77/2022. NVB határozat - a Magyar Szociális Párt jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

77/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szociális Párt (5000 Szolnok, Kassai út 60. 3//11.) jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételének tárgyában - 5 igen és 0 nem szavazattal - meghozta a következő

határozatot:

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szociális Pártnak az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasítja.

 

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. február 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek vizsgálata]

[1] A Magyar Szociális Párt 2022. február 18-án postai úton kérte jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán, az országgyűlési képviselők általános választásán és az azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról 3/2022. (I. 11. ) IM rendelet 11. számú melléklete szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: P1 formanyomtatvány). A párt jelölő szervezeteként való bejelentéséhez két melléklet került csatolásra. Mindkét melléklet papír alapon, két különböző mérteben tartalmazta a Magyar Szociális Párt emblémáját.

[2] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. §-ának (1) bekezdése alapján azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál. A Ve. 119. § (2) bekezdése szerint a szervezet bejelentésére annak törvényes képviselője jogosult.

[3] A Ve. 3. § 3. a) pontja alapján az országgyűlési képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat lehet, ha a Nemzeti Választási Bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.

[4] A Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Iroda a bejelentkezést követően ellenőrizte a szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában.

[5] A www.birosag.hu oldalon elérhető, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 86. § (1) bekezdése szerint közhiteles nyilvántartás adatai szerint a Magyar Szociális Párt törvényes képviselője Kovács István József. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a P1-es formanyomtatványt kézjegyével ellátó Kovács István József képviseleti megbízásának időtartama 2021. szeptember 18-án megszűnt.

[6] A Nemzeti Választási Bizottság következetes és a Kúria által is helybenhagyott joggyakorlata szerint a képviseleti jog a választási eljárást illetően a közhiteles nyilvántartásnak való teljes megfelelést kívánja meg {Kúria Kvk.IV.37.376/2019/5. számú végzés, Indokolás [21]}. Mindez tehát azt jelenti, hogy a választási eljáráshoz kapcsolódó joghatályos nyilatkozat megtételére nem jogosult az az a törvényes képviselő, akinek megbízása a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása szerint megszűnt, ám a nyilvántartásból ténylegesen nem került törlésre [69/2022. NVB határozat, 53/2022. NVB határozat, 48/2022. NVB határozat, 41/2020. NVB határozat, 285/2019. NVB határozat, 277/2019. NVB határozat, 259/2019. NVB határozat, 29/2019. NVB határozat, Kvk.IV.37.376/2019/5. és Kvk.II.37.677/2020/6. számú végzések] és értelemszerűen az a képviselő sem, akinek a képviseleti joga a nyilvántartásban (még) nem szerepel.

[7] A Kúria Kvk.II.37.677/2020/6. számú végzése azt is rögzíti, hogy az ügyek jogi megítélése szempontjából nem jelent különbséget, hogy az adott képviselő a bírósági nyilvántartásban egyáltalán nem, vagy pedig lejárt megbízással szerepel. Visszautalva a Kvk.II.37.146/2014/2. számú végzésében foglaltakra kifejtette, hogy „a Nemzeti Választási Bizottság a jelölő szervezet képviseletére jogosult személynek – helyesen – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személyt tekintette. Az eljárás jellege, a rendelkezésre álló rövid határidők ugyanis csak azt teszik lehetővé, hogy az illetékes választási iroda a jelölő szervezet adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze. A nyilvántartás pedig csak az ilyenként bejelentett képviselő nevét és lakóhelyét tartalmazza. A képviseletre jogosult személyen tehát – a Ve. 119. § (2) bekezdésének vonatkozásában – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő.”

[8] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Magyar Szociális Párt jelölő szervezeteként való bejelentése nem felel meg a Ve. 119. § (2) bekezdésének, mivel a P1 nyomtatványt aláíró Kovács István József képviseleti jogosultsága a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában fellelhető adatok szerint megszűnt, ezért nevezett a választási eljárásban, a választási szervek előtt a párt képviseletére nem jogosult.

[9] A Bizottság másodsorban megállapítja, hogy a jelölő szervezet törvényes képviselője a benyújtott P1 nyomtatvány (9) pontjában nem nyilatkozott arról, hogy a költségvetési támogatásra való jogosultság esetén mely pénzintézetnél vezetett, milyen számú bankszámlaszámra kéri annak folyósítását.

[10] A Bizottság a Magyar Nemzeti Rend Párt jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételi eljárása során már foglalkozott azzal, hogy hogyan ítélhető meg az, ha a jelölő szervezet képviseletére jogosult a szervezet bejelentése során nem nyilatkozik a P1 nyomtatványon kötelező elemnek minősülő bankszámlaadatokról, ezért jelen döntés meghozatalakor az 58/2022. számú, jogorvoslati kérelem hiányában jogerőre emelkedett határozatában foglalt érvelést veszi alapul.

[11] Az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy „Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. (…)" A (2) bekezdés határozza meg a jogszabályok körét: „[j]ogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete."

[12] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 4. §-a kimondja: „Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat.”

[13] A Jat. 5. § (1) bekezdés kimondja, hogy „A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit.”

[14] A Ve. 346. § a) és b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján adta ki az Igazságügyi miniszter az IM rendeletet, melynek 11. számú melléklete a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét tartalmazó P1 nyomtatvány. A nyomtatvány 2. oldalán a csillaggal jelzett (9) pontban fel kell tüntetni a jelölő szervezet költségvetési támogatásához a bank nevét és a bankszámla számát. A nyomtatvány tartalmazza azt az útmutatót is, hogy a csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező.

[15] A Jat. 10.§ (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, hogy a jogszabályi rendelkezés mikor veszti hatályát. Ezek között szerepel a jogszabály általi hatályon kívül helyezés és az Alkotmánybíróság általi megsemmisítés. Ezek egyike sem fordul elő az IM rendelet vonatkozásában, mely 2022. január 12. napján lépett hatályba, tehát alkalmazása kötelező.

[16] A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 3. §-a kimondja, hogy „A jogszabály normatív tartalmú rendelkezéseit a jogszabály szakaszai és a mellékletei tartalmazzák.”

[17] A jogszabályok legfontosabb közös jellemzője a normatív jelleg, azaz, hogy kötelező erejűek és általánosan alkalmazandók.

[18] A jogszabály melléklete a jogszabály olyan szerves része, amely a normaszöveghez kapcsolódva azokat a szabályozási tartalmakat foglalja magában, amelyek önálló szöveges rendelkezésekkel nem, vagy csak lényegesen bonyolultabb, nehezebben követhető formában, nagyobb terjedelemben volnának megjeleníthetők. A melléklet ennek megfelelően tehát a jogszabály törzsszövegéhez kapcsolódó, attól kizárólag technikai, szerkesztési szempontból elkülönülő szerkezeti egységként funkcionál.

[19] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság továbbra is fenntartja az 58/2022. számú határozatában tett azon megállapítását, hogy az IM rendelet 11. számú mellékletében közzétett P1 nyomtatvány normatív jellegű, így a csillaggal jelölt részek kitöltése kötelező. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. A fenti indokok alapján a törvényes feltételek meglétét jelen esetben a Ve. és az IM rendelet együttes alkalmazásával kellett elbírálni.

[20] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Magyar Szociális Párt bejelentése a P1 nyomtatvány (9) pontja kitöltésének hiánya okán sem felel meg a törvényes feltételeknek.

[21] A Ve. 158. § (2) bekezdése szerint a szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a bejelentésekor kéri.

[22] A Bizottság rögzíti, hogy a jelölő szervezet emblémájának benyújtására vonatkozó részletes feltételekről az IM rendelet 22. § (1) bekezdésének j) pontja rendelkezik, amely kimondja, hogy az NVI – a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt feladatain túl – átveszi a jelölő szervezet jelképét tartalmazó, 300 dpi minőségű, fekvő, 472 x236 pixel méretű, JPG-fájlformátumú fájlokat, a jelöltek fényképét tartalmazó, JPEG-kiterjesztésű, 240x340 pixel felbontású, álló formátumú fájlokat, a nemzetiségi jelölő szervezet, illetve a nemzetiségi listán szereplő jelölt nemzetiségi nevét tartalmazó dokumentumokat, és gondoskodik ezek feltöltéséről, valamint rögzítéséről az informatikai rendszerben.

[23] Ezen rendelkezésnek megfelelően az IM rendelet 11. számú mellékletét képező, a jelölő szervezetek bejelentésére szolgáló P1 jelű nyomtatvány 1. oldalának (3) pontja – amely pontban arról nyilatkozhat a szervezet törvényes képviselője, hogy a P1 jelű formanyomtatvány benyújtásakor mellékelte-e a jelölő szervezet emblémáját – tartalmazza, hogy a jelölő szervezet emblémáját 472x236, 300 dpi felbontású, JPG fájlformátumú fájlban kell mellékelni, a fájl neve a jelölő szervezet bírósági nyilvántartási száma.

[24] A P1 jelű nyomtatvány (4) pontjában a szervezet törvényes képviselője arról nyilatkozhat, hogy kéri-e a jelölő szervezet emblémájának szavazólapon történő feltüntetését. A formanyomtatvány továbbá azt is tartalmazza, hogy az embléma szavazólapon való feltüntetése a bejelentést követően nem kérhető.

[25] A Bizottság harmadsorban azt is megállapítja, hogy a Magyar Szociális Párt a P1 nyomtatvány benyújtásakor papír alapon, két példányban mellékelte a jelölő szervezet emblémáját, amely a fent kifejtettek alapján nem felel meg az IM rendelet követelményeinek, noha ahogyan az már kifejtésre került, a Ve. 133. § (2) bekezdésében említett törvényes feltételnek való megfelelésbe beleértendő az IM rendeletben előírtaknak való megfelelés is.

[26] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Magyar Szociális Párt 2022. február 18-án tett bejelentése - a fentiekben rögzített okokból – nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, amely miatt a Bizottság a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján visszautasítja annak jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét.

II.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[27] A határozat a Ve. 3. § 3. a) pontján, 119. §-án, 133. §-án, 158. §-ának (2) bekezdésén, a Civil tv. 86. §-án, az IM rendeleten, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § -án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. február 21.

 

 

 

                                                                                              Dr. Bozsóki Éva

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                              elnökhelyettese