás illetve határozat, ha nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, melyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Jelen ügyben a sérelmezett magatartás, azaz a plakátok eltávolítása a Ve. 144. § (3) bekezdésben rögzített rendelkezéssel ellentétes, ezért e szabály megsértését a Bizottság megállapította. Mivel a Ve. tételes szabályának megsértése magában foglalja az alapelv sérelmét is, így annak külön megállapítása - egyéb lényeges körülmény hiányában - nem indokolt. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértésének megállapítására már nincs mód.
Kifogástevő a jogszabálysértés megállapításán túl kérte szankcióként a jogsértéstől való eltiltást is.
A jogszabálysértés megállapításán túli szankciók alkalmazása esetén előkérdés, hogy annak elkövetője ismert-e a kifogás elbírálásakor, mivel a jogszabálysértéstől való eltiltás nem értelmezhető, illetve nem alkalmazható az elkövető személyének ismerete nélkül. A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a kifogásban sérelmezett cselekményt, a plakátok eltávolítását ki követte el, illetve az a csatolt bizonyítékokból sem állapítható meg. Mivel a Bizottság elé tárt tényekből az elkövető személye nem állapítható meg, nem azonosítható, ezért a további jogszabálysértésről való eltiltásra nincs lehetőség.
A leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság tárgyi ügyben a kifogásnak részben helyt adott – és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján – megállapította a Ve. 144. § (3) bekezdésében foglaltak sérelmét, ugyanakkor a kifogást az oszlopokon elhelyezett plakátok eltávolítása és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelme tekintetében – a Ve. 220. §-a alapján – elutasította.
III.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 74. §-án, 144. §-án, 186. §-án, 218. § (2) bekezdés a) és b) pontján, 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 23.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke