Az Országos Választási Bizottság
76/2006. (III. 5.) határozata
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 44/A. § (1) bekezdésének c) pontjában megállapított hatáskörében eljárva Dr. T. Z. kifogása tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1094 Budapest, Balázs B. u. 35.). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2006. március 8-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
Indokolás
I.
Dr. T. Z. 2006. március 2-án kifogást terjesztett elő a Népszabadság című országos terjesztésű napilap 2006. február 28-i számában "Fejlesztési leltár 2007-2013. A szocialisták Új Magyarország programja" címmel megjelent melléklettel kapcsolatban. Álláspontja szerint az a körülmény, hogy a lap részének tekintendő mellékleten nem tüntették fel, hogy politikai hirdetésről van szó, sérti a választások tisztaságának, a jelöltek és a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak a Ve. 3.§ a), c) és d) pontjaiban foglalt alapelveit. Ezért kérte az Országos Választási Bizottságot, hogy a Ve. 78.§ (1) bekezdése alapján állapítsa meg, hogy a Népszabadság című lap megsértette a Ve. 3.§-ának a), c) és d) pontjait, tiltsa el a lapot a további jogsértésektől, valamint a Ve. 44/A.§ (2) bekezdése alapján kötelezze a lap szerkesztőségét határozatának közzétételére.
II.
1. Az Országos Választási Bizottság a kifogást tevő indítványára 2006. március 5-i ülésére meghívta a Népszabadság és az MSZP képviselőjét, akik az ülésen kifejtették álláspontjukat. A Népszabadság képviseletében Vörös T. Károly főszerkesztő és Simics Iván jogi képviselő előadták, hogy a kifogás tárgyát képező hirdetést a lap által a hirdetések lebonyolításával megbízott gazdasági társaságnál rendelték meg. A Népszabadság álláspontja szerint a hirdetés a sajtóetika elfogadott szabályai szerint önálló számozásával, eltérő tipográfiájával világosan elkülönül a lap szerkesztői oldalaitól. Vörös T. Károly kijelentette, hogy a lap azonos feltételekkel kész más pártok hasonló hirdetéseinek megjelentetésére. Az MSZP képviseletében Szigetvári Viktor, kampányigazgató előadta, hogy a párt a hirdetéseinek elhelyezésével megbízott gazdasági társaság útján rendelte meg a fizetett hirdetés megjelentetését. A hirdetésért fizetett összegről a párt a törvényben meghatározott módon és időpontban elszámol.
2. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a Ve. 44/A.§ (1) bekezdésében szereplő politikai hirdetés fogalmát a Ve. csak a rádió- és televízióközvetítésekkel összefüggésben (44.§ (1) bekezdés), a hirdetés kategóriáját pedig az értelmező rendelkezések között, a plakát-fogalom részeként (149.§ l) pont) említi. A politikai hirdetés törvényi definíciója megtalálható a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény értelmező rendelkezései között. Eszerint a politikai hirdetés "olyan műsorszám, amely párt, politikai mozgalom a) választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, befolyásol, b) nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti." (2.§ 39. pont). Ha ez a legális definíció vonatkozna a nyomtatott sajtóra, akkor a kifogásolt melléklet tartalma szerint minden bizonnyal politikai hirdetés lenne, hiszen az szándéka szerint nyilván az MSZP választásokon való sikeres szereplésének támogatására kívánja befolyásolni az olvasót. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a politikai hirdetésnek ezt a fogalmát az írott sajtót szabályozó törvény, az 1986. évi II. törvény nem tartalmazza. A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény rendelkezéseit szintén nem lehet alkalmazni a politikai hirdetésekre, hiszen ennek a törvénynek a hatálya csak a gazdasági reklámra terjed ki, ami "olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő" (2.§ g) pont).
A nyomtatott sajtóban megjelenő politikai hirdetés legális definíciójának hiányában az ilyen hirdetések megjelentetésével kapcsolatos magatartások kizárólag sajtó-etikai normák alapján ítélhetők meg. A reklámszakma a politikai hirdetést nem tekinti gazdasági reklámnak, ezért a gazdasági reklámmal kapcsolatos önszabályozás szabályai közvetlenül nem vonatkoznak a nyomtatott sajtótermékek ilyen tartalmú hirdetéseire, csak a kiadók, szerkesztőségek által esetlegesen kidolgozott etikai elvek. Ugyanakkor nincs ok arra, hogy a hirdetések megjelentetésével kapcsolatos azt az általános elvet, miszerint annak el kell különülnie a lapnak a szerkesztőség által készített részeitől, ne tekintsük alkalmazhatónak a politikai hirdetésekre is. Ennek az elvenek a konkrét érvényesítési módja azonban a szerkesztői szabadság körébe tartozik. Vagyis még sajtóetikai alapon sem állítható, hogy csak akkor valósul meg az elkülönítés, ha a közlemény tartalmazza a "hirdetés" ("politikai hirdetés") megjelölést, hanem akkor, ha az elkülönítés egyértelmű az olvasó számára.
A kifogásolt "Fejlesztési leltár 2007-2013" esetében ez azt elkülönítést úgy valósította meg a szerkesztőség, hogy a lap egyéb részeitől eltérő betűtípussal szedett négy oldalas szöveg a lap közepén helyezkedett el, önálló oldalszámozással. Ezzel az átlagos újságolvasó számára nem keletkezhetett az a benyomás, hogy ez a négy oldal a szerkesztőség által készített laprészhez tartozik. Ezért tehát az Országos Választási Bizottság nem állapította meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvének sérelmét, a kifogást tevő által említett másik két alapelv sérelme ezzel összefüggésben nem merült fel.
III.
A határozat a Ve. 44/A. §-ának (1) bekezdésén, 78. §-ának (3) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 82. §-ának (1) bekezdésén, 83. §-ának (1)-(2) és (7) bekezdésein, valamint 84. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2006. március 5.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke