A Nemzeti Választási Bizottság
784/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a H. T. A. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 64/2018. (IV. 12.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás és az első fokon meghozott döntés tartalma]
[1] Beadványozó 2018. április 11-én 15 óra 51 perckor a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást nyújtott be Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 4. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához (a továbbiakban: OEVB) a FIDESZ jelölő szervezettel szemben a Ve. 143/A. § (2) bekezdése és a Ve. 212. § (1) bekezdése alapján. Kifogásában a jogszabálysértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt alapelveket és a 143/A. § (2) bekezdését, bizonyítékként a HírtTV Célpont című műsorának „kisbuszokkal hordták Ukrajnából a Fidesz-szavazókat” című műsorszám link szerinti elérhetőségét jelölte meg. Előadta, hogy a 2018. április 8-ai szavazás napján a videó alapján a FIDESZ érdekében eljáró személy úgy nyilatkozott, hogy autóbusszal szállították az ukrán-magyar kettős állampolgár szavazókat a magyarországi szavazókörökbe: „És akkor jövök kifele a határra, onnan viszek egy brigádot. Sonkád, várjál, Sonkád, Fülesd, azok lemennek Milotára is, utána még van Csaholcra nekem egy kanyar, oda akarom levinni őket. Paládra, Paládra, Paládra, lehet Guriga megoldja. Zsarolyánba van egy kanyarom, és kész." Rögzítette, hogy „ahangfelvételek szerint félezer embert is átvihettek”, ami megítélése szerint tételesen a Ve. 143/A. § (2) bekezdésébe és az általa hivatkozott alapelvekbe ütközik.
[2] Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB adjon helyt a kifogásának, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a FIDESZ jelölő szervezetet tiltsa el a további jogszabálysértéstől, valamint Sonkád, Fülesd, Milota, Csaholc, Kispalád, Botpalád és Zsarolyán településeken a választási eljárást semmisítse meg és ismételtesse azt meg.
[3] Az OEVB 64/2018. (IV. 12.) számú határozatában a kifogást elutasította. Rögzítette, hogy a kifogás nem tartalmazza a felvétel, mint bizonyíték készítésének helyét, idejét, a riport alanyát, annak hozzájárulását a kép és hangfelvétel készítéséhez és a nyilvánosságra hozatalához. A szervezett szállítással kapcsolatosan nem tartalmazza a gépjármű forgalmi rendszámát, típusát, a vezető személyét, továbbá, hogy hány alkalommal, konkrétan mely személyeket és hová, milyen céllal szállította őket.
[A fellebbezés tartalma]
[4] Beadványozó a határozat ellen 2018. április 15-én 14 óra 12 perckor fellebbezést nyújtott be, amelyben jogsértésként a Ve. 43. § (1)-(5) bekezdéseit és a 143/A. § (1)-(2) bekezdéseit jelölte meg. Vitatta az OEVB azon állítását, hogy nem állapítható meg az elkövető személye, majd rögzítette, hogy a videón 02:40-kor hallható, amint a narrátor megnevezi a személyt, K. J. állampolgárt. Álláspontja szerint a felvételen és a hírműsorban bemutatott körülményekből pontosan kitűnik, hogy dr. Tilki Attila, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet képviselőjelöltje érdekében történt a jogsértő cselekmény, aki a hangfelvétel szerint megrendelte az autóbuszos szolgáltatást az elkövetőtől.
[5] Előadta, hogy a hírműsor rögzíti, hogy a riportot beépített ember készítette, így a felvételeken elhangzó információk forrásai nem is lehetnek megjelölhetők. Ellentmondásosnak tartotta, hogy miközben az OEVB az autóbusz ismertetőjegyeit, illetőleg a riportalanyok személyét és nyilatkozataik nyilvánosságra hozatalához való hozzájárulásukat hiányolta, a megkérdezett járókelők, valamint a határőrök nyilatkozatát nem vette figyelembe. Hivatkozott arra is, hogy a felvételen az is elhangzik, hogy az elkövető személyesen a miniszterelnök-helyettes úrral beszélt, hiszen "az én barátom, és rendezek mindent."
[6] Megítélése szerint az OEVB figyelmen kívül hagyta az elkövető, K. J. saját vallomását, mely szerint a múltban már akadt gondja hasonló tevékenység miatt Ukrajnában, a videón 02:40-től hallható, hogy már az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálattal is "meggyűlt a baja" Beregszászban. Előadta, hogy a hangfelvételek szerint több száz embert is átszállíthattak a választás napján a határon, ami tételesen a Ve. 143/A. § (2) bekezdésébe és a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontban foglalt választási alapelvekbe is ütközik.
[7] Az OEVB döntését irat- és jogellenesnek tartja, megítélése szerint az a döntése meghozatalakor figyelmen kívül hagyta a Ve. 43. § (5) bekezdését, mivel az OEVB a rendelkezésére bocsátott bizonyítékok - megítélése szerint – alkalmasak voltak a tényállás teljes körű tisztázására. Álláspontja szerint az OEVB nem tartotta be a Ve. 43. §-át, amivel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjait, továbbá Ve. 14. § (1) bekezdését is.
[8] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság változtassa meg az OEVB hivatkozott döntését úgy, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontja valamint a 143/A. § (2) bekezdésének megsértését, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetet tiltsa el a jogsértéstől és a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjára tekintettel Sonkád, Fülesd, Botpalád, Milota, Csaholc, Kispalád, Botpalád és Zsarolyán településeken a választási eljárást ismételtesse meg.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] A fellebbezés nem megalapozott.
[10] A Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a fellebbezés elbírálása során a választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[11] A Ve. 43. §-a az alábbiak szerint rendelkezik a tényállás megállapításáról:
„(1) A választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
(2) A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
(3) A választási bizottság a kérelmező részére - kérésére - biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha jelen van - lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.
(4) A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
(5) A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.”
[12] A Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárása során elsőként azt vizsgálta, hogy az OEVB megfelelően értékelte-e a bizonyítékként hivatkozott videó tartalmát és annak értékelése alapján helytállóan állapította-e meg a tényállást. A Bizottság e körben irányadónak tekinti a Kúria Kvk.I.37.470/2018/2. számú végzését.
[13] Az eljárási határidők rövidsége miatt a választási ügyek többségében nehézséget okoz, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudja a kifogást tevő az állítását, hiszen a csatolt iratok, tárgyi bizonyítási eszközök hitelességének ellenőrzése nem mindig lehetséges, a bizonyítottság hiánya pedig a kifogást tevő terhére esik, ami a beadvány elutasítását eredményezi. Nincs egyértelműen megfogalmazható elvárás arra nézve, hogy a bizonyítottság milyen foka szükséges ahhoz, hogy a választási bizottságok, majd a bíróság megállapítsa a jogsértést, ebben a körben egyértelműen széles a mérlegelési lehetőség. A mérlegelés során az azonban elvárás, hogy a bizonyítási eszközök legyenek alkalmasnak a hivatkozottak bizonyítására, illetve a választási bizottságnak, bíróságnak az esetleges ellentmondásokat fel kell oldani.
[14] Beadványozó a linken megjelölt videófelvétel alapján azt állítja, hogy Tilki Attila, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet képviselőjelöltje érdekében a szavazás napján a Ve. 143/A. § (2) bekezdésébe ütköző, a szavazóhelyiséghez történő autóbuszos személyszállítást végzett K. J., Tiszaújlak korábbi polgármestere. További, a videó felvezetőjében elhangzó állítás, hogy „Tiszaújlak korábbi polgármestere majdnem 1000 szavazót szállított a FIDESZ-nek”. Az autóbuszos szállítás fogalmának meghatározása során a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) I. számú függelék II. e) alpontját kell figyelembe venni. E jogszabályi rendelkezés szerint az autóbusz olyan személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – kilencnél több állandó ülőhely van.
[15] Arra vonatkozó információ, hogy Beadványozó által állított szervezett szállítás Tilki Attila, a FIDESZ-KDNP jelölt érdekében történt, kizárólag a narrátor által elmondottak alapján lehet tudni. Nem egyértelmű, hogy ki hallható azon a telefonbeszélgetésen, amelyen Beadványozó szerint a szervezett szállítást Tilki Attila megrendelte. A riportban lejátszott beszélgetés, mely szerint „Én beszéltem miniszterelnök-helyettes úrral, tudod az én barátom, én rendezek mindent.” nem alkalmas az érdekkör bizonyítására, abban nem hangzik el, hogy pontosan ki rendez, mit és kinek az érdekében. Az érdekkör meghatározására vonatkozó állítást nem teszi egyértelművé az a kijelentés sem, hogy „Én megmondtam neki, hogy Tilki Attila a hármas, FIDESZ, tizenhármas.” mivel nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy ez ki álltal, ki felé és milyen körülmények között hangzott el. A videóban szereplő, K. J.-el azonosított személyen kívül nem szólal meg egyetlen érintett választópolgár sem, akik megszólalása alátámasztaná a videóban elhangzottakat. A bizonyítékként megjelölt videó sajtossága az is, hogy nem Beadványozó által a szervezett szállítás elkövetőjeként megnevezett személy nyilatkozataiból, hanem a videó narrátorának kijelentései, annak a nyilatkozatok közötti összefűzései azok, amelyek konkrétan megfogalmazzák a szervezett szállítás tényét, és azt hogy az kinek az érdekében történt.
[16] A telefonbeszélgetésben megszólaló személytől elhangzik az is, hogy „viszek egy brigádot”, majd „Sonkád, Fülesd, azok lemennek Milotára is”, majd a „Paládra, Paládra, Paládra, lehet Guriga megoldja” kijelentések szintén nem alkalmasak annak hitelt érdemlő bizonyítására, hogy ezekre a településekre a szavazás napján autóbusszal személyszállítást végeztek. Egyrészt a felvételben elhangzó telefonbeszélgetésből nem állapítható meg hitelt érdemlő módon, hogy ki a beszélő, személyazonosságát illetően a narrátor állításán kívül semmilyen adat nem áll a Bizottság rendelkezésére. Másrészt nincs arra utalás sem, hogy a KRESZ szerinti, 9-nél több ülőhellyel bíró járművekkel szavazóhelyiséghez végzik a szállítását. Kiemelendő az is, hogy a beszélgetésben a „brigád” szó hangzik el, amelynek a választópolgárokkal való azonosíthatósága kétséges. Kétség merül fel a beszélgetésben elhangzottak hitelességével, illetve a választásokra vonatkoztatható állításával kapcsolatban amiatt is, mert az adott személy azt közli, hogy Sonkád és Fülesd után „azok lemennek Milotára is”. Mivel minden választásra jogosult választópolgár egy meghatározott szavazókörben gyakorolhatja a választójogát, nem értelmezhető, hogy amennyiben a választópolgárok szállítása történt, Sonkád és Fülesd után mi okból viszik még Milotára is őket. A Paláddal összefüggésben a „lehet Guriga megoldja” kijelentés szintén minden konkrétumot nélkülöz a Beadványozó által állított tény tekintetében.
[17] Szintén nem értelmezhető a magyarországi szavazással kapcsolatban az a beszélgetésben elhangzó kérdés „Hogy Beregszászba hányat vittem el?”. Beregszászon külképviseleti szavazás zajlott, Beadványozó kifogása azonban arra vonatkozott, hogy a magyarországi szavazókörökhöz történt a szállítás. Így a kérdésre adott válasz, amely szerint „olyan 450-500 volt”, nem hozható összefüggésbe a videóban később, a narrátortól elhangzó azon állítással, amely szerint „ez a férfi majdnem ezer szavazatot intézett buszoztatással a FIDESZ-nek”.
[18] A Bizottság álláspontja szerint összességében a csatolt videófelvétel nem alkalmas arra, hogy kétséget kizáróan bizonyítsa a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt szervezett autóbuszos szállítás megvalósítását, és hogy azt Tilki Attila, a FIDESZ-KDNP jelöltje érdekében végezték. A Bizottságnak nem áll rendelkezésére olyan adat, amelyből megállapítható lenne, hogy a szervezett szállítás elkövetőjeként megjelölt személy kétséget kizáróan a riportban nevesített személy lenne. Önmagában a felvételen elhangzó telefonbeszélgetések alapján nem azonosítható, amikor pedig a felvétel szerint ő szólal meg a riportban, nem látható arcképe, nem szerepel a videóban semmilyen olyan adat, amely személyazonossága megállapítható lenne. Ennek a bizonytalanságnak a feloldására Beadványozó semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott. Nincs egyértelmű bizonyíték arra sem, hogy valóban választópolgárok szállítása történt, a Bizottságnak nem áll rendelkezésére pl. választópolgári nyilatkozat, amely adott esetben bizonyítaná, hogy szavazás érdekében valóban megtörtént a szavazóhelyiséghez történő a szállításuk. A riportban éppen olyan személyeket szólaltatnak meg, akik gyalogosan közlekedtek. A Ve. 143/A. § (2) bekezdésének további feltétele, hogy a szállítás a KRESZ szabályai szerinti, 9 főnél több személy szállítására alkalmas autóbusszal történjen. Ezzel kapcsolatban mindössze az hangzik el, hogy „én volt, hogy 12-t beleültettem a nyolcszemélyesbe”. Ezen túl többször hangzik el a videóban a busszal való közlekedésre utalás, de hogy az a KRESZ szabályai szerinti autóbusz volt, abban választópolgárokat szavazóhelyiséghez utaztatták és mindezt Tilki Attila érdekében tették, nem alkalmas mindennek kétséget kizáró bizonyítására.
[19] Mivel Beadványozó által hivatkozott bizonyíték összességében nem alkalmas az általa állított, bizonyítandó tény minden kétséget kizáró alátámasztására, sem az első fokon eljáró OEVB-nek, sem a Nemzeti Választási Bizottságnak nem volt módja megállapította a jogorvoslati kérelemben szereplő jogsértést.
[20] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát aVe. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta és a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Ve. 43. §-án, 143/A. § (2) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a KRESZ I. számú függelék II. e) alpontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 18.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke