A Nemzeti Választási Bizottság
75/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Összefogás Párt képviseletében eljáró Szepessy Zsolt képviselőjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. április 18-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A Beadványozó 2015. április 12-én kifogást nyújtott be a Veszprém megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Beadványában előadta, hogy az ATV Zrt. médiaszolgáltató a 2015. április 10-én sugárzott Egyenes Beszéd című műsorával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontját, mert a Veszprém megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2015. április 12-én tartott időközi választással összefüggésben csak három jelöltet, a FIDESZ-KDNP, az MSZP-DK és a JOBBIK jelöltjét hívták meg a kifogásolt műsorba, így csak e jelölteknek volt lehetőségük széles nyilvánosság előtt ismertetni programjukat. A Beadványozó álláspontja szerint ez az időközi választáson induló többi jelölttel, így az Összefogás Párt jelöltjével szemben is diszkriminatív magatartás és sérti a Ve.-ben foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között eljárási alapelvet. Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB állapítsa meg, hogy az ATV Zrt. törvénysértést követett el és ismételtesse meg a választást.
Az OEVB elnöke a kifogást 2015. április 13-án kelt levelében áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
II.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 2015. április 12-én benyújtott kifogás a Ve. 212. § (2) bekezdésében rögzített szükséges alaki kellékeket tartalmazza, és az a műsorszolgáltató tevékenységét a választási kampányban való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra, mint ágazati jogszabály a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezései is irányadóak. A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban a Ve. rendelkezéseinek érvényre juttatása vizsgálandó az Mttv. és az Smtv. általános, alapelvi szabályaira figyelemmel. Az Smtv. 13. §-a szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
Az Mttv. 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul, a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben foglalt alapelvek, valamint a Ve. rendelkezései és alapelveivel összefüggésben az alábbiakat állapítja meg.
Az Mttv. a médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. §-ának, az Smtv. 13. §-ának és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság – 137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat –, jogelődje az Országos Választási Bizottság – 646/2010. OVB határozat, 630/2010 OVB határozat, 484/2006. OVB határozat, 177/2006. OVB határozat – és a Kúria több eseti döntésében – Kvk.IV.37.214/2006/2.számú végzés – is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. Az Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kell lennie valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra. Ezen álláspontot erősíti az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatában foglalt érvelés is. Az Alkotmánybíróság e döntésében rögzítette, hogy „a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a sajtó-, azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol”.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, figyelemmel az Alkotmánybíróság hivatkozott, 1/2007. (I. 18.) AB határozatában rögzített álláspontra, valamint az Mttv. fent hivatkozott rendelkezéseire, egy műsorszám tartalmának meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat a szerkesztői szabadság és a szerkesztő felelősségébe és nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálatára a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel.
Tekintettel arra, hogy a kifogástevő mindösszesen egy műsorszám tekintetében hozott fel bizonyítékot a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt választási eljárási alapelv megsértésére vonatkozóan, mely azonban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes álláspontja alapján nem alapozhatja meg a hivatkozott alapelv sérelmét, a Nemzeti Választási Bizottság a kifogás elutasításáról döntött.
Mivel az alapelvi sérelmet nem alapozza meg a kifogásban megjelölt cselekmény, így a kifogástevő által kért, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogkövetkezmény alkalmazására sincs lehetőség.
III.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 151. §-án, a 220. §-án, az Mttv. 3. §-án, 7. §-án, 32. § (3) bekezdésén, a 203. § 41. pontján, az Smtv. 13. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. április 15.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke