774/2018. NVB határozat - a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

774/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Kétfarkú Kutya Párt [1115 Budapest, Thallóczy Lajos utca 26. mfszt. 1., képviseli: Kovács Gergely (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott kifogás tárgyában – a fellebbezés elutasítása melletti 8 igen és 9 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 54/2018. (IV. 14.) számú határozatát megváltoztatja, a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy a Nyírkércs 001. számú Szavazókör Szavazatszámláló Bizottsága azzal, hogy a szavazóköri névjegyzékben szereplő tizenkettő választópolgár részére nem egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot adott át megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 257. § (1) bekezdését.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1.  Beadványozó 2018. április 11-én 11 óra 59 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Ve. 208. §-a és 211. §-a alapján.
  2.  Beadványában kifejtette, hogy Nyírkércs 001. számú szavazókörében az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának eredményét a http://www.valasztas.hu/dyn/pv18/szavossz/hu/M16/T126/szkjkv_001.html internetes oldal tartalmazza. Az oldalon található jegyzőkönyvi adatok szerint az egyéni szavazólapokból a megjelent választópolgárok számánál 12-vel több, míg pártlistás szavazólapból 12-vel kevesebb volt az urnában. Megítélése szerint a jegyzőkönyvi adatok azt bizonyítják, hogy a szavazatszámláló bizottság 12 választópolgár számára két egyéni szavazólapot adott át ahelyett, hogy egy egyéni és egy pártlistás szavazólapot adott volna, ezzel a szavazatszámláló bizottság megsértette a Ve. 257. § (1) bekezdését. Álláspontja szerint ez a jogszabálysértés a leadott szavazatokban 85 érvénytelen szavazatot eredményezett, ezért a szavazóköri eredmény érdemi részét érinti, amelyet a jogkövetkezmény meghatározásakor kiemelkedő súllyal kellett volna figyelembe venni.
  3.  Az OEVB 54/2018. (IV.14.) számú határozatában a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozata indokolása szerint, Beadványozó nem csatolt arra vonatkozóan bizonyítékot, hogy a szavazatszámláló bizottság nem a törvényi rendelkezésnek megfelelően járt el, bizonyítéka a jogszabálysértés megtörténtét nem támasztotta alá. Az a tény, hogy 12 pártlistás szavazólappal kevesebb volt az urnában szintén nem bizonyította a jogszabálysértést. A szándékoltan vagy szándék nélkül le nem adott szavazatoknak nincs jogi következménye, a szavazatszámláló bizottságnak a leadott szavazatokat kell vizsgálnia. Nem ellenőrizhető, hogy a választópolgár a kapott szavazólapot valóban elhelyezi a borítékban, és azt valóban urnába dobja-e vagy sem.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. április 15-én 11 óra 09 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB határozta ellen a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
  2. Kifejtette, hogy megítélése szerint a „Ve. 215. § c) pontja alapján csak akkor utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a kifogás, ha a beadványozó nem csatol bizonyítékot. Az NVB és a Kúria következetes gyakorlata szerint (Kvk.I.37.191/2015/3.) a választási eljárásban a bizonyíték akként is csatolható, hogy annak linkjét a beadványozó a beadványában megjelöli. A kifogásban a szavazóköri jegyzőkönyv adatait a beadványozó a választások hivatalos honlapjának azt tartalmazó oldalára mutató link megjelölésével bizonyította. Mivel a beadványozó ekként a kifogásához bizonyítékot csatolt, a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítására a Ve. 215. § c) pontjának megsértésével került sor”.
  3. Ezen túlmenően előadta, hogy a kifogáshoz csatolt bizonyíték alapján tényként állapítható meg, hogy a kérdéses szavazókörben a megjelent választópolgárok számához képest 12-vel több egyéni választókerületi szavazólap, míg pártlistás szavazólapból a pártlistára szavazó, megjelent választópolgárok számánál 12-vel kevesebb volt az urnában. Ezek a tények álláspontja szerint okszerűen támasztják alá, hogy a szavazatszámláló bizottság 12 választópolgárnak két egyéni szavazólapot adott, pártlistás szavazólapot viszont nem, ez pedig sértette a Ve. 257. § (1) bekezdését.
  4. Álláspontja szerint a „jogsértés érdemben kihatott a választás szavazóköri szintű eredményére, mivel a jogsértésből következően a szavazóként megjelent 465 választó majdnem egyötöde önhibáján kívül nem tudta befolyásolni a választás eredményét”.
  5. Mindezek alapján kérte, hogy az Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát változtassa meg, a jogsértést állapítsa meg, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján a szavazókörben a választás eredményét semmisítse meg, és a szavazást ismételtesse meg.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés alapos.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
  3. A fellebbezés elbírálása során a Bizottságnak arról kellett döntést hoznia, hogy az OEVB a kifogás elbírálása során jogszerűen állapította-e meg az érdemi elbírálhatóság hiányát az akkor rendelkezésére álló adatok alapján.
  4. A Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdése b) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait.
  5. A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. A Ve. 43. § (5) bekezdése szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ve. 218. § (1) bekezdése kimondja, hogy a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
  6. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. Bizonyítékként értékelhető a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb.
  7. Beadványozó által hivatkozott link a választások tájékoztató adatait tartalmazó oldalra mutat a választások hivatalos honlapján. Ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásban és a fellebbezésben megjelölt, a tájékoztató rendszerben közzétett szavazóköri jegyzőkönyvet bizonyítékként elfogadta. A jegyzőkönyv Beadványozó által hivatkozott adatai alapján az urnában a választópolgárok megjelent számához képest tizenkettővel több egyéni szavazólap volt. Ugyanakkor a listás szavazólapokból a szavazáson megjelentek számához képest tizenkettő hiányzott. Beadványozónak az egyező értékekre adott magyarázatát a Bizottság elfogadta és ennek alapján igazoltnak látja, hogy a szavazókörben a szavazólapok kiadása a Ve. 257. § (1) bekezdés sérelmével történt.
  8. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a jogorvoslati kérelmet kifejezetten eljárásjogi, a szavazólapok kiadásával kapcsolatos jogorvoslatnak tekintette, amely nem irányul a Ve. 241. § (1) bekezdése szerinti eredmény elleni jogorvoslatra. A kifogás a Ve. 257. § (1) bekezdés megsértésének megállapítására irányult, melyet csak a fellebbezésben egészített ki a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja sérelmének megállapítását kérelmezve.
  9. A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatában foglalt érvelésre, melyben elfoglalt álláspontot az 58/2015. számú, jogorvoslat nélkül jogerőre emelkedett határozata meghozatalakor és a 96/2016. számú döntésében is alkalmazott. A fellebbezésben újonnan megjelölt Ve.-beli hivatkozás, a 218. § (2) bekezdés c) pontja vonatkozásában rögzíti, hogy a másodfokú eljárás nem teremt arra lehetőséget Beadványozó számára, hogy a korábbi eljárásban, így a kifogásban nem szereplő jogkövetkezményt jelöljön meg. A Nemzeti Választási Bizottság számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésben újonnan megjelölt jogkövetkezmény, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazását mellőzte.
  10. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.  

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 43. §-án, a 197. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a 218. §-án, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés b) pontján, a Ve. 241. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. április 16.

 

 

Prof. Dr. Patyi András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke